A Kúria Pfv.21091/2012/10. számú precedensképes határozata birtokvédelem tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 193. §, 194. §, 195. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

Nem birtokháborítási per, amelyet olyan birtokos indít, aki még nem volt a dolog birtokában. Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a birtoklásra jogosultnak kiadni. 1959. IV. Tv. 193. § (1), 1959. IV. Tv. 194. §, 1959. IV. Tv. 195. §

***********

Pfv.I.21.091/2012/10. szám

A Kúria dr. Farkas József ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Csohány László ügyvéd által képviselt alperes ellen birtokvédelem iránt a Békési Városi Bíróságon 3.P.20.358/2011. számon folyamatban volt, majd a Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.134/2012/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében, az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes részéről 26. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.134/2012/5. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja;

kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 40.000 (Negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, és az államnak felhívásra 70.000 (Hetvenezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes 1993. február 1-jén kötött határozott idejű haszonbérleti szerződést a Magyar Állam tulajdonát képező legelő és szántó művelési ágú földterületekre 2043. december 31. napjáig. Az alperes e földterületeket azóta birtokolja, használja, juhállományát ott legelteti. A 2000-ben bejegyzett földhasználati jogát a földhivatal kérelmére 2003-ban törölte.

A felperes 2009. november 27-én nyilvános pályázat útján határozott idejű haszonbérleti szerződést kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) 2009. november 1. napjától 20 évre. A felperes földhasználati jogát a földhivatal 2010. január 10-én bejegyezte, a tulajdonos a földterületet 2009. november 2-án birtokba adta. A csatolt birtokbaadási jegyzőkönyvből kitűnően a területet a felperes bejárta, felmérte, azonban az alperes a birtokba adástól elzárkózott, ezért a felperes birtokvédelmi kérelemmel fordult a város jegyzőjéhez, aki az 1/625-4/2010. számú határozatával a birtokvédelmi kérelmét elutasította.

A felperes elsődleges keresetében kérte, hogy a bíróság az alperest a perbeli külterületi ingatlanok vonatkozásában a birtokháborítástól tiltsa el és kötelezze, hogy az ingatlanokat ingóságaitól kiürített állapotban adja a birtokába, továbbá adjon ki a felperes részére 1000 bála réti szénát 2.000.000 forint értékben.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a perbeli ingatlanokra érvényes haszonbérleti szerződés alapján jogcímmel rendelkezik.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A kifejtett álláspontja szerint az alperes érvényes és hatályos haszonbérleti szerződés alapján jogcímmel rendelkezik a perbeli ingatlanok birtoklására, ezért azok birtokba adására nem köteles.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy 30 nap alatt adja a felperes birtokába a perbeli 1., 2., 3., 4., 5. és 6. helyrajzi számú ingatlanokat ingóságaitól kiürített állapotban. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette az alperes - a periratoknál 19. sorszám alatt csatolt - 2006. május 4-ei ideiglenes földhasználati engedély iránti kérelmével, valamint azzal, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) 2006. május 5-én az alperes részére határozott idejű földhasználati engedélyt adott ki. 2007-ben, 2009-ben újabb ideiglenes földhasználati engedélyek kiadására került sor.

Az így kiegészített tényállás alapján az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi álláspontot foglalt el. Abban egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy az 1993. február 1-jén kötött haszonbérleti szerződés érvényesen létrejött az Állami Vagyonügynökség jóváhagyásának hiányában is. Tévedett azonban, amikor az alperes birtoklásának jogcímét kizárólag ezen az alapon is megállapíthatónak látta. Az alperes folyamatosan, ideiglenes földhasználati engedélyek alapján használja a területet. A felek magatartása arra utal, hogy az alperesnek az 1993-as szerződésen alapuló földhasználati jogát a szerződő felek ráutaló magatartással megszűntnek tekintették, ellenkező esetben szükségtelen lett volna használati jogosultságot megalapozó újabb földhasználati engedélyek kiadása. A felperes az ingatlanok használatára jogcímmel rendelkezik, ezért a birtoklás és a használat megilleti, az alperes köteles a birtokbaadásra.