A Nagykőrösi Járásbíróság P.20004/2011/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 340. §] Bíró: Katona Judit

NAGYKŐRÖSI VÁROSI BÍRÓSÁG

2.P.20.004/2011/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Nagykőrösi Városi Bíróság a dr. Horváth Géza ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - a dr. Papp Katalin ügyvéd (fél címe 2) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés és járulékai iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.525.000,- (hárommillió-ötszázhuszonötezer) forintot és annak 2007. március 24. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 529.000,- (ötszázhuszonkilencezer) forint eljárási illetéket is magába foglaló perköltséget.

A 33.600,- (harmincháromezer-hatszáz) forint kereseti illetékdifferenciát a felperes viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Pest Megyei Bírósághoz címzett, de a Nagykőrösi Városi Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a 200.000,- forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10 %-át, ez esetben fellebbezésnek csak az I. fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a II. fokú bíróság hivatalból elutasítja. A fellebbezés elutasításának ezen az alapon nincs helye, ha a fellebbező megjelöli, hogy az I. fokú ítélet heghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek, illetve azt, hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát vagy jogos érdekét sérti.

II. fokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres felek nyilatkozatai I.sz szakértő építész és ingatlanforgalmi szakértő szakértői véleménye, II.sz szakértő építészmérnök igazságügyi szakértő szakértői véleménye és személyes nyilatkozatai, A.A tanú vallomása, I.sz szakértő igazságügyi szakértő személyes nyilatkozatai, Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1. sorszám alatti végzésében foglaltakra is figyelemmel és egyéb peradatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes tulajdonát képezi a nagykőrösi .... hrsz-ú, Y. szám alatti ingatlan. Az ingatlant a felperes szülei 1942-ben vásárolták meg, azt átalakították és felújították. Az ingatlan megfelelő állagú és száraz volt.

A ház előtt árok van, amely elvezette az összegyűjtött csapadékot a X úti kereszteződésnél lévő gyűjtőbe.

A alperes neve 20 évvel ezelőtt csapadékvíz elvezetési rendszert vezetett ki. E munkák során az úttest szintjét feltöltötték. A Y. úti lakótelep utcáinak csapadékvizét is ebbe Y. utcába vezették (földalatti betoncsövekben).

A X. utcai befogadó árok süllyesztését nem végezték el, így a víz nem folyt bele, ezért a Y utcai betongyűrűket közvetlenül a X utca kereszteződése előtt lezárták, és az itt felgyülemlett vizet 100 méterrel beljebb épített betonteknőbe visszaáramoltatták, innen elektromos szivattyúval a Y út alatt vezetett vascsövön keresztül áramoltatták a X utcai befogadó árokba.

A felperes ingatlana előtt vezető árok természetes lefolyását lezárták X utca előtt. Az árok falát, illetve oldalát kibetonozták, így az itt összegyűlt vizet az árokba épített nyelőkkel bevezették az újonnan készített vízelvezetőbe.

Nagyobb esőzések alkalmával a lezúduló nagymennyiségű csapadékvizet az elvezető cső nem tudja elvezetni, továbbá vihar esetén áramkimaradások miatt a szivattyú nem mindig működött. A felgyülemlett víz az utcára ömlött ki és ennek következtében a felperes ingatlana napokon keresztül vízben állt. A víz teljesen elöntötte az ingatlan előtti utcateret, az ingatlan belső udvarát és az ingatlan lakóhelyiségeit, a melléképületet és a pincét is. A perbeli ingatlan az utca felé lejt.

Évente több alkalommal sor került az ingatlan ilyen módon való vizesedésére, károsodására.

A vízbetörések jelentős károkat okoztak a felperes ingatlanában, az megsüllyedt, vakolathiányok keletkeztek és repedések az épületben. Megrongálódott a festés, mázolás és a belső burkolat.

Az utóbbi 10-15 évben minden évben előfordult ez a vízbetörés és vizesedés.

Az ingatlan károsodásán túlmenően a berendezési tárgyak is károsodtak (például: szőnyeg, bútorok).

Felperes kártérítési igénnyel fordult a N. Város Önkormányzathoz, azonban igényét az önkormányzat elutasította.

Felperes a N. Városi Bíróság előtt 9. szám alatt előzetes bizonyítási eljárást kezdeményezett, melynek keretében I.sz szakértő építészmérnök igazságügyi szakértő megállapította, hogy a felperes tulajdonát képező épület oly mértékben károsodott, hogy lakás céljára alkalmatlan. A tartószerkezetek és a belső terek építészeti szempontból tökre mentek, gombásodás és penészesedés mutatkozik a falakon. A szakértő megállapította, hogy a sok éven keresztül bekövetkezett csapadékvízzel történő elárasztások következménye a kialakult helyzet. A keletkezett kár nagyságát a szakértő 3.525.000,- Ft-ban jelölte meg. Ezen túlmenően megállapította a bontási és a kivitelezési többletköltséget is.

Az előzetes bizonyítás keretében elkészült szakértői véleményt felperes megküldte alperesnek kártérítési igénnyel, azonban az alperes ezt elutasította.

Felperes a alperes neve alperessel szemben módosított keresetet terjesztett elő, melyben kérte a N. Város Önkormányzattal szemben, hogy a bíróság kötelezze alperest 3.525.000,- Ft és annak 2007. március 24. napjától a kifizetés napjáig járó kamatai, továbbá a költségek megfizetésére.

Alperes a kereset elutasítását kérte és perköltségigényt támasztott felperessel szemben. Hivatkozott arra, hogy a szakvélemény nem vette figyelembe az ingatlan területi adottságait, a terepviszonyokat nem elemezte és a műszaki jellemzőket sem megfelelően vette számba. Hivatkozott alperes arra, hogy alperesi részről jogellenes magatartás nem mutatható ki.

A Ptk. 339. § (1) bekezdés szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.