BH 2012.12.292 Az a jogelv, hogy a kiskorú gyermek eltartása a nagykorú, munkaképes - de szükséges tanulmányai folytán rászoruló - gyermekét megelőzi, csak akkor irányadó, ha a kötelezett valamennyi gyermeke indokolt szükségleteinek fedezésére alkalmas tartásdíjat arányosítással sem tud fizetni [Csjt. 60. §, 66. §, 69/C. §].

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az I. és II. rendű alperesek korábban már felbontott házasságából 1989. július 17. napján Tímea, 1992. május 1. napján Fanni utónevű, a felperes és az I. rendű alperes jelenleg is fennálló házasságából pedig 2005. június 2. napján Teodóra, 2007. április 5. napján Alexandra, 2008. július 13. napján Zoltán, 2010. január 29. napján Antónia utónevű gyermekek születtek.

A városi bíróság a 2009. június 16. napján kelt ítéletében az alperesek között gyermektartásdíj leszállítása iránt folyamatban volt perben akként rendelkezett, hogy az I. rendű alperest 2008. augusztus 1. napjától kezdődően Tímea vonatkozásában havi 5000 Ft határozott összegű, Fanni vonatkozásában 12%-os mértékű, 17 600 Ft alapösszegű tartásdíj megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az I. rendű alperesnek 2007. július 1. napjától 2009. június 30. napjáig Tímea vonatkozásában 309 870 Ft, Fanni Tünde vonatkozásában 157 911 Ft összegű túlfizetése keletkezett. Fanni vonatkozásában a túlfizetést havi 6579 Ft-tal, Tímea vonatkozásában havi 5000 Ft-tal rendelte beszámítani a folyamatos tartásdíjba. Az I. rendű alperes nyugdíját folyósító szerv Tímea után gyermektartásdíjat már nem von le, Fanni vonatkozásában a leszállított mértékű tartásdíj fizetési kötelezettség 2011. augusztus hónapban fejeződik be.

Az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően a felperes 2009. szeptember 18. napján terjesztette elő gyermektartásdíj megállapítása iránti keresetét arra hivatkozással, hogy az I. rendű alperes a közös gyermekek tartásához nem járul hozzá. 2009. szeptember 1. napjától kezdődően kérte az I. rendű alperes gyermektartásdíj fizetésére kötelezését akként, hogy 2010. január 31. napjáig az I. rendű alperes gyermekenként 12%-os mértékű, 2010. február 1. napjától április 30. napjáig 9,35%-os mértékű, 2010. május 1. napjától kezdődően 12,5%-os mértékű gyermektartásdíj megfizetésére kötelezze a bíróság az ehhez igazodó mértékű alapösszeggel. A II. rendű alperest mindezek tűrésére kérte kötelezni.

Az I. rendű alperes a keresetet nem ellenezte, nyilatkozata szerint a felperes által előadottak a valóságnak megfelelnek.

A II. rendű alperes ellenkérelme a felperesi kereset elutasítására irányult, vitatta azt a felperesi állítást, hogy az I. rendű alperes a vele házasságban élő felperestől származó közös gyermekek tartásához semmivel ne járulna hozzá. Kérte a már nagykorúvá vált Fanni utónevű gyermek vonatkozásában a gyermektartásdíj határozott összegben történő megállapítását és a korábbi tartásdíj leszállítása iránti perben hozott ítélet figyelembevételét. Kiemelte, hogy gyermekei középiskolai, illetőleg nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytatnak, valós szükségleteik kielégítése nagyobb hozzájárulást igényel az I. rendű alperestől, mint a felperes gondozásában lévő kiskorú gyermekek szükségleteinek a kielégítése.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. rendű alperest terhelő gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget megváltoztatta az alábbiak szerint:

Kötelezte az I. rendű alperest a 2005. június 2. napján született Teodóra, 2007. április 5. napján született Alexandra és 2008. július 13. napján született Zoltán utónevű gyermekei javára 2009. szeptember 1. napjától 2010. január 31. napjáig 12%-os mértékű, 17 860 Ft alapösszegű gyermektartásdíj megfizetésére. E gyermekei, valamint a 2010. január 29. napján született Antónia utónevű gyermekei javára 2010. február 1. napjától 2010. április 30. napjáig a gyermektartásdíj mértékét 9,35%-ban, 14 500 Ft alapösszegben állapította meg. 2010. május 1. napjától 2011. augusztus 31. napjáig Teodóra, Alexandra, Zoltán és Antónia utónevű gyermekei javára 9,35%-os mértékű, 14 500 Ft alapösszegű, míg az 1992. május 1. napján született Fanni utónevű gyermek javára 2010. május 1. napjától 2011. július 31. napjáig havi 12 017 Ft, 2011. augusztus hónapra havi 12 002 Ft határozott összegű gyermektartásdíjat állapított meg.

