31990L0377[1]

A Tanács 90/377/EGK irányelve (1990. június 29.) az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1990. június 29.)

az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról

(90/377/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 213. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel az energiaárak átláthatósága - abban a mértékben, amennyiben erősíti a közös piacon a verseny torzulásának megakadályozását biztosító feltételeket - elengedhetetlen a belső energiapiac eléréséhez és akadálytalan működéséhez;

mivel az átláthatóság segíthet megelőzni a felhasználókkal szemben alkalmazott megkülönböztetést azáltal, hogy növeli választási szabadságukat a különböző energiaforrások és különböző szolgáltatók között;

mivel jelenleg az átláthatóság foka energiaforrásonként és közösségi országonként vagy régiónként eltérő, kétségbe vonva ezáltal a belső energiapiac elérését;

mivel ugyanakkor a Közösségen belül az ipar által a felhasznált energiáért fizetett ár az egyik olyan tényező, amely befolyásolja annak versenyképességét, és ezért bizalmas kell, hogy maradjon;

mivel a fogyasztói típusoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (EKSH) által az árközleményekben használt rendszere és a főbb ipari villamosenergia-felhasználók számára bevezetésre kerülő piaci árak rendszere biztosítani fogja, hogy az átláthatóság ne álljon a bizalmas jelleg védelmének útjában;

mivel az EKSH által használt fogyasztói kategóriákat addig a határig ki kell bővíteni, amelynél a fogyasztók még reprezentatívak;

mivel így a végfelhasználói ár átláthatósága elérhető a szerződések szükségszerű bizalmas kezelésének veszélyeztetése nélkül; mivel a bizalmasság tiszteletben tartása érdekében egy közzétételre kerülő ár esetén legalább három felhasználónak kell egy adott fogyasztási kategóriában lennie;

mivel az ipar által energia-végfelhasználóként fogyasztott gázra és villamosenergiára vonatkozó információ szintén lehetővé teszi az összehasonlítást más energiaforrásokkal (olaj, szén, fosszilis és megújuló energiaforrások) és más felhasználókkal;

mivel a gázt és villamosenergiát szolgáltató vállalkozások valamint az ipari gáz- és villamosenergia-felhasználók ezen irányelv alkalmazásától függetlenül továbbra is a Szerződés versenyszabályai alá tartoznak, és ebből következően a Bizottság kérheti az árak és az értékesítési feltételek közlését;

mivel a hatályos árrendszerek ismerete az árak átláthatóságának részét képezi;

mivel a fogyasztók kategóriánkénti és piaci részesedés szerinti megoszlásának ismerete szintén részét képezi az árak átláthatóságának;

mivel a hatályos árakra és a fogyasztóknak történő értékesítés feltételeire és az árrendszerekre, csakúgy, mint a fogyasztók fogyasztói kategóriák szerinti megoszlására vonatkozóan az EKSH-nak nyújtott tájékoztatás elegendő információt kell, hogy nyújtson a Bizottságnak ahhoz, hogy a belső energiapiac helyzetének fényében szükség szerint döntést hozzon a megfelelő intézkedésről vagy javaslatokról;

mivel az EKSH-nak benyújtott adatok megbízhatóbbak lesznek, ha azokat maguk a vállalkozások állítják össze;

mivel az árak átláthatóságának biztosításához fontos az egyes tagállamokban az adózás és az adójellegű járulékok ismerete;

mivel az EKSH-nak benyújtott adatok megbízhatóságának ellenőrzését lehetővé kell tenni;

mivel az átláthatóság feltételezi az áraknak és az árrendszereknek a fogyasztók lehető legszélesebb körében történő közzétételét és terjesztését;

mivel az energiaár átláthatóságának megvalósításához a rendszernek az EKSH által az adatok feldolgozását, ellenőrzését és közzétételét illetően kifejlesztett és alkalmazott, elismert szakértelmen és módszereken kell alapulnia;

mivel a belső energiapiac elérésének lehetőségével az árak átláthatósága rendszerének minél előbb működnie kell;

mivel ennek az irányelvnek valamennyi tagállamban történő egységes végrehajtása csak akkor valósulhat meg, ha a földgáz-piac - különös tekintettel az infrastruktúrára - megfelelő fejlettségi szintet ér el,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy azok a vállalkozások, amelyek az I. és II. mellékletben meghatározottak szerint ipari végfelhasználóknak gázt vagy villamosenergiát szolgáltatnak, a 3. cikkben megadott formában közlik az EKSH-val:

1. a gáz és a villamos energia ipari végfelhasználóknak felszámított árát és értékesítési feltételeit;

2. a használatos árrendszert;

3. a fogyasztók megoszlását és fogyasztói kategóriánként a megfelelő mennyiségeket, hogy biztosítsák e kategóriák nemzeti szintű reprezentativitását.

