A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20195/2009/4. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 141. §]

Kapcsolódó határozatok:

Váci Járásbíróság P.20385/2007/22., Budapest Környéki Törvényszék Pf.21420/2008/5., *Kúria Pfv.20195/2009/4.*

***********

Pfv.II.20.195/2009/4.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az ügyvéd által képviselt felperesnek az ügyvéd által képviselt alperes ellen házastársi közös vagyon megosztása és egyebek iránt a Váci Városi Bíróság előtt 4.P.20.385/2007. szám alatt indított és Pest Megyei Bíróság 9.Pf.21.420/2008/5. számú ítéletével befejezett perében az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által 35. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletének a felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit - a perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét az alperest 1999. július 1-jétől 2008. február 29-ig terjedő időre 3.238.000 (hárommillió-kettőszázharmincnyolcezer) forint használati díj, valamint 89.825 (nyolcvankilencezer-nyolcszázhuszonöt) forint OTP hiteltartozás és szociálpolitikai kedvezmény és kamatai, továbbá az elsőfokú eljárási költség megfizetésére kötelezése tekintetében helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 160.000 (egyszázhatvanezer) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

I n d o k o l á s

Az alperes és a felperes édesanyja (jogelődje) 1985-ben kötöttek házasságot. Házasságukból egyetlen gyermekük, a felperes, 1988-ban született. A volt házastársak - egyéb vagyontárgyak mellett - a házassági életközösségük alatt a V. hrsz. alatt felvett, és természetben a V., E. F. utca 1. szám alatti ingatlan tulajdonjogát is megszerezték, amelyre egy négyszintes, szinteltolásos építményt létesítettek. Az épület alagsorában garázst és - a feleség foglalkozásának a folytatása érdekében - fodrász műhelyt alakítottak ki. Az építkezéshez OTP hitelt vettek igénybe, és szociálpolitikai támogatást is kaptak.

A házastársak között az 1990-es években már gyakran voltak nézeteltérések. 1997. december 30-án egy veszekedés során a felperes édesanyja (az alperes felesége) az alperes bántalmazásának a következtében elhunyt. Az alperest e cselekménye miatt a büntetőbíróság erős felindulásban elkövetett emberölés büntette miatt 1999. július 1-jén meghozott és ugyanakkor jogerőre emelkedett ítéletével két év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette.

Az előzetes letartóztatásból az alperes a v-i ingatlanba ment "haza" és azóta is ott lakik. A felperesi jogelőd halálát követő hagyatéki eljárásban - a hagyaték többi részével együtt - az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatok szerinti 1/2 részét a közjegyző - az alperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten - a felperesnek, mint törvényes örökösnek átadta. A felperes, akit a bíróság az anya elhunyta után az anyai nagyanyjánál helyezett el és nagyanyját gyámul kirendelte, 1997. december 31. óta a nagyanyjával a nagyszülők háztartásában élt és él. Az anyai nagyszülők - részben a gyermek személyes holmijai és az ellátásához szükséges eszközök elvitele érdekében - a felperes szülei ingatlanába több alkalommal elmentek. Az ingatlan részbeni hasznosítása, birtokba vétele vagy a felperesnek oda visszaköltözése érdekében azonban sem a nagyszülők a felperes kiskorúsága alatt, sem maga a felperes a nagykorúsága elérését (1988. augusztus 6.) követően a jelen per jogerős elbírálásáig kísérletet sem tettek.

Az alperes előzetes letartóztatása alatt az ingatlan karbantartását az anyai nagyszülők, az alperesnek az ingatlanba való visszaköltözése után pedig az alperes végezte. A gyám a leányának a halálát követően a kiskorú felperes szüleinek az építkezéshez adott állami és banki támogatás vissza nem fizetett összegéből összesen 89.825 forint visszatérítendő szociálpolitikai kedvezményt és OTP hiteltartozást fizetett meg.

A felperes az édesanyja jogutódjaként és törvényes örököseként több irányú keresetet terjesztett elő. Egy részt a házastársi közös vagyon megosztását igényelte, és ennek körében - egyebek mellett - a már említett ingatlannal kapcsolatban a bejegyzett tulajdoni arányok javára történő módosítását, a gyámja hiteltörlesztésének és a szociálpolitikai kedvezményrész visszatérítésének a javára történő elszámolását is kérte. A - korábban a szülei házastársi közös lakásául szolgáló - ingatlan közös tulajdonának a megszüntetésére, az alperesi tulajdoni hányad magához váltására való feljogosítására és az alperes egyedüli használatától az ő elköltözéséig terjedő időre az alperes többlethasználati díjban való marasztalására a keresete szintén kiterjedt. A v-i ingatlan, valamint egy másik ingatlan tekintetében annak megállapítását is kérte, hogy érdemtelenség miatt az ingatlanok haszonélvezetének az örökléséből az alperes kiesett.

Az alperes - a házastársi közös vagyon megosztásához és a közös tulajdon megszüntetéséhez elviekben hozzájárulva - az egyes tételek tekintetében több vonatkozásban is ellenezte a kereset teljesítését, így - egyebek mellett - a gyámi törlesztések felperes javára való elszámolásához sem járult hozzá. Viszontkeresetet terjesztett elő a v-i ingatlan közös tulajdonának az árverési értékesítéssel történő megszüntetése iránt. A többlethasználati díjra irányuló kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a házastársi közös vagyont megosztotta és az ingatlan közös tulajdonát megszüntette. A bejegyzett egyenlő arányú tulajdonjog helyett a v-i ingatlan vonatkozásában a felperes javára 25891/45282 arányú, az alperes részére 19391/45282 részre csökkentett tulajdoni arányt állapított meg. A közös tulajdont a felperes magához váltásra való feljogosításával szüntette meg, megfelelő ellenérték fejében. Megállapította, hogy az ingatlan haszonélvezetének az örökléséből az alperes kiesett. Az alperest a felperes javára 1999. július 1-jétől 2008. február 29-ig terjedő időre (évi részletezés mellett) összesen 3.238.000 forint lejárt használati díj 30 nap alatti megfizetésére, a kiköltözése napjáig pedig további 36.500 forint havi használati díj megfizetésére kötelezte. Az elszámolási igények körében - más rendelkezések mellett - a felperes javára a gyám által visszafizetett 89.825 forint OTP és szociálpolitikai támogatás és ezen összegből 77.172 forintnak 1998. október 1-jétől, 12.653 forintnak 1990. február 8-tól számított kamatai 30 nap alatti megfizetésére kötelezte az alperest. Ingó értékkülönbözet mellett az ingóságokat is megosztotta és rendelkezett az illetékes földhivataloknak az ítélethez igazodó tartalmú megkereséséről. Ezt meghaladóan a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította.