PK 15. szám

A helyreigazító közlemény tartalmának megállapítása

I. Helyreigazító közleményként a jogosult a válaszlevele közzétételét is kérheti. Ha a sajtó a válaszlevelet nem közli, a jogosult a válaszlevél tartalmi körén belül a bíróságtól keresettel kérheti helyreigazító közlemény közzétételének az elrendelését.

Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, határozatában - a kérelem és az ellenkérelem korlátai között - belátása szerint állapítja meg a helyreigazítás szövegét és ennek közlésére az alperest határidő tűzésével kötelezi.

II. A helyreigazító közleményből - a maga egészét, összefüggéseit is tekintve - ki kell tűnnie annak, hogy a kifogásolt sajtóközleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények. A közlemény szövege nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma elveszítse helyreigazító jellegét.

I. Nincs törvényi akadálya annak, hogy a jogosult sajtóhelyreigazításként a saját nyilatkozata közzétételét kérje. Ezt az igényét sajtóhelyreigazítási perben is érvényesítheti.

A helyreigazító közlés szövegét a perben - a kérelem és ellenkérelem határain belül a Ptk. 79. §-ában foglaltak figyelembevételével - a bíróság a belátása szerint állapítja meg [Pp. 345. § (3) bek.]. A sértett saját nyilatkozata (válaszadása) közzétételének az elrendelése is mérlegelés körébe tartozik. Válaszlevél közzétételére különösen akkor kerülhet sor, ha a pert megelőzően is ezt követelte a jogosult a sajtótól.

Nem kötelezhető a sajtó olyan nyilatkozat közlésére, amely a jogosult által érvényesített igény körében a helyreigazításhoz szükséges mértéket akár tartalmában, akár terjedelmében túllépi. Ilyen esetben, ha a jogosult közzétenni kért nyilatkozata nem megfelelő, a bíróság - ezt a közlési módot mellőzve - a helyreigazító közlemény szövegét az érvényesített jog tartalmi körén belül másként határozza meg.

Ha a felek a peres eljárást megelőzően a sajtóhelyreigazító közlemény közzétételének módjával, szövegével kapcsolatban tárgyaltak, ennek tartalmát a bíróság a helyreigazítás módjának, illetőleg szövegének megállapításánál figyelembe veheti.

A bíróság az általa megállapított helyreigazítás közlésére a sajtószervet határidő tűzésével kötelezi [Pp. 345. § (3) bek.].

II. A sajtóhelyreigazításra alkalmas közlemény alakját és tartalmát a törvény részletesen nem határozza meg. Csupán azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a helyreigazító közleményből ki kell tűnnie: a sérelmes közleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények [Ptk. 79. § (1) bek.].

A helyreigazító közlés akkor tölti be a rendeltetését, ha a kifogásolt közlemény valóságsértő voltát, szükség szerint a való tényeket félre nem érthetően kifejezésre jutattja. A közlemény szövege tehát nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma elveszítse helyreigazító jellegét. A sajtóhelyreigazítás teljesítésének ezért nem megfelelő módja az, ha a sajtó olyan megjegyzéseket fűz a helyreigazító közleményhez, amelyek a kifogásolt közlemény tartalmát erősíti meg, illetőleg a helyreigazítást elferdítik.

A törvény rendelkezése szerint a helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban, azonos módon rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni [Ptk. 79. § (2) bek.].

Nyilvánvaló, hogy a helyreigazítás csak e rendelkezés megtartása esetében érheti el a célját, fejtheti ki a megfelelő hatást. Ezért az említettektől eltérően, így pl. a "Szerkesztői üzenetek"-ben történt közlés nem tekinthető megfelelő helyreigazításnak.

Ha a sajtó az általa vállalt helyreigazítást nem vagy nem megfelelő módon közölte, a helyreigazítást igénylő fél a napilap, folyóirat (időszaki lap), a Magyar Rádió, a Magyar Televízió - vidéki műsoradás esetében a vidéki stúdió -, a Filmhíradó Szerkesztősége, illetőleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat Pp. 343. §).

Ha pedig az alperest jogerős ítélet kötelezi a helyreigazításra, és azt nem, vagy nem megfelelő módon közölte, végrehajtás elrendelésének van helye.