2. cikk

(1) Az 1. cikkben említett vállalkozások az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat minden év január 1-jével és július 1-jével gyűjtik össze. A 3. cikkben említett rendelkezés szerint szerkesztett adatokat két hónapon belül megküldik az EKSH-nak és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatok alapján az EKSH minden májusban és novemberben megfelelő formában közzéteszi az ipari felhasználóknak a tagállamokban felszámított gáz- és villamosenergia-árakat, és az abból a célból használt árképzési rendszereket.

(3) Az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott információt kétévente küldik meg az EKSH-nak és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak. Az első tájékoztatás 1991. január 1-jére vonatkozik. Ezt az információt nem teszik közzé.

3. cikk

Az 1. cikkben meghatározott információ formájára, tartalmára és egyéb sajátosságaira vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket az I. és II. melléklet tartalmazza.

4. cikk

Az EKSH nem tesz közzé olyan - hozzá az 1. cikknek megfelelően benyújtott - adatokat, amelyek természetüknél fogva üzleti titkot képezhetnek. Az EKSH -nak átadott ilyen bizalmas statisztikai adatok csak az EKSH tisztviselői számára hozzáférhetők, és csak statisztikai célokra használhatók.

Ez a rendelkezés nem érinti az ilyen adatok olyan összesített formában történő közzétételét, amely az egyes kereskedelmi ügyletek azonosítását nem teszi lehetővé.

5. cikk

Ahol az EKSH az irányelv szerint átadott adatokban statisztikailag jelentős rendellenességet vagy következetlenséget észlel, engedélyt kérhet a nemzeti szervektől, hogy ellenőrizhesse a részekre lebontott adatokat, valamint azokat a számítási módszereket vagy értékeléseket, amelyeken az összesített adatok alapulnak, hogy megállapítsa vagy akár módosítsa a szabálytalannak ítélt információt.

6. cikk

Adott esetben a Bizottság a feltárt problémák fényében elvégzi az irányelv mellékleteinek szükséges változtatásait. Az ilyen változtatások azonban csak a mellékletek technikai jellemzőit érinthetik, és nem módosítják a rendszer általános szerkezetét.

7. cikk

(1) A 6. cikkben említett módosítások elfogadása céljából a Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 4 ) 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

8. cikk

A Bizottság évente egyszer összefoglaló jelentést terjeszt az Európai Parlament, a Tanács és a Gazdasági és Szociális Bizottság elé az irányelv működéséről.

9. cikk

A tagállamok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1991. július 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Az irányelvet a földgáz esetében annak a kérdéses piacra történő bevezetésétől számított öt évig nem hajtják végre. Az ilyen energiaforrás nemzeti piacra történő bevezetésének időpontját az érintett tagállamnak késedelem nélkül, félreértést kizáróan jelentenie kell a Bizottságnak.

10. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

GÁZÁRAK

Az ipari végfelhasználók ( 5 ) vonatkozásában meghatározott gázáradatok összegyűjtése és összeállítása az alábbi módszer alkalmazásával történik:

a) A jelentésben az ipari végfelhasználók által a fővezetéken keresztül saját célra vételezett földgázra vonatkozó árakat kell feltüntetni.

b) Az ipari gázfogyasztás minden formáját tekintetbe kell venni. Nem alkotják azonban a rendszer részét azok a felhasználók, amelyek

- a gázt erőműben vagy kapcsolt hő- és villamos erőműben villamos energia előállítására használják,

- gázfelhasználása nem energia célú (pl. vegyipar),

- gázfelhasználása évi 4 000 000 GJ-t meghaladó mennyiségű.

c) A regisztrált árak alapvetően az éves gázfogyasztás szintje alapján meghatározott felhasználói csoportok rendszerén alapulnak.

