A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27862/2019/14. számú határozata határozat megtámadása tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. §] Bíró: Tóth Éva Rita

44.K.27.862/2019/14.

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Falcsik Ügyvédi Iroda (1188 Budapest, Napló u. 4/B; eljár: dr. Falcsik István ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek ... kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat megtámadása iránt indított perében, nyilvános tárgyaláson meghozta a következő:

Í T É L E T E T

A bíróság az alperes ... számú határozatát a ... számú elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisíti és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Az eljárás illetékét a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felperes keresete, az alperes védirata, a rendelkezésre álló közigazgatási iratanyag és peres iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

Az elsőfokú adóhatótág az új eljárás keretében 2014. évre vonatkozóan általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott a felperesnél.

A felperes a vizsgálat időszakban csavar, műszaki, barkács nagy- és kiskereskedelemmel foglalkozott. Az operatív társterület adatmentésre, illetve áru eredetvizsgálatra irányuló ellenőrzés során lementette a felperes által 2014. január 1-től használt Vectory integrált ügyviteli vállalatirányítási (a továbbiakban: készletnyilvántartó) rendszer adatbázisát. Az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy a felperes a készletnyilvántartó rendszerben készletmozgásra járó bejövő és kimenő mozgáskódokat alkalmazott olyan gazdasági események vonatkozásában is, melyekhez beszerzési, illetve értékesítési számla az iratanyagában nem volt fellelhető. Az elsőfokú adóhatóság nyilatkoztatta a ... Kft-t, amely a készletnyilvántartó rendszert értékesítette a felperes részére. A ... Kft. ügyvezetője írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy a program bevezetésének kezdetekor személyes oktatást tartott, később telefonon és interneten keresztül tartották a kapcsolatot, a felperes további oktatásokat is kért. A készletnövelő mozgásnemek 101-199, a készletcsökkentő mozgásnemek 201-299 tartományba esnek. Az 1-essel kezdődő mozgásnem kódok növelik, a 2-essel kezdődő kódok csökkentik a készletet. A felhasználó tetszőleges számú mozgásnemet vihet fel, csak ezt az egy szabályt kell betartania. A Vectory program 17 modulból áll, a jogosultságokat a rendszerhez a felperes adta meg és léptette be a felhasználókat. A rendszer a felhasználó által bekapcsolt modulokban naplózza az adatokat. Az adatok visszakereshetősége attól függ, hogy milyen időszakonként történik az archiválás. A Vectory rendszer csak az adatbázisba menti az adatokat, magának az adatbázisnak a mentése a felhasználó felelőssége, illetve a feladata, a ... Kft. ebben nem működik közre.

Az elsőfokú eljárás során a felperes ügyvezetője nyilatkozatában elmondta, hogy a Vectory rendszert 2014 év elejétől vezették be a társaságnál. A felmerült hibákat általában két és fél hónap alatt kijavították. Nem korlátozták a jogosultságokat a rendszerhez, minden alkalmazott teljeskörű jogosultsággal rendelkezett. A megrendeléseket az alkalmazottak rögzítették a rendszerben, azonban előfordult, hogy hiányos teljesítés esetén nyitórendelés maradt, mert nem kerültek lezárásra. Elmondása szerint a 155 kód "átminősítés be" árajánlatkérésnek minősülő kód volt, a 255 "átminősítés ki" megnevezésű mozgáskódra pedig az árajánlatokat, alkalmanként selejtet és cserét rögzítették, ezek tényleges készletmozgással nem jártak. Az ügyvezető nyilatkozata szerint a rendszer ismeretének a hiányából adódott, hogy ezen kódokra könyveltek, nem tudták, hogy ezek mozgásnem kódok a készletet érintik. Új eljárás során tett nyilatkozatában elmondta, hogy a szállító partnerektől hibásan érkezett, visszaküldött árut telefonos egyeztetést követően szállítólevéllel vagy ajánlattal társítva a Kft. ügyintézői visszaküldték a beszállítónak, aki ezeket kicserélte, majd szintén szállítólevéllel visszaküldte a cserét. A revízió rögzítette, hogy a hivatkozott iratokat a felperes nem bocsátotta az elsőfokú adóhatóság rendelkezésére.

