A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30987/2017/27. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 44. §, (4) bek.] Bíró: Surányi József

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

15.K.30.987/2017/27.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

a dr. név ügyvéd (cím.) által képviselt felperes neve (cím.) ,

a dr. név jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatal (cím.) alperes ellen,

a dr. név ügyvéd (cím.) által képviselt név (cím.) felperesi beavatkozó,

a dr. Alperesi beavatkozó ügyvéd (cím.) által képviselt név Kft. (cím.) perbeli részvételével

építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek ..., - (...) Ft, az alperesi beavatkozónak ..., - (...) Ft perköltséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 30.000,- (harmincezer) Ft illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az alperesi beavatkozó ...-én kérelmet terjesztett elő a ... szám alatti, ... helyrajzi számú ingatlanon a meglévő társasházi lakóépület .... helyrajzi számon felvett pinceszinti, földszinti és első emeleti irodák belső átalakítására, hotelként és üzletekként történő hasznosítására, valamint 3 db új gépészeti felvonó berendezés létesítésére vonatkozóan.

A ... jegyzője a ...-án kelt és ...-én jogerőre emelkedett ... számú határozatával építési engedélyt adott a tárgyi ingatlanon a meglévő lakóépületben a pinceszinti, földszinti és első emeleti irodák belső átalakítására, hotelként és üzletekként hasznosítására és lift vasbeton szerkezetére.

Ezt követően az ügyben építésrendészeti eljárás indult, amelyben több döntés született, majd az alperesi beavatkozó fennmaradási és egyben használatbavételi engedély iránti kérelmet terjesztett elő.

Az elsőfokú közigazgatási szerv, alperes neve ... a ...-én kelt .... számú határozatával az ingatlanon a pinceszinti, földszinti és első emeleti irodák belső átalakítására, hotelként és üzletekként történő hasznosítására, valamint 3 db új gépészeti felvonóberendezés létesítésére vonatkozó fennmaradási és egyben használatbavételi engedély iránti kérelmet elutasította, és egyben kötelezte az alperesi beavatkozót arra, hogy a ... számú építési engedély határozattól eltérően megépített épületszerkezeteket és a tárgyi lakóépület padlásterébe tervezett hűtőgép és légkezelő gép légaknában elhelyezett tartozékait, szerelvényeit a döntés jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül bontsa el és az épületszerkezetek tekintetében az eredeti állapotot állítsa vissza. Határozata indokolásában kiemelte, hogy tekintettel az OTÉK 70. § (8) bekezdésére, a helyszíni szemlén tapasztaltakra, valamint arra, hogy az alperesi beavatkozó a kért dokumentumokat az előírt határidőig nem pótolta, ezért a tényállás teljes körű tisztázása nem volt lehetséges, így a fennmaradási és használatbavételi engedély iránti kérelmét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 48/A. § (1) bekezdése és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 08.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 42. § (1) bekezdése alapján elutasította. Az Étv. 44. § (4) bekezdésére, a 48/A. § (2) és (5) bekezdéseire hivatkozva rendelkezett a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzéséről.

Az alperes beavatkozó fellebbezést terjesztett elő az előző bekezdésben megjelölt elsőfokú közigazgatási határozat ellen.

