3091/2012. (VII. 26.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 73. § (1) bekezdése szerinti eljárásban alkotmányjogi panaszban kérte a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev. tv.) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó álláspontja szerint a közoktatás rendszerének e törvényben foglalt átalakítása sérti a jogállamiság elvét, a tanulók, a szülők és a pedagógusok emberi méltóságát, magánszférához való jogát, lelkiismereti- és vallásszabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát, a művelődéshez való jogot, valamint a pedagógusok munka és foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogát. Álláspontja szerint a jogszabályra való felkészülésre nem áll rendelkezésre kellő idő, ezért a Köznev. tv. sérti a jogállamiság követelményét is.

[2] 2. Az Abtv. 73. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az eljárását az Abtv. rendelkezései szerint folytatja le azon alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásokban, amelyek az Alkotmánybíróság előtt 2011. december 31. napján folyamatban voltak, feltéve, hogy az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó indítványozási jogosultsága az Abtv. rendelkezései szerint fennáll. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy a jelen ügyben megújított alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv. 26-27. §-aiban és az Abtv. 29-31. §-aiban foglalt feltételeknek.

[3] 3. Az Abtv. 26. § (1) és (2) bekezdés a) pontja szerint, figyelemmel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontjában írtakra, az indítványozó egyedi érintettsége nem állapítható meg. A szakszervezet tagjai és más személyek nevében nem járhat el, a szakszervezet tagjai önállóan, saját nevükben nyújthatnak be Alaptörvényben biztosított jogaik sérelmére hivatkozással alkotmányjogi panaszt. A szakszervezet érintettsége csak akkor lenne megállapítható, ha a támadott jogszabályi rendelkezések közvetlenül a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységével kapcsolatos jogaira vonatkoznának. Az indítványozó a szakszervezet jogaival összefüggésben hivatkozik ugyan az Alaptörvény I. cikkének, valamint a VIII. cikkének sérelmére, azonban a szakszervezet érintettségének általános megfogalmazásán túl nem fejti ki, hogy a Köznev. tv. pontosan mely rendelkezései sértik a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységével kapcsolatos jogait.

[4] Mindezen indokok alapján, az Alkotmánybíróság az Abtv. 64. § d) pontja és az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 3.) Tü. határozat 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2012. június 19.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2316/2012.