BH 2007.3.87 Az érvényes adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmassá tételére a bíróságnak fennállhat a hatásköre [Inytv. 39. §].

A jogerős ítélet megállapította, hogy az 1994 szeptemberében létrejött adásvételi szerződéssel az I. r. felperes a II. r. felperes haszonélvezeti jogával terhelten megszerezte az n.-i K. hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogát. Pótolta az I. r. alperes jognyilatkozatát a tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges körben, amely szerint az ingatlan helyrajzi száma N. K. 8 ha 1294 m2 területű és 132.01 AK értékű, az eladó neve: V. J.-né H. M. M., aki N.-on 1956. augusztus 6-án született. A tulajdonjogot szerző I. r. felperes 1974. július 19-én O.-n, a haszonélvezeti jogot szerző II. r. felperes 1947. december 19-én M.-ben született. A fentiek tűrésére kötelezte az I. r. alperest.

Az alperesek között létrejött csereszerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmet elutasította.

Tényként állapította meg, hogy a felperesek és az I. r. alperes között 1994. január 20-án adásvételi szerződés jött létre az N., K. hrsz.-ú ingatlanra 46 200 forint vételár mellett. A szerződésben helyrajzi számként a K/O. szám került feltüntetésre. A szerződés érvényességét jogerős ítélet állapította meg. A felperesek bejegyzés iránti kérelmét a földhivatal elutasította.

Ezt megelőzően 2002. december 19-én az I. r. alperes csereszerződést kötött fiával a II. r. alperessel, a II. r. alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

A II. r. felperes 1994 szeptemberében lépett az ingatlan birtokába.

A bíróság a Pp. 117. § (4) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperesek kötelmi jogi igényt szereztek tulajdonjoguk, illetve haszonélvezeti joguk ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére, mivel birtokbalépésük jóhiszeműen történt, míg a II. r. alperes jogszerzése nem volt jóhiszemű.

Mivel az érvényesen létrejött adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez megkívánt alaki és tartalmi kellékek hiányoztak, a felperesek alapos igényt támasztottak a Ptk. 295. §-a alapján az I. r. alperessel szemben a tulajdonjoguk bejegyzésére alkalmas okirat kiadására, illetve ennek bírói ítélettel történő pótlására. Miután a felperesek a Ptk. 117. § (4) bekezdésére alapították a keresetüket, a csereszerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset alaptalan volt. Ez okból az alperesek szintén alaptalanul hivatkoztak az Inytv. 62. § (1) bekezdésére és a törlési kereset benyújtásának a határidejére.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben az alperesek a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésével elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérték.

Előadták, hogy a felperesek önálló jogszerzők, tulajdonjogukat illetve haszonélvezeti jogukat az adásvételi szerződéssel közvetlenül az eladó I. r. alperestől szerezték. Ebből következően a haszonélvező II. r. alperes birtokba­lépése nem eredményezte az I. r. felperes tulajdonszerzését a Ptk. 117. § (2) bekezdése alapján, és nem teremtett jogalapot az I. r. felperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére sem a Ptk. 117. § (4) bekezdése alapján. Az alperesek sérelmezték, hogy a bíróság megalapozatlanul állapította meg ebben a körben, hogy a II. r. felperes jóhiszeműen lépett birtokba, illetve azt, hogy a felperesek a vételárat kifizették.

A továbbiakban vitatták, hogy a bíróság a Ptk. 295. §-a alapján jogszerűen pótolta az adásvételi szerződés hiányosságait annak érdekében, hogy a felperesek jogszerzése bejegyezhető legyen. Állították, hogy hiánypótlásra az 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 39. § (3) bekezdés c) pontja alapján nem volt lehetőség. A bíróság túllépte hatáskörét, amikor lényegében az adásvételi szerződés tartalmát módosította. Sérelmezték, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 227. § (1) bekezdésének a rendelkezését is, mivel az előzményi perben jogerős ítélet megállapította, hogy az 1994. évi adásvételi szerződés az ítéletben megjelölt tartalommal jött létre. Erre alapították a per megszüntetésére irányuló elsődleges kérelmüket.