d) Az árakkal kapcsolatos adatok összegyűjtése évente kétszer, minden hat hónapos periódus elején (januárban és júliusban) történik, és arra az átlagárra vonatkozik, amelyet az ipari végfelhasználók a megelőző hat hónapos időszakban fizettek a gázért. Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának küldendő első jelentés a 2008. január 1-jei állapotra vonatkozik.

e) Az árakat nemzeti pénznem/gigajoule kifejezéssel kell megadni. A felhasznált energia egységét a bruttó fűtőérték (GCV) alapján kell mérni.

f) Az áraknak tartalmazniuk kell az összes fizetendő díjat: hálózati díjak, plusz elfogyasztott energia, mínusz az árengedmények vagy kedvezmények, plusz az egyéb díjak (mérő bérleti díja, állandó költségek stb.). A csatlakozási díjat nem szabad az árakba beszámítani.

g) Az árakat nemzeti átlagárként kell megadni.

h) A tagállamok költséghatékony eljárásokat dolgoznak ki és alkalmaznak, biztosítva az alábbi szabályok szerint működő reprezentatív adat-összeállítási rendszert:

- A súlyozott átlagárakat képviselő adatokhoz a vizsgált gázszolgáltatók piaci részesedését használják súlytényezőként. Számtani átlagárak csak akkor adhatók meg, ha súlyozott értékek nem számíthatók ki. A tagállamok minden esetben gondoskodnak arról, hogy a felmérés a nemzeti piac reprezentatív részét fedje le.

- A piaci részesedés megállapításának a gázszolgáltatók által az ipari végfelhasználók részére kiszámlázott gáz mennyiségén kell alapulnia. Amennyiben lehetséges, a piaci részesedést minden felhasználói csoport vonatkozásában külön kell kiszámítani. A súlyozott átlagár kiszámítására használt információkat a bizalmas adatokra vonatkozó szabályok betartásával a tagállam kezeli.

- Az adatok bizalmas kezelése érdekében az áradatokat csak abban az esetben kell közölni, ha az érintett tagállamban a j) pontban felsorolt kategóriákba egyenként legalább három felhasználó tartozik.

i) Háromféle árszintet kell megadni:

- adók és járulékok nélküli ár,

- héa és egyéb visszatérítendő adók nélküli ár,

- az összes adót és járulékot (héát is) tartalmazó ár.

j) A gázárakat az ipari végfelhasználók következő kategóriáiban kell felmérni:

k) Kétévente egyszer, a januári áradatok közlésével együtt jelentést kell tenni az alkalmazott adat-összeállítási rendszerről az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának; a jelentés tartalmazza különösen a felmérés leírását és hatókörét (a felmérésben szereplő szolgáltatók száma, összesített piaci részesedésük stb.), valamint a súlyozott átlagárak kiszámításához használt kritériumokat, továbbá az egyes felhasználói csoportok összesített fogyasztását. Az összeállítási rendszerre vonatkozó első jelentést a 2008. január 1-jei helyzetre vonatkozóan kell megtenni.

l) Évente egyszer, a januári árjelentéssel együtt jelenteni kell az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala felé a közölt árakat befolyásoló főbb átlagos jellemzőket és tényezőket, minden felhasználói csoport vonatkozásában.

A jelentés a következőket tartalmazza:

- a szolgáltatott energia összmennyisége és az átlagos legnagyobb fogyasztói igény alapján kiszámolt átlagos terhelési tényezők az ipari végfelhasználók tekintetében felhasználói csoportonként,

- a megszakítható ellátás esetén nyújtott kedvezmények ismertetése,

- az állandó díjak, mérő bérleti díjak és egyéb, nemzeti szempontból lényeges díjak ismertetése.

m) Évente egyszer, a januári jelentéssel együtt be kell nyújtani az ipari végfelhasználónak eladott gáz vonatkozásában a kivetett adók mértékéről és számítási módjáról szóló jelentést, valamint az adók ismertetését is. Az ismertetésnek tartalmaznia kell a rendszerköltségek fedezésére szolgáló, nem adójellegű járulékokat és közszolgáltatási kötelezettségeket is.