Az elsőfokú adóhatóság továbbá nyilatkoztatta az új eljárás során a felperes bejelentett munkavállalóit a Vectory rendszer használatával, a készletmozgás rögzítésével, ezen belül selejt, csere felmerülésével, azoknak a Vectory rendszerben történő rögzítésével kapcsolatban. Az előfokú adóhatóság a lementett készletnyilvántartó program adatbázisa és a felperes által átadott nyilvántartások, bizonylatok összevetése alapján megállapította, hogy a készletnyilvántartó rendszerben 101 "beszerzés" megnevezésű mozgásnem kódra könyvelt tételek, a felperes áfa analitikájában és bevallásaiban szereplő beszerzésekkel, a 201 "értékesítés" megnevezésű mozgásnem kódon szereplő tételek az értékesítésekkel egyeznek meg. Feltárta azt is, hogy a felperes bejövő (112) és kimenő (212) készletmozgással járó kódokra könyvelt olyan gazdasági eseményeket, melyekhez beszerzési bizonylata, kimenő számlája nem volt azonosítható. Az elsőfokú adóhatóság feltárta, hogy a felperes 155 "átminősítés be" megnevezésű kódra rögzített adatok megegyeznek a 112 mozgásnem adataival, illetve a 255 "átminősítés ki" megnevezésű kód adatai a 212 mozgásnem adataival egyeznek meg. Az elsőfokú adóhatóság szúrópróbaszerűen kiválasztott termékek készletmozgását vizsgálva megállapította, hogy a felperes nyilatkozatának megfelelő ajánlatadás, -kérés elfogadása, azaz a fenti mozgásnem kódok figyelmen kívül hagyása esetén az egyes adott áruk kapcsán negatív készlet mutatható ki. Így ezeket a kódokat nem fogadta el a revízió árajánlatadásnak, illetve árajánlatkérésnek. Továbbá feltárta az ellenőrzés, hogy az felperes által árajánlatkérésnek és -adásnak minősített készletmozgási bizonylatokon számos esetben szerepelnek rendelésszámok, számlaszámok, illetve szállítás módja megjelölés is. E körben felhívta a felperest, hogy bocsásson rendelkezésre egy 155 kódú bizonylaton szereplő megrendelés számot, illetve az ahhoz tartozó számlát és szállítólevelet. A felperes azonban ezen felhívásnak nem tett eleget. A felperes ezzel kapcsolatban előadta, hogy a 2014 évi rendszer archiválásra került, illetve a szállítólevelek a bizonylatszámok, megrendelés számok a számlaszámokkal nincsenek összekapcsolva a rendszerben, azaz nem kereshetőek ki. A becsatolt menetlevelek szintén nem azonosíthatóak a felperes beszerzéséhez, értékesítéséhez.

Az elsőfokú adóhatóság kapcsolódó vizsgálatok és nyilatkozattételi felhívások eredményeként beszerzett dokumentumok alapján megállapította, hogy egyes megkeresett beszállítók esetében a készletnyilvántartó programban megjelenik a 112 mozgásnem kód, illetve egyes vevők esetében, akiknél a 212 mozgásnem kód szerepel a felperes nyilatkozata (azaz, hogy a kódok tényleges készletmozgással nem jártak) szerinti számítással az értintett termékek vonatkozásában számos esetben az értékesítés időpontjában negatív készlet mutatható ki, azaz a felperesnek nem állt volna rendelkezésére az értékesítendő mennyiség. A fentiek együttes értékelését követően az elsőfokú adóhatóság arra a megállapításra jutott, hogy a felperesnek nem csak a 201 "értékesítés" mozgásnem kódon szereplő értékesítései után kellett volna általános forgalmi adót fizetnie, hanem a 255 "átminősítés ki" mozgásnem kódon könyvelt tételek után is, melyek az operatív adatbázisban 212 "megrendelés" mozgásnem kódon szerepelnek. A revízió megvizsgálta az új eljárásra utasító határozat iránymutatása szerint, hogy a 212 mozgásnem kódon rögzítésre kerülhettek-e a felperes által hivatkozott csere és selejt tárgyát képező tételek. Az alkalmazottak, illetve a beszállítók nyilatkozata alapján megállapította, hogy nem zárható ki, hogy a 212 kódon szerepeltetett tételek esetlegesen a bizonylatokkal igazolt beszerzések körében felmerült csere, illetve selejt tárgyát képezik, így a 212 kódon szerepeltetett értéket az adó alapjának meghatározása során a revízió figyelmen kívül hagyta.