A fellebbezés folytán másodfokon eljárt közigazgatási szerv, az alperes a ...-én meghozott ... számú egybefoglalt döntése részét képező határozatával az elsőfokú határozatot a fellebbezésben foglaltakat elutasítva megváltoztatta akként, hogy a rendelkező rész bontási és helyreállítási kötelezettséget előíró és a teljesítésére vonatkozó 2., 3., 4., 5., 6. és 7. bekezdéseit törölte. Az elsőfokú határozat fentiekkel nem érintett rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. Egyidejűleg kiegészítő eljárás lefolytatására hívta fel az elsőfokú közigazgatási szervet, egyben felügyeleti jogkörben eljárva meghozta az alábbi végzést: A ...., ...., ...., .... számú elsőfokú végzéseket megsemmisítette. Ezen túlmenően felügyeleti jogkörében eljárva meghozta az alábbi határozatot: a .... számú, bontási kötelezettséget előíró elsőfokú határozatot megsemmisítette. Döntése indokolásában az Étv. 48. § (1) bekezdésének a) pontjára, a (2) bekezdésének a) pontjára, a 48/A. § (1) bekezdésére, a kormányrendelet 42. § (1) bekezdésére, a (4) és (6) bekezdéseire, a 10. § (1) bekezdésére, a 43. § (3) bekezdésére, a 12. § (1) és (4) bekezdéseire, az Étv. 36. § (1) bekezdésére, az OTÉK 70. § (8) bekezdésére, a kormányrendelet 43. § (5) bekezdésére hivatkozott. Megállapította, hogy az elsőfokú határozat a kérelem elutasításának tekintetében megalapozott és jogszerű. Az elsőfokú építésügyi hatóság a rendelkező részben az építési engedélytől eltérően megvalósított szerkezetek elbontásáról és az eredeti állapot visszaállításáról rendelkezett. Figyelmen kívül hagyta azonban, hogy az alperes az ... számú határozatában megállapította azt, hogy több, engedélyhez kötött, tervtől eltérő építési munka (tetőtéri szerkezetek, pince födém új szakasza, menekülő ajtók nyíláskiváltásai) kapcsán az Étv. 48. § (9) bekezdése szerinti intézkedési határidő már eltelt. Megállapította továbbá, hogy több végzés is jogszabálysértő. A fentiek miatt az építési engedélytől eltérően megépített építményrészek elbontására, az eredeti állapotot visszaállító kötelezettséget már nem lehet előírni az elsőfokú határozatban, ezért azt ebben a tekintetben megváltoztatta. A fentiek miatt felügyeleti intézkedés vált szükségessé és a jogszabálysértő elsőfokú döntéseket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 115. § (2) bekezdése alapján megsemmisítette.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperes előző bekezdésben megjelölt egybefoglalt döntésének bírósági felülvizsgálata iránt. Kérte a döntés hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Előadta, hogy az elsőfokú határozat megalapozott volt, így egyes bekezdéseinek törlése indokolatlannak tűnik. Szükséges lenne azon bekezdések felsorolása és ismerete, valamint idézése a határozat rendelkező részében, amelyek törlésére a határozat vonatkozik. A határozat rendelkező rész bontási és helyreállítási kötelezettséget előíró és teljesítésre vonatkozó 2., 3., 4., 5., 6. és 7. bekezdéseit törölte, nem lehet azonban megállapítani, hogy melyek ezek a bekezdések és mit ért bekezdés alatt a másodfokú hatóság. A hivatkozott bekezdések nem beazonosíthatók, nem tartalmaznak konkrét tartalmat, valamint a kioktatási rész sem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 330. § (2) bekezdésének. Álláspontja szerint konkrétan le kellett volna írni a rendelkező részben, hogy az elsőfokú határozat mely részét törli a másodfokú hatóság, azért, hogy az ügyfél nyomon tudja követni, hogy mire gondolt a határozatot hozó szerv. A határozat ebben a formában nem felel meg Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontjában foglaltaknak, vagyis a hatóság tényleges döntését nem tartalmazza a támadott határozat. Nem tekinthető érdemi döntésnek az, ha felsorol beazonosításra alkalmatlan bekezdés számokat anélkül, hogy azokat részleteiben a rendelkező részben ismertetné. Ebből a határozatból nem állapítható meg, hogy ténylegesen mire is vonatkozik, ezért törvénysértő. Az eljárás során csak a jelen határozatot és annak előzményét, az elsőfokú határozatot kézbesítették részére, nem tudja, hogy a .... számú határozat mire vonatkozó bontási kötelezettséget ír elő. Bontási határozatot ... számon hozott az elsőfokú hatóság, ezért a támadott határozatban tévesen szerepel az ügyszám. Olyan határozatot semmisített meg a másodfokú hatóság, ami másra, nem bontási kötelezettségre vonatkozott, vagyis eltér egymástól a rendelkező határozat szövege és az indokolási rész (8. oldal 2-3. bekezdés).