2011. szeptember 1. napjától a felperesnek fizetendő gyermektartásdíj mértékét 6%-ban, alapösszegét 9300 Ft-ban állapította meg, míg az 1989. július 17. napján született Tímea és a Fanni nevű gyermekei javára a II. rendű alperes részére 20 100-20 100 Ft határozott összegű gyermektartásdíj fizetését rendelte el. Megállapította, hogy az I. rendű alperest 2009. szeptember 1. napjától 2010. április 30. napjáig a felperes felé 444 120 Ft összegű gyermektartásdíj hátralék terheli, melynek megfizetésére 30 havi részletfizetést engedélyezett azzal, hogy bármely törlesztő részlet elmulasztása a teljes követelés esedékessé válását eredményezi. Felhívta az I. rendű alperes nyugellátását folyósító szervet a folyamatos gyermektartásdíjak 2010. május 1. napjától kezdődő levonására az ítélet szerint.

A II. rendű alperest az ítéletben foglaltak tűrésére kötelezte, illetőleg ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Ítéletét fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatónak nyilvánította.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben tekintette megalapozottnak. A Csjt. 69/A. § és 69/C. §-ok értelmében vizsgálva az I. rendű alperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét megállapította, hogy a 2009. szeptember 1. napjától 2010. január 31. napjáig terjedő időszakban az I. rendű alperes köteles a felperessel közös három kiskorú gyermeke és az ebben az időszakban még kiskorú Fanni utónevű gyermeke tartására. Ez utóbbi gyermeke javára fizetendő gyermektartásdíjról rendelkezett a korábbi tartásdíj leszállításával kapcsolatos eljárás során a bíróság. Ezen időszakra a gyermektartásdíj mértékét gyermekenkénti 12%-ban állapította meg. A felperes és az I. rendű alperes 2010. január 29. napján született negyedik gyermekére tekintettel a %-os mértéket 9,35%-ra módosította, figyelemmel arra, hogy ebben az időszakban a még kiskorú Fanni utónevű gyermek vonatkozásában fennállt az I. rendű alperes 12%-os mértékű tartásdíj fizetési kötelezettsége. Ezt az elsőfokú bíróság nem ítélte indokoltnak módosítani figyelemmel arra, hogy a nappali tagozatos középiskolai tanulmányokat folytató gyermek reális szükségleteinek kielégítése nagyobb anyagi hozzájárulást igényel, mint a felperes és I. rendű alperes közös gyermekei valós szükségleteinek kielégítése, mely gyermekek közül az ítélethozatal időpontjáig még a legidősebb sem töltötte be az 5. életévét. Tekintettel volt továbbá arra is, hogy a beszámításra figyelemmel az I. rendű alperest leszállított mértékű tartásdíj fizetési kötelezettség terheli. Az 1992. május 1. napjával nagykorúvá vált Fanni utónevű gyermek vonatkozásában megállapította, hogy szükséges tanulmányait folytatja, tehát változatlanul rászorul a tartásra, ezért 2010. május 1. napjától 2011. augusztus 31. napjáig a felperessel közös négy kiskorú gyermek vonatkozásában a tartásdíj mértékét érintetlenül hagyva állapította meg, figyelemmel a Tímea és Fanni utónevű gyermekek javára az I. rendű alperest terhelő tartásdíj fizetési kötelezettségre, melynek beszámítási időszaka 2011. augusztus 31. napjával fejeződik be. Ez időpontban várhatóan a nagykorú gyermekek nappali tagozatos iskolai tanulmányokat fognak folytatni, ezért 2011. szeptember 1. napjától kezdődően az elsőfokú bíróság a négy kiskorú gyermek vonatkozásában nyugellátása gyermekenkénti 6%-a erejéig kötelezte az I. rendű alperest gyermektartásdíj fizetésére, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperes nyugellátásának 50%-a jelenti a gyermektartásdíj alapját, így a nagyobb szükségletű nagykorú gyermekek tartására a tartásdíjalap 26%-ának megfelelő összeget találta reális mértékűnek. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelemmel volt arra, hogy az I. rendű alperes nyugellátásának havi nettó összege 2010. januártól 154 967 Ft, a felperes 97 000 Ft összegű terhességi gyermekágyi segélyben részesül, valamint 64 000 Ft összegű családi pótlékban, az egyedülálló II. rendű alperes havi nettó keresete kb. 90 000 Ft.