A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1132/2013/43. számú határozata munkabér (ELMARADT munkabér) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 76. §, 117. §] Bírók: Kis Erzsébet, Kiss Ferencné, Krátky Ákos

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Munkaügyi Szakág

14.M.1132/2013/43.szám

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Várnai Zoltán ügyvéd által képviselt LXXVII. r., LXXVIII. r., LXXIX. r., LXXX. r., LXXXI. r., LXXXII. r., LXXXIII. r., LXXXIV. r., LXXXV. r., LXXXVII. r., LXXXVIII. r., LXXXIX. r., XC. r., XCI. r., XCIII. r., XCIV. r., XCV. r., XCVI. r., XCVII. r., XCVIII. r., ... XCIX. r., C. r., CI. r., CII. r., CIII. r., ... CIV. r., CV. r., ... CVI. r., ... CVII. r. felpereseknek - Göndös és Novotny Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Göndös Gábor ügyvéd) által képviselt VOLÁNBUSZ Zrt. alperes ellen elmaradt munkabér megfizetése iránt indított peres eljárásában meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A bíróság a LXXVII-LXXXV. r., a LXXXVII-XCI. r. valamint a XCIII-CVII. r. felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a XCVII. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 12.700,- (tizenkettőezer-hétszáz) Ft perköltséget.

Kötelezi a LXXXII. r., LXXXVIII. r., LXXXIX. r., XCVIII. r., XCIX. r. felpereseket, hogy személyenként és külön-külön 15 napon belül fizessenek meg az alperes részére 20.000,- (húszezer) - 20.000,- (húszezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a LXXXIII. r., LXXXV. r. felpereseket, hogy személyenként és külön-külön 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 35.000,- (harmincötezer) - 35.000,- (harmincötezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a LXXVIII. r., LXXIX. r., LXXX. r., LXXXVII. r., XC. r., XCIII. r., XCIV. r., XCV. r., C. r., CI. r., CIV. r., és CV. r. felpereseket, hogy személyenként és külön-külön 15 napon belül fizessenek meg az alperes részére 55.000,- (ötvenötezer) - 55.000,- (ötvenötezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a LXXVII. r., LXXXIV. r., XCI. r., XCVI. r., CII. r., CIII. r., CVI. r. és CVII. r. felpereseket, hogy személyenként és külön-külön 15 napon belül fizessenek meg az alperes részére 69.000,- (hatvankilencezer) - 69.000,- (hatvankilencezer) Ft perköltséget.

A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.

A részítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Budapest Környéki Törvényszékhez címzett, de jelen bíróságnál írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság a részítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, az ítélet indokolása ellen irányul, a felek azt kérték.

I n d o k o l á s:

A bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesek és az alperes között munkaviszony áll/t/ fenn, a felperesek autóbuszvezető munkakört töltöttek be. A felperesek munkavégzési helyeként a munkaszerződésben az alperes érdi forgalmi üzeme került feltüntetésre, a munkaszerződésekben éves munkaidőkeret került feltüntetésre, továbbá az, hogy az autóbuszvezetői munkakör részben készenléti jellegű. A munkaszerződésben rögzítésre került az is, hogy a szerződő felek megállapodásai értelmében a munkavállaló által szolgálatban töltött idő teljes egészében fizetett munkaidő.

A felperesek érdi, pusztazámori, parkvárosi, biatorbágyi, százhalombattai fordákat teljesítetek, a járatok menetrendszerinti útvonala az 50 km-t nem haladta meg.

A felperesek 1 hónapra előre elkészített vezénylés szerint végezték a munkájukat, a vezénylő által elkészített vezénylés 2 hétre előre került kiadásra, azt az érintett autóbuszvezetők 72 órával korábban kapták meg. Az alperesi társaságnál 2005. január 1-jével bevezetésre került az ún. TRAFIC rendszer, ettől kezdődően a járművezetők egy előrenyomtatott menetlevelet kaptak, amelyek a munkavégzéssel kapcsolatos tervadatokat tartalmazták. Az autóbuszvezetők 1 napját az ún. forda fedi le, amely az indulástól az érkezésig terjedő időszakra vonatkozó munkaidő jelenléti adatokat (vonal és járatszám indulási, érkezési időpontok, kilométer adatok) tartalmazza.

A járművezetőknek üzemkezdet előtt, fuvarfeladat teljesítése közben és fuvarfeladat teljesítését követően merültek fel ápolási és ellenőrzési teendői, melyeket az autóbuszok karbantartási technológiája, autóbuszok és utánfutók gépkocsivezetői napi vizsgálata megnevezésű alperesi belső előírás tartalmazta.

