A Soproni Járásbíróság P.20572/2006/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 98. §, 228. §, 229. §] Bíró: Turbuly Lilla

Soproni Városi Bíróság

P.20.572/2006/7.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Városi Bíróság (fél címe 1) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I.r. és I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) II.r. felpereseknek, (fél címe 2) ügyvéd által képviselt (alperes címe) alperes ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az ingatlanon általa létesített kerítést 30 napon belül bontsa le, és azt helyezze át hrszú. és hrszú ingatlanok határvonalára, és így a felperesek ingatlanából birtokolt részt bocsássa a felperesek birtokába.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen 30.000,- /Harmincezer/ Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet 3 példányban a Soproni Városi Bíróságnál kell előterjeszteni a Győr-Moson Sopron Megyei Bírósághoz címezve.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

· ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

· ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére,

· illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

· a fellebbezést csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

· a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

INDOKOLÁS

I.

A bíróság a felek előadása, a tanúvallomások, a P.21.255/2004. számú ügy iratai, a tulajdoni lap másolata, az adásvételi szerződések, a megosztási vázrajz, és a csatolt egyéb okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A hrszú, az ingatlan-nyilvántartás szerint 914 m2 alapterületű lakóház, udvar a sz. alatt megjelölésű ingatlan eredeti tulajdonosa a később elhunyt örökhagyó volt, a szomszédos hrszú ingatlané pedig az alperes.

Az alperes és az elhunyt között 2000. június 16-án adásvételi szerződés jött létre, mely szerint az elhunyt az ingatlanából egy részt eladott az alperesnek 140.000,- Ft-os vételáron. A vételárat az alperes kifizette. A megvásárolt ingatlanrészt is birtokba vette, mégpedig úgy, hogy az elhunyt és édesapja nem sokkal az adásvételi szerződés megkötése után, a szerződés szerinti új telekhatáron felállítottak egy új kerítést, melynek költségeit az alperes viselte.

Az adásvételi szerződést azonban az azt készítő és ellenjegyző ügyvéd nem nyújtotta be a földhivatalhoz, mivel előbb szükség volt egy telekegyesítési és megosztási vázrajz készítésére és engedélyeztetésére. Ezt a vázrajzot egy földmérő el is készítette, a földhivatalnál azt záradékolták, majd ezt követően az ügyben eljáró ügyvéd a megosztási vázrajzot megküldte az alperesnek azzal, hogy azt aláírva küldje vissza. Az alperes azonban ezt nem küldte vissza, előadása szerint azért, mivel azt hitte, hogy az ügyvéd már a bejegyzésről szóló határozatot küldte meg neki.

Az alperes ebben az időben szívinfarktust kapott, műtéten esett át, majd fél évre szanatóriumba került. Előadása szerint ez akadályozta ügyeinek intézésében.

A megosztásra irányuló eljárás itt elakadt, az nem fejeződött be.

Az elhunyt örökösei kiskorú gyermekei lettek. A hagyatéki eljárás lefolytatása után törvényes képviselőjük jár el az ingatlan eladása ügyében, ő tárgyalt a felperesekkel. A törvényes képviselő rokonaitól hallott arról, hogy még életében eladta az ingatlan egy részét, ennek nyomát azonban nem találta az ingatlan-nyilvántartásban.