32000D0057[1]

A Bizottság határozata (1999. december 22.) a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerről (az értesítés a C(1999) 4016. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(1999. december 22.)

a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerről

(az értesítés a C(1999) 4016. számú dokumentummal történt)

(2000/57/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló, 1998. szeptember 24-i 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra ( 1 ) és különösen annak 1. és 7. cikkére,

(1)

A 2119/98/EK határozat értelmében a Bizottság támogatásával a Közösségen belül a tagállamok közötti együttműködés és összehangolt cselekvés előmozdítását célzó közösségi szintű hálózat létrehozására van szükség, a határozat mellékletében meghatározott kategóriájú fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése céljából. E hálózatot a szóban forgó betegségek járványügyi felügyeletére (epidemiológiai felügyelet) és egy korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer kialakítására kell felhasználni.

(2)

Azon betegségeknek és egyes egészségügyi problémáknak, amelyekre a közösségi szintű korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer kiterjed, meg kell felelniük a Közösség jelenlegi igényeinek, különös tekintettel a közösségi szintű válaszlépés járulékos hasznaira.

(3)

A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében minden, a tagállamok illetékes hatósága által felvetett kérdéssel, valamint a 2119/98/EK határozat 4. cikkének rendelkezései szerint gyűjtött adatok által bizonyított problémákkal kell foglalkoznia.

(4)

E határozatnak meg kell könnyítenie a 2119/98/EK határozat alapján létrehozott hálózat integrációját a közösségi vagy országos szinten már kiépült, a betegségekkel vagy a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer által lefedett egyéb, különös kérdésekkel foglalkozó sürgősségi riasztóhálózatokba. Végrehajtásának alkalmazásában ezért a közösségi hálózatot elsősorban az EUPHIN-HSSCD-rendszer (az európai közegészségügyi információs hálózat keretében működő, fertőző betegségekre vonatkozó egészségügyi felügyeleti rendszer) felhasználásával kell működtetni, amely az alábbi három összetevőből áll:

a) az egyes tagállamoknak a közegészség védelme érdekében esetleg szükséges intézkedések meghozásáért felelős, illetékes közegészségügyi hatósága által továbbított, meghatározott közegészségügyi veszélyekről szóló jelentésekkel kapcsolatos, korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer;

b) a tagállamok közegészségüggyel foglalkozó meghatalmazott szervezetei és hatóságai közötti információcsere;

c) a tagállamok meghatalmazott szervezetei és hatóságai számára a járványügyi felügyeletre kiválasztott betegségekkel kapcsolatos egyes hálózatok.

(5)

Rendszeresen figyelemmel kell kísérni a hasznos, új technológiákat, és figyelembe kell ezeket venni az EUPHIN-HSSCD fejlesztésekor.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2119/98/EK határozat 7. cikke által létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A közösségi hálózat korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerét az I. mellékletben meghatározott eseményekre - a továbbiakban "eseményekre" -, illetve olyan jellegű eseményekre való hivatkozásokra kell fenntartani, amelyek önmagukban vagy más hasonló eseményekhez kapcsolódva közegészségügyi veszélyt jelentenek vagy jelenthetnek.

(2) Az egyes tagállamok megfelelő szervezetei és/vagy hatóságai összegyűjtik, és kölcsönösen tájékoztatják egymást az említett eseményekkel kapcsolatos információról és az ezen eseményekre, illetve eseményekre való hivatkozásokra válaszként tervezett vagy elfogadott intézkedésekről, például az országos felügyeleti rendszer, a közösségi hálózat járványügyi felügyeleti egysége vagy bármely egyéb közösségi adatgyűjtő rendszer felhasználásával.

2. cikk

(1) Az eseményre vonatkozó információcsere módját a II. melléklet 1. szakasza (1. szint: kölcsönös tájékoztatás) ismerteti.

(2) Amennyiben fennáll annak a lehetősége, hogy egy esemény közegészségügyi veszélyhez vezet, vagy ha egy esemény egyértelműen közegészségügyi veszélyt jelent, a követendő eljárásokat a II. melléklet 2. szakasza (2. szint: lehetséges veszély), illetve 3. szakasza (3. szint: egyértelmű veszély) ismerteti.

(3) A nyilvánosság és az érintett szakmák tájékoztatásakor követendő eljárásokat a II. melléklet 4. szakasza ismerteti.

2a. cikk

(1) Ezt az intézkedést kell alkalmazni az abból a célból végrehajtott intézkedésekre, hogy a fertőző kórokozóforrásnak kitett személyeket felkutassák, akik esetében fennállhat annak a veszélye, hogy közösségi jelentőségű fertőző betegség lép fel vagy lépett fel náluk az I. mellékletben meghatározott kritériumok szerint (a továbbiakban: a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követése).