Az adók ismertetésének három világosan elkülönülő részt kell tartalmaznia:

- az ipari végfelhasználónak adott számlán fel nem tüntetett adók, járulékok, nem adójellegű járulékok, illetékek és más fiskális terhek; az e pontban leírt tételek bekerülnek az "adók és járulékok nélküli ár" árszintről készített jelentésbe,

- az ipari végfelhasználónak adott számlán feltüntetett és számukra vissza nem térítendőnek minősülő adók és járulékok; az e pontban leírt tételek bekerülnek a "héa és egyéb visszatérítendő adók nélküli ár" árszintről készített jelentésbe,

- az ipari végfelhasználónak adott számlán feltüntetett hozzáadottérték-adó (héa) és más visszatérítendő adók; az e pontban leírt tételek bekerülnek "az összes adót és járulékot (héát is) tartalmazó ár" árszintről készített jelentésbe.

A számításba vehető adók, járulékok, nem adójellegű járulékok és fiskális terhek vázlatos felsorolása:

- hozzáadottérték-adó,

- koncessziós díjak; ezek rendszerint a hálózatok vagy egyéb gázberendezések által elfoglalt földterület, illetve állami vagy magántulajdon használati engedélyére és díjaira vonatkoznak,

- környezetvédelmi adók és járulékok; ezek rendszerint a megújuló energiaforrások vagy a kapcsolt hő- és villamos energia támogatásával, vagy a szén-dioxid, kén-dioxid vagy egyéb, éghajlatváltozást előidéző anyagok kibocsátása miatti terhekkel kapcsolatosak,

- az energiaágazathoz kapcsolódó más adók vagy járulékok; a közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó díjak, az energiaszabályozó hatóságok finanszírozására szolgáló járulékok stb.,

- az energiaágazathoz nem kapcsolódó egyéb adók vagy járulékok; az elfogyasztott energia után fizetendő nemzeti, helyi vagy regionális adók, a gázelosztást érintő adók stb.

A jövedelemadók, ingatlanadók, a gépjármű-üzemanyagok jövedéki adója, útadók, hírközlési engedélyek, üzemi rádió és üzleti reklám adói, engedélyek illetékei, hulladékot terhelő adók stb. nem vehetők figyelembe s kimaradnak az ismertetésből, mert ezek kétségkívül az üzemi költségek részét képezik és más iparágakra és tevékenységekre is vonatkoznak.

n) Azokban a tagállamokban, ahol egyetlen társaság látja el az ipari eladásokat, a jelentést ennek a társaságnak kell megtennie. Azokban a tagállamokban, amelyekben több társaság működik, a jelentést egy független statisztikai testületnek kell benyújtania.

II. MELLÉKLET

VILLAMOSENERGIA-ÁRAK

Az ipari végfelhasználók ( 6 ) tekintetében a villamosenergia-áradatok összegyűjtése és összeállítása az alábbi módszer alkalmazásával történik:

a) A jelentésben az ipari végfelhasználók által saját célra vételezett villamos energiára vonatkozó árakat kell feltüntetni.

b) Az ipari villamosenergia-fogyasztás minden formáját tekintetbe kell venni.

c) A regisztrált árak alapvetően az éves villamosenergia-fogyasztás szintje alapján meghatározott felhasználói csoportok rendszerén alapulnak.

d) Az árral kapcsolatos adatok összegyűjtése évente kétszer, minden hat hónapos periódus elején (januárban és júliusban) történik, és arra az átlagárra vonatkozik, amelyet az ipari végfelhasználók a megelőző hat hónapos időszakban fizettek a villamos energiáért. Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának küldendő első jelentés a 2008. január 1-jei állapotra vonatkozik.

e) Az árakat nemzeti pénznem/kWh kifejezéssel kell megadni.

f) Az áraknak minden fizetendő díjat tartalmazniuk kell: hálózati díjak, plusz elfogyasztott energia, mínusz az árengedmények vagy kedvezmények, plusz az egyéb díjak (kapacitásdíjak, az energia felhasználókhoz való eljuttatásával kapcsolatos díjak, mérő bérleti díja stb.). A csatlakozási díjat nem szabad az árakba beszámítani.

g) Az árakat nemzeti átlagárként kell megadni.

h) A tagállamok költséghatékony eljárásokat dolgoznak ki és alkalmaznak, biztosítva az alábbi szabályok szerint működő reprezentatív adat-összeállítási rendszert:

- A súlyozott átlagárakat képviselő adatokhoz a vizsgált villamosenergia-szolgáltatók piaci részesedését használják súlytényezőként. Számtani átlagárak csak akkor adhatók meg, ha súlyozott értékek nem számíthatók ki. A tagállamok minden esetben gondoskodnak arról, hogy a felmérés a nemzeti piac reprezentatív részét fedje le.

