A Fővárosi Törvényszék K.30848/2010/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (RENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 13. §, 29. §, 33. §, 92. §] Bíró: Bögös Fruzsina

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.30848/2010/3.*, Kúria Kfv.38071/2010/4.

***********

Fővárosi Bíróság

27.K.30.848/2010/3.

a magyar köztársaság nevében!

A bíróság a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda (cím eljáró ügyvéd: dr. Magyar Gábor) által képviselt felperes(cím.) ,

dr. Labancz Zsuzsanna Dóra jogi főelőadó által képviselt Budapest Rendőrfőkapitánya(cím.) alperes ellen,

rendészeti ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított peres eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 Ft (tízezer) forint perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 20.000 (húszezer) forint kereseti illetéket a felperes az adóhatóság külön felhívására az államnak köteles megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes 2008. december 21. napján Budapesten a ... bejárata előtt az általa szervezett demonstráción vett részt. A felperes beszédet mondott a körülötte kialakult mintegy 20-30 főnyi tömegnek, illetve "a ..." feliratú szórólapokat osztogatott, amelyeken 6-6 db kis ... volt látható. A felperes segítői egy 250x290 cm mérető lepedőt tartottak kifeszítve, közepén egy 50 cm nagyságú ötágú ...gal, mellette ... nyelvű, a liberalizmust, a fasizmust elutasító szövegek álltak. Egy másik résztvevő pedig egy 120 cm hosszú rúdon 70x100 cm mérető vörös színőzászlót emelt a magasba, amelynek közepét szintén egy ... töltötte ki. Az intézkedő rendőrtiszt tájékoztatta a felperest és társait, hogy tettükkel - önkényuralmi jelkép közszemlére tételével - bűncselekményt valósítanak meg. A felperes ezt tudomásul vette, és mellékesen megjegyezte, hogy 2008. december 17-én a demonstrációról szóló bejelentését megküldte az illetékes rendőrkapitányságnak. Ezután a felperest és társait a rendőrök két alkalommal felszólították a bűncselekmény abbahagyására, miközben videokamerával felvételeket készítettek az eseményről. Végül a "..." szavak előrebocsátásával a négy demonstrálót - igazoltatást és ruházat átvizsgálást követően - előállították a VI. kerületi Rendőrkapitányságra.

A felperes panaszt nyújtott be a foganatosított rendőri intézkedések ellen a Független Rendészeti Panasztestülethez (a továbbiakban: Testület), melyben előadta, hogy az indokolatlan előállítás sértette a szabad véleménynyilvánításhoz és a békés gyülekezéshez való jogát. Az eljáró rendőrrel közölte, hogy 2008. július 17. napján a strasbourgi ítélet kimondta, hogy nem követett el bűncselekményt a vörös csillag használatával, csak politikai véleményét fejtette ki. A felperes panaszában előadta továbbá, hogy a tüntetésnél használt szórólapok elkobzása szintén sértette a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, végül pedig, hogy az előállítás időtartama jogsértő volt, mert az meghaladta a 8 órát, (2008. december 21. napján 16:25 órától, 2008. december 22. 01:00 óráig tartott) és a hosszabbítást nem indokolták.

A Testület 48/2009. (III.4.) számú állásfoglalásában megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, illetve az alapjog korlátozása jogszerűen történt, erre tekintettel a felperes panaszát az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez, jelen esetben a BRFK VI. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjéhez tette át.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. kerületi Rendőrkapitányság Kapitányvezetője 2009. május 22. napján kelt, 146-105/12/1/2009.P. számú határozatával - melyet megismételt eljárás során hozott - a felperes panaszát elutasította. Indokolásában hivatkozott arra, hogy a panasz kivizsgálása során megállapításra került, hogy a felperes 2008. december 21. napján a ... üzletközpont bejára előtt az általa szervezett demonstráción vett részt, melyet előzetesen nem jelentett be, valamint a demonstráció eszközeként önkényuralmi jelképet használt és ötágú ...okat tartalmazó szórólapokat osztogatott. A helyszínen megjelenő intézkedő rendőrök az események láttán közölték a felperessel és társaival, hogy ezen jogsértő magatartásukat hagyják abba, melynek az érintettek nem tettek eleget. Ezt követően a felperes és társai 16:25 órakor előállították, a Btk. 269/B. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő önkényuralmi jelképek használata vétségének megalapozott gyanúja miatt. Ezen bűncselekmény miatt büntetőeljárás elrendelésére került sor, melynek keretében a felperest és társait gyanúsítottként hallgatták ki. A felperes esetében az előállítás céljának megvalósulása érdekében az Rtv. 33. § (3) bekezdése alapján az előállítás időtartama 4 órával meghosszabbításra került.

Az elsőfokú hatóság hivatkozott az Rtv. 33. § (1) bekezdésére és arra, hogy a Btk. 269/B. §-a büntetni rendeli az önkényuralmi jelképek használatát. A rendőri intézkedés során azonban megalapozott gyanú volt arra nézve, hogy a felperes és társai magatartásukkal bűncselekményt valósítanak meg az ötágú ..., mint önkényuralmi jelkép használatával. Ilyen módon a jelkép használata nem lehet törvényes eszköze a véleménynyilvánításnak. A szórólapok vonatkozásában előadta, hogy annak nem elkobzását, hanem a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 151. § (2) bekezdése szerinti lefoglalását rendelte el a hatóság. Az előállítás időtartamát illetően megállapította, hogy az nem volt jogsértően hosszú, mivel az Rtv-ben meghatározott célból került meghosszabbításra 4 órával.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2009. november 17. napján kelt, 01000-105-350/12/2009. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az alperes a határozatának indokolásában hivatkozott az Rtv. 29. § (1) bekezdésére, melynek alapján a felperessel szemben foganatosított igazoltatás jog- és szakszerű volt. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes cselekménye a Btk. 269/B. § (1) bekezdésébe ütköző önkényuralmi jelképek használata vétség elkövetésének gyanújára utalt, melyre tekintettel a felperes előállítására az Rtv. 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján került sor.

Hivatkozott az alperes határozatának indokolásában az Rtv. 31. § (1) bekezdésére és kifejtette, hogy a Testület állásfoglalásával egyetértve kijelenthető, hogy a felperessel szemben foganatosított elfogás, előállítás és ruházatátvizsgálás jog- és szakszerű volt. Az alperes a szórólapok elvitele kapcsán hivatkozott a Be. 151. § (2) bekezdésére és arra, hogy a tiltott önkényuralmi jelképeket ábrázoló szórólapok a felperessel szemben indított büntetőeljárás során bizonyítási eszközként kerültek lefoglalásra, azok elkobzására nem került sor.

A felperes előállításával kapcsolatosan hivatkozott az Rtv. 33. § (3) bekezdésére és előadta, hogy a felperes előállítása ugyan meghaladta a 8 órát, azonban azt kellő időben meghosszabbították, az jogszerűen történt.