(2) A vonatkozó személyes adatoknak a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követése céljából a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül történő továbbítása során - feltéve, hogy szükség van az említett adatokra és rendelkezésre is állnak - valamely tagállam illetékes közegészségügyi hatóságai a szelektív üzenetküldő funkciót használják, mely megfelelő adatvédelmi bizosítékokat garantál. A kommunikációs csatornát a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésében érintett tagállamokra kell korlátozni.

(3) Az információ szelektív üzenetküldő funkción keresztül történő továbbításakor az adott tagállam illetékes közegészségügyi hatóságainak hivatkozniuk kell a közösségi hálózattal előzetesen közölt eseményre vagy intézkedésre.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a III. melléklet tartalmazza a személyes adatok indikatív jegyzékét.

(5) A személyes adatoknak a szelektív üzenetküldő funkción keresztül történő közlésekor és továbbításakor a tagállamok illetékes egészségügyi hatóságainak és a Bizottságnak meg kell felelniük a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) rendelkezéseinek.

3. cikk

(1) A tagállamok illetékes hatóságai minden évben legkésőbb március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az eseményeket, az eseményekhez kapcsolódóan tervezett vagy elfogadott intézkedéseket elemző jelentésüket, amely a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében alkalmazott eljárások leírását tartalmazza. Továbbá a tagállamok illetékes hatóságai megfelelő időben jelentést tehetnek a különös jelentőséggel bíró egyes eseményekről is.

(2) A Bizottság a jelentések alapján éves jelentés keretében vizsgálja meg a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működését, és szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.

4. cikk

Ez a határozat 2000. január 1-jén lép hatályba.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

Események, amelyeket a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerben jelenteni kell

1. A Közösség egynél több tagállamát érintő fertőző betegségek megjelenése.

2. Hasonló jellegű megbetegedések térbeli vagy időbeli gócainak kialakulása - ha ezeknek lehetséges okai kórokozók -, valamint fennáll a Közösségen belül a tagállamok közötti terjedés veszélye.

3. Hasonló jellegű megbetegedések térbeli vagy időbeli gócainak kialakulása a Közösség területén kívül, ha ezeknek lehetséges okai kórokozók, valamint fennáll annak veszélye, hogy a betegség átterjed a Közösségre.

4. Olyan fertőző betegség vagy fertőző kórokozó első, illetve többszöri megjelenése, amelynek visszaszorításához kellő időben történő és összehangolt közösségi szintű intézkedésre van szükség.

5. A 2005-ös nemzetközi egészségügyi előírások 1. cikke értelmében olyan betegség vagy olyan betegség kialakulásának lehetőségét magában foglaló esemény megjelenése, amely a 2119/98/EK határozata mellékletének meghatározása szerint fertőző betegségnek minősül, valamint az ehhez kapcsolódó intézkedések, amelyekről a 2005-ös Nemzetközi Egészségügyi Előírások 6. cikke alapján az Egészségügyi Világszervezetet tájékoztatni kell.

II. MELLÉKLET

A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer részét képező tájékoztatási, konzultációs és együttműködési eljárások

1. 1-es szintű készültség: kölcsönös tájékoztatás

1. Amennyiben az egy vagy több tagállamból begyűjtött, vagy egyéb elismert forrásból származó információ egy esemény valószínű bekövetkeztére utal, az érintett tagállamokban a megfelelő közegészségügyi védelmet szolgáló intézkedések meghozataláért felelős illetékes hatóság a hálózaton keresztül haladéktalanul tájékoztatja a körülményekről és azok hátteréről a többi tagállam hatóságait és a Bizottságot. Az érintett tagállamok illetékes hatósága a tájékoztatás kézhezvételét követően véleményt nyilvánít arról, hogy más tagállamok intézkedésére vagy a Bizottság által támogatott összehangolt közösségi intézkedésre van-e szükséges.

2. A Bizottság és az érintett tagállamok biztosítják az általuk megkapott információ folyamatos, kölcsönös és gyors cseréjét, valamint a többi tagállam naprakész tájékoztatását.

3. A tagállam(ok) illetékes egészségügyi hatóságai a többi szervezettel és/vagy hatósággal együttműködve haladéktalanul értékelik az összegyűjtött információkat, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a közegészségügyi veszély valóban fennáll.

4. A Bizottság rendkívüli ülésre hívhatja össze a hálózati bizottságot vagy a bizottság által javasolt szakértőket az esetleges intézkedések átláthatóságának és hatékonyságának biztosítása érdekében.

2. 2-es szintű készültség: lehetséges veszély

Ha egy eseményről kapott információ vagy az ilyen eseményre utaló jelek esetleges közegészségügyi veszély kialakulására utalnak, az érintett tagállam(ok) illetékes hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a többi tagállam hatóságait és a Bizottságot az esetleges veszély jellegéről és mértékéről, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket ők egyedül vagy az érintett tagállamokkal, a Bizottsággal vagy egyéb felekkel közösen szándékoznak megtenni.

2.1. Igazolás és értékelés

Az érintett tagállamok illetékes egészségügyi hatóságai a többi szervezettel és/vagy hatósággal együttműködve haladéktalanul értékelik az összegyűjtött információkat, annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy valóban fennáll a közegészségügyi veszély.