Az autóbuszok heti rendszerességgel műszaki, karbantartási vizsgálaton vettek részt, hetente 1 alkalommal, míg télen hetente 2 alkalommal járművek mosatására került sor és jellemzően műszak végén történt meg a járművek tankolása is. Az autóbuszvezetőknek a járművet a váltótársnak forgalomképes állapotban kellett átadnia, ami indokolta és szükségessé tette a járművek bizonyos szintű kitakarítását (felseprés, szükség esetén felmosás). Az alperesi társaság évente 1 alkalommal az ún. tavaszi szemle keretében ellenőrizte üzemszerűen a buszok műszaki és higiéniai állapotát, átlagos mértékben rendezett, kulturált utazó környezetet követelt meg a járműveket illetően az alperes.

Az alperesi társaság 1997-ben az ún. leszedő pénztáraknál érmeszámláló gépet rendszeresített, melynek következtében a korábban az autóbuszvezetőknél jelentkező rolnizási tevékenység megszűnt. Az érmeszámláló gépek bevezetését követően az autóbuszvezetők feladata a fémpénz kis zsákban történő összegyűjtése volt és a bevétel leadásakor a zsák tartalmát az érmeszámláló gépbe öntötték.

Az autóbuszvezetők az induló járatok megérkezése és a következő járat kezdete közötti időt vagy a munkahelyen töltötték vagy a telephelyet szabadon elhagyhatták, utóbbi esetben a távozás tényét a forgalmi szolgálattevőnek jelezni kellett. A hosszabb kiállási időben az autóbuszvezetők - azokon a telephelyeken, ahol tartózkodó kialakításra került - jellemzően a tartózkodóban voltak, ettek, ittak, szükségleteiket intézték. Az autóbuszvezetők az autóbuszt elhagyhatták, amennyiben annak lezárásáról gondoskodtak, az autóbuszt elmozdulás ellen biztosították és a jegykiadógép és a jegykészletek biztonságáról gondoskodtak.

Az alperesi társaság 1997. évben hatályban volt kollektív szerződése rögzítette, hogy a forgalmi utazók munkaideje az ún. szolgálatban töltött idő (továbbiakban: szolgálati idő). A szolgálati idő a szolgálatra való jelentkezés és a szolgálat letétele közötti tényleges munkával töltött idő egészének és az általában munkavégzési kötelezettség nélkül eltöltött közbenső idő felének az összege. A tényleges munkával töltött idő a vezetési időből, a gépjármű előkészítésére (15 és 30 perc között), a gépjármű átadására (15 és 30 perc között), valamint annak napi gondozására (ahol erre kötelezik a munkavállalót), szolgálatonként 30 percben előre meghatározott időből, továbbá legfeljebb 15 percig terjedően a járatindulás előtti és út közbeni állásidőkből áll. A kollektív szerződés szerint a munkavállaló általános alapfeladatán belül eső munkavégzési kötelezettség nélkül eltöltött közbenső időknek minősülnek a járatindulás előtti és a járat közbeni tartózkodási, várakozási, pihenési idők 15 perc feletti időtartamai, szolgálat kezdés és befejezés közötti állásidők (a gépjármű előkészítésére, átadására és napi gondozására meghatározott idők kivételével). Tartalmazta a kollektív szerződés azt is, hogy amennyiben a munkavállaló számára az általános alapfeladatán kívül eső feladat merül fel, az adott feladat természete dönti el, hogy az ellátására fordított idő tényleges munkával töltött vagy munkavégzési kötelezettség nélkül eltöltött közbenső idő-e. Ténylegesen munkával töltött idő a gépjármű javításában elrendelt tevőleges részvétel ideje, szakmai oktatásban való részvétel ideje, egyéb elrendelt tényleges munkára fordított idő. Munkavégzési kötelezettség nélkül eltöltött közbenső idő a tartalékszolgálatban a tényleges állási idő, mentésre való várakozás ideje, elemi csapás miatti várakozási idő, önköltségi utazás ideje, gépjármű őrzés ideje, a munkavállalótól függetlenül felmerülő egyéb veszteség idő. Rögzítette a kollektív szerződés azt is, hogy az ún. járulékos munkaidő a munkavégzési kötelezettség nélkül eltöltött időnek a szolgálati időbe beszámító része, a tényleges munkával töltött idő ezzel az idővel kiegészülve alkotja az ún. szolgálati időt. Meghatározta a kollektív szerződés a várakozási idő fogalmát is, a munkavégzési kötelezettség nélkül eltöltött időnek az a része, amely nem számít be a szolgálati időbe, összege megegyezik a járulékos munkaidő összegével.