A Győri Ítélőtábla Pf.20069/2020/6. számú határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Lezsák József, Maurer Ádám, Molnár Andrea

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék P.20088/2018/33., *Győri Ítélőtábla Pf.20069/2020/6.*

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.069/2020/6.

A Győri Ítélőtábla dr. Kása Nikoletta pártfogó ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve felperesnek, a Tóth Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve alperes ellen kártérítés iránt indított perében, a Székesfehérvári Törvényszék 2020. február 28. napján kelt 4.P.20.088/2018/33. számú ítélete ellen a felperes által 35. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

Í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 12.700 (Tizenkettőezer-hétszáz) forint másodfokú perköltséget.

A fellebbezési illetéket és a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperest a Név 1 Fegyház és Börtön Intézetből - ahol szabadságvesztés büntetését töltötte - két alkalommal az alpereshez szállították: 2016. május 17-23-ig, majd 2016. június 13-20-ig tartózkodott a sz.-i bv. intézetben.

Május 17-23-ig az 5. számú zárkában, június 13-án a 6. számú zárkában, június 14-20-ig pedig a 26. számú egyszemélyes fogdahelyiségben helyezték el.

Az 5. és 6. számú zárkák felszerelése azonos a többi zárkáéval, a 26. számú fogda berendezése és felszerelése - funkciójából adódóan - annyiban különbözik ezektől, hogy a wc-nek nincs ajtaja és nem található benne a fogvatartotti mobiltelefon töltésére alkalmas hálózati fali csatlakozó, ezért a mobiltelefon töltése csak a folyosón biztosított. A felperes ott tartózkodása idején ebből a zárkából rongálás miatt hiányzott a tükör és a wc ülőkéje is.

A felperes 2016. augusztus 8-án és augusztus 30-án kárigénnyel fordult az alpereshez.

Kárigényét arra alapozta, hogy az 5. számú zárkában korábban dohányoztak, ezért az füstös volt és a cigarettamaradványok nem voltak eltakarítva. Arra hivatkozott, hogy ő nemdohányzó, ezért az alperes egészségkárosodásnak tette ki. Azt is állította, hogy a 26. számú zárkában nem volt takarítóeszköz, asztal, szekrény, ruhaszárító, stoki, televízió, ami neki mint fegyház fokozatú elítéltnek jár, tükör a borotválkozáshoz és olyan dugalj, ahol a mobiltelefonját tölteni tudta volna. Ezen felül a wc nem volt a zárkán belül elkülönítve, nem volt fedele, és nem volt rajta ülőke sem. Sérelmezte továbbá, hogy 2016. június 15-én nem tudott sétára menni.

Az alperes 2016. október 5-én kelt 30521-3392-3/2016. számú határozatával a felperes kártérítési igényét jogalap hiányára és bizonyítatlanságra hivatkozva elutasította.

Határozatában kitért arra, hogy nem tiltja jogszabály nemdohányzó elítélt olyan zárkába helyezését, amelyet korábban dohányzó elítéltek használtak. Arra is hivatkozott, hogy a felperes nem bizonyította a cigarettamaradványokra, a takarítóeszközök hiányára és a 26. számú zárka hiányosságaira vonatkozó állításait. Utalt arra, hogy a 26. számú zárkában a fogvatartottak részére biztosított ülőke a zárka padozatához van rögzítve, ami megkérdőjelezi a felperes zárkafelszerelés hiányára vonatkozó előadását. Azt elismerte, hogy a zárkában a felperes tartózkodása idején nem volt tükör. A fogvatartotti mobiltelefon feltöltésére vonatkozó igény megalapozatlanságát azzal indokolta, hogy a mobiltelefon töltésre lehetősége van a fogvatartottaknak az objektum II. emeletén, a folyosón.

A kárigényt elutasító határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a felperes keresetet terjesztett elő. Módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1.000.000 forint sérelemdíj és 2016. június 21. napjától járó kamatai megfizetésére.

Érvényesített jogként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:518., 519. §-ait, 6:522. §-át, 6:526. §-át, továbbá a büntetések az intézkedések egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCIX. törvény (Bvtv.) 10/A. § (1) és (3) bekezdését jelölte meg.

Keresete indokaként az alpereshez előterjesztett kárigényében foglaltakat adta elő.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Túlnyomórészt az igényt elutasító határozata indokolásában foglaltakat megismételve a kereset jogalapját és összegszerűségét is vitatta.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 63.500 forint perköltséget. Megállapította, hogy az eljárási illetéket és a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli.

Rámutatott arra, hogy az alperes jogellenes (és károkozó) magatartását a felperesnek kellett bizonyítania, de bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, mert nem igazolta, hogy az 5. és a 26. számú zárkába történő elhelyezése jogellenes volt, hogy sérelem érte az ezen zárkákban történő elhelyezéssel, és azt sem, hogy 2016. június 15-én a szabad levegőn való tartózkodása az alperesnek felróható okból hiúsult meg.

Az 5. zárkával kapcsolatban kifejtette, hogy a helyiség szellőztetése megoldott volt, takarítania pedig a felperesnek kellett.

Az alperes elismerése alapján megállapította, hogy a 26. zárkában nem volt tv és tükör, valamint a wc nem volt elkülönítve és azon nem volt ülőke. Tanú 1 tanúvallomásra alapján azonban bizonyítottnak ítélte, hogy tükör hiányában is megoldott volt a borotválkozás, mert arra a fürdőben lehetőség volt, és a takarításhoz ebben a zárkában is rendelkezésre álltak az eszközök. Kiemelte, hogy a felperes nem bizonyította azt sem, hogy a tv és a wc ülőke biztosítása az alperesnek kötelezettsége lett volna. Megjegyezte, hogy a vécé ülőke átmeneti hiánya nem is az alperesnek, hanem annak a fogvatartottnak felróható, aki azt összetörte.