Gyakorlati járványügyi tapasztalatok, laboratóriumi háttér, klinikai és egyéb alapvető szaktudás formájában technikai segítség áll rendelkezésre minden további, tagállamokban elvégzendő vizsgálathoz. A Közösség vagy az egyes tagállamok is biztosíthatják ezt az érintett tagállam kérésére.

A Bizottság segítséget nyújt a lehetséges közegészségügyi veszélyekre való felkészülést biztosító óvintézkedések összehangolásában.

A Bizottság rendkívüli ülésre hívhatja össze a hálózati bizottságot vagy a bizottság által javasolt szakértőket a szükséges intézkedések összehangolásának biztosítása érdekében.

2.2. A készültség megszüntetése

Ha a végső kockázatértékelés szerint nem alakult ki közegészségügyi veszély, és nincs szükség intézkedésekre, vagy kizárólag helyi intézkedésekre van szükség, az érintett tagállam(ok) illetékes hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a többi tagállam megfelelő hatóságát és a Bizottságot a meghozott vagy meghozni kívánt intézkedések jellegéről és hatályáról.

Amennyiben három napon belül a többi tagállam vagy a Bizottság ellentmondással nem él, a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében nincs szükség további intézkedésekre.

3. 3-as szintű készültség: egyértelmű veszély

Amennyiben egy esemény közegészségügyi veszélyt jelent, az érintett tagállam(ok) illetékes közegészségügyi hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a többi tagállam megfelelő hatóságát és a Bizottságot a lehetséges veszély jellegéről és mértékéről, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket ők egyedül, vagy az érintett tagállamokkal, a Bizottsággal vagy egyéb felekkel közösen szándékoznak megtenni.

3.1. Az intézkedések összehangolása

Az érintett tagállam(ok) illetékes egészségügyi hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot a meghozott intézkedések végrehajtásáról és eredményéről.

A tagállamok és a Bizottság a közösségi szinten meghozni szándékozott további intézkedéseket a 2119/98/EK határozat 3. és 6. cikkével összhangban hozza meg.

A Bizottság támogatja a tagállamokat a közegészségügyi veszély leküzdésére és a lakosság védelmének biztosítására tett erőfeszítéseik összehangolásában.

A Bizottság rendkívüli ülésre hívhatja össze a hálózati bizottságot vagy a bizottság által javasolt szakértőket a szükséges intézkedések összehangolásának biztosítása érdekében.

3.2. A készültség megszüntetése

A rendszert az érintett tagállamok megállapodása után lehet leállítani, és erről a többi tagállamot és a Bizottságot is értesítik.

4. A nyilvánosság és az érintett szakmák tájékoztatása

Amennyiben egy esemény bekövetkezik, a tagállamok haladéktalanul megfelelő tájékoztató anyagot bocsátanak a nyilvánosság és az érintett szakmák képviselőinek rendelkezésére és tájékoztatják őket a meghozott intézkedésekről.

A Bizottság és a tagállamok tájékoztatják az érintett szakembereket és a nyilvánosságot a közösségi szinten elfogadott iránymutatásokról, és haladéktalanul közlik velük, ha megszűnt a közegészségügyi veszély.

III. MELLÉKLET

A fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésére szolgáló személyes adatok indikatív jegyzéke

1. SZEMÉLYES ADATOK

- Családi és utónév.

- Állampolgárság, születési idő, nem.

- Személyi azonosító típusa, száma és kibocsátó hatóság.

- Jelenlegi lakcím (utca, házszám, város, ország, irányítószám).

- Telefonszámok (mobil, vezetékes, munkahelyi).

- E-mail cím (magán, munkahelyi).

2. UTAZÁSI INFORMÁCIÓK

- Közlekedési eszközre vonatkozó adatok (pl. járatszám, repülés napja, hajó neve, rendszám).

- Ülésszám(ok).

- Kabinszám(ok).

3. KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

- A meglátogatott személyek neve/tartózkodási helyek.

- A tartózkodás időpontja és a tartózkodási helyek címe (utca, házszám, város, ország, irányítószám).

- Telefonszámok (mobil, vezetékes, munkahelyi).

- E-mail cím (magán, munkahelyi).

4. A KÍSÉRŐ SZEMÉLYEK ADATAI

- Családi és utónév.

- Állampolgárság.

- Az 1. pont 3-6. francia bekezdésében szereplő személyes adatok.

5. VÉSZHELYZET ESETÉN ÉRTESÍTENDŐ SZEMÉLY ADATAI

- Az értesítendő személy neve.

- Cím (utca, házszám, város, ország, irányítószám).

- Telefonszámok (mobil, vezetékes, munkahelyi).

- E-mail cím (magán, munkahelyi).

( 1 ) HL L 268., 1998.10.3., 1. o.

( 2 ) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

( 3 ) HL L 8., 2001.1.12.,1. o.