- A piaci részesedés megállapításának a villamosenergia-szolgáltatók által az ipari végfelhasználók részére kiszámlázott villamos energia mennyiségén kell alapulnia. Amennyiben lehetséges, a piaci részesedést minden felhasználói csoport vonatkozásában külön kell kiszámítani. A súlyozott átlagár kiszámítására használt információkat a bizalmas adatokra vonatkozó szabályok betartásával a tagállam kezeli.

- Az adatok bizalmas kezelése érdekében az áradatokat csak abban az esetben kell közölni, ha az érintett tagállamban a j) pontban felsorolt kategóriákba egyenként legalább három felhasználó tartozik.

i) Háromféle árszintet kell megadni:

- adók és járulékok nélküli ár,

- héa és egyéb visszatérítendő adók nélküli ár,

- az összes adót és járulékot (héát is) tartalmazó ár.

j) A villamosenergia-árakat az ipari felhasználók következő kategóriáiban kell felmérni:

k) Kétévente egyszer, a januári áradatok közlésével együtt jelentést kell tenni az alkalmazott adat-összeállítási rendszerről az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának; a jelentés tartalmazza különösen a felmérés leírását és hatókörét (a felmérésben szereplő szolgáltatók száma, összesített piaci részesedésük stb.), valamint a súlyozott átlagárak kiszámításához használt kritériumokat, továbbá az egyes felhasználói csoportok összesített fogyasztását. Az összeállítási rendszerre vonatkozó első jelentést a 2008. január 1-jei helyzetre vonatkozóan kell megtenni.

l) Évente egyszer, a januári árjelentéssel együtt jelenteni kell az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala felé a közölt árakat befolyásoló főbb átlagos jellemzőket és tényezőket, minden felhasználói csoport vonatkozásában.

A jelentés a következőket tartalmazza:

- a szolgáltatott energia összmennyisége és az átlagos legnagyobb fogyasztói igény alapján kiszámolt átlagos terhelési tényezők az ipari végfelhasználók tekintetében felhasználói csoportonként,

- egy feszültséghatárokat bemutató táblázat országok szerint,

- az állandó díjak, mérő bérleti díjak és egyéb, nemzeti szempontból lényeges díjak ismertetése.

m) Évente egyszer, a januári árjelentéssel együtt be kell nyújtani az ipari végfelhasználónak eladott villamos energia vonatkozásában a kivetett adók mértékéről és számítási módjáról szóló jelentést, valamint az adók ismertetését is. Az ismertetésnek tartalmaznia kell a rendszerköltségek fedezésére szolgáló, nem adójellegű járulékokat és közszolgáltatási kötelezettségeket is.

Az adók ismertetésének három világosan elkülönülő részt kell tartalmaznia:

- az ipari végfelhasználónak adott számlán fel nem tüntetett adók, járulékok, nem adójellegű járulékok, illetékek és más fiskális terhek; az e pontban leírt tételek bekerülnek az "adók és járulékok nélküli ár" árszintről készített jelentésbe,

- az ipari végfelhasználónak adott számlán feltüntetett és számukra vissza nem térítendőnek minősülő adók és járulékok; az e pontban leírt tételek bekerülnek a "héa és más visszatérítendő adók nélküli ár" árszintről készített jelentésbe,

- az ipari végfelhasználónak adott számlán feltüntetett hozzáadott érték adó (héa) és más visszatérítendő adók; az e pontban leírt tételek bekerülnek "az összes adót és járulékot (héát is) tartalmazó ár" árszintről készített jelentésbe.

A számításba vehető adók, járulékok, nem adójellegű járulékok és fiskális terhek vázlatos felsorolása:

- hozzáadottérték-adó,

- koncessziós díjak; ezek rendszerint a hálózatok vagy egyéb villamos berendezések által elfoglalt földterület, állami vagy magántulajdon használati engedélyére és díjaira vonatkoznak,

- környezetvédelmi adók és járulékok; ezek rendszerint a megújuló energiaforrások vagy a kapcsolt hő- és villamos energia támogatásával, vagy a szén-dioxid, kén-dioxid vagy egyéb, éghajlatváltozást előidéző anyagok kibocsátása miatti terhekkel kapcsolatosak,

- nukleáris és más ellenőrzési adók: nukleáris létesítmények leállítási díjai, felügyelete és egyéb díjai stb.,

- az energiaágazathoz kapcsolódó más adók vagy járulékok; a közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó díjak, az energiaszabályozó hatóságok finanszírozására szolgáló járulékok stb.,

- az energiaágazathoz nem kapcsolódó egyéb adók vagy járulékok; az elfogyasztott energia után fizetendő nemzeti, helyi vagy regionális adók, a villamosenergia-elosztást érintő adók stb.

A jövedelemadók, ingatlanadók, a nem villamosenergia-előállításhoz használt olajtermékek és üzemanyagok, valamint a gépjármű-üzemanyag jövedéki adói, útadók, hírközlési engedélyek, üzemi rádió és üzleti reklám adói, engedélyek illetékei, hulladékot terhelő adók stb. nem vehetők figyelembe és kimaradnak az ismertetésből, mert kétségkívül az üzemi költségek részét képezik és más iparágakra és tevékenységekre is vonatkoznak.

n) Évente egyszer, a januári áradatok benyújtásával együtt jelentést kell tenni az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala felé a villamosenergia-árak fő alkotóelemeiről. A villamosenergia-árak fő alkotóelemekre történő lebontásának a következő módszeren kell alapulnia:

Felhasználói csoportonként teljes villamosenergia-árnak minősül a következők végösszege: a "hálózat" ára, az "energia és ellátás" ára (az energia előállításától a felhasználóhoz való eljuttatásáig terjedő műveletek a hálózat igénybevételének kivételével), valamint az összes adó és járulék:

- a "hálózat" ára az átviteli és elosztási díjtételekhez kapcsolódó bevétel és (ha lehetséges) a megfelelő, felhasználói csoportonkénti kWh mennyiség közötti arány. Ha nem állnak rendelkezésre csoportonkénti kWh-adatok, becslést kell végezni,

- az "energia és ellátás" árát úgy kapjuk meg, hogy a teljes árból kivonjuk a "hálózat" árát, valamint az összes adót és járulékot,

- adók és járulékok. Ez az összetevő további lebontást igényel:

- a "hálózat" árait terhelő adók és járulékok,

- az "energia és ellátás" árait terhelő adók és járulékok,

- héa és egyéb visszatérítendő adók.

MEGJEGYZÉS: Ha elkülönítetten beazonosíthatók kiegészítő szolgáltatások, azokat az alábbi két fő összetevő egyikébe kell besorolni:

- a "hálózat" ára a következő költségeket foglalja magában: átviteli és elosztási díjtételek, átviteli és elosztási veszteségek, hálózati költségek, ügyfélszolgálati tevékenységek, rendszerszolgáltatási költségek és a mérő bérleti díja,

- az "energia és ellátás" ára a következő költségeket foglalja magában: előállítás, aggregálás, kiegyenlítő energia, szolgáltatott energia költségei, vevőszolgálat, ügyfélszolgálati menedzsment, mérési és más ellátási költségek,

- egyéb speciális költségek: ez a tétel azokat a költségeket foglalja magában, amelyek nem hálózati költségek, energia- és ellátási költségek vagy adók; amennyiben felmerülnek ilyen költségek, azokat elkülönítetten kell jelenteni.

o) Azokban a tagállamokban, ahol egyetlen társaság látja el az ipari eladásokat, a jelentést ennek a társaságnak kell megtennie. Azokban a tagállamokban, amelyekben több társaság működik, a jelentést egy független statisztikai testületnek kell benyújtania.

( 1 ) HL C 257., 1989.10.10., 7. o.

( 2 ) HL C 149., 1990.6.18.

( 3 ) HL C 75., 1990.3.26., 18. o.

( 4 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).

( 5 ) Ipari végfelhasználónak tekinthető az egyéb nem lakossági felhasználó is.

( 6 ) Ipari végfelhasználónak tekinthető az egyéb nem lakossági felhasználó is.