A Fővárosi Törvényszék P.20139/2011/45. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 99. §, 140. §, 301. §] Bíró: Molnár Judit
Fővárosi Törvényszék
...P.../2011/45.
A Fővárosi Törvényszék
dr. Bárándy György ügyvéd (ügyvéd címe.)
által képviselt
felperes neve (felperes címe.)
felperesnek
dr. Lakatos Csilla ügyvéd (ügyvéd címe.)
által képviselt
alperes neve (alperes címe.)
alperes ellen
többlethasználat iránt indult perében meghozta az alábbi
Í T É L E T E T
A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.232.500.-(hárommillió-kétszázharminckettőezer-ötszáz) Ft tőkét, ennek 2008. augusztus 15. napjától a kifizetésig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 2012. október 1-től ingatlan címe. szám alatti ingatlan sikeres árverési értékesítéséig havi 44.500.-(negyvennégyezer-ötszáz) Ft többlethasználati díjat.
A bíróság kötelezi az alperest 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000.-(negyvenezer) Ft + ÁFA perköltséget.
Az alperes köteles megfizetni az állam felhívására 32.000.-(harminckettőezer) Ft le nem rótt kereseti illetéket.
Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet írásban, 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten a Fővárosi Törvényszékre kell benyújtani.
A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.
A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik.
A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.
Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja.
A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.
I N D O K O L Á S
A peres felek 1988. évtől érzelmi kapcsolatban a korábban az alperes tulajdonát képező ingatlan címe. szám alatti ingatlanban éltek.
A kapcsolat fennállta alatt az alperes az ingatlan ½ tulajdoni illetőségét eladta a felperes lányának (korábbi II. r. alperes), míg a felperessel 1999. március 22-én kelt adásvételi szerződést kötött az ingatlan 4/30-ad tulajdoni illetőségére. A vételárat 3 millió Ft-ban - korábban felperes ugyanennyi kölcsönt nyújtott az alperesnek - határozták meg.
A felek között ezt követően a 2000-es évek elején elmérgesedett a viszony, a felperes a lányához többször kiutazott országba és amikor 2004. év elején visszatért a perbeli ingatlanba, a korábbi bensőséges viszonyt nem sikerült visszaállítani, folyamatosak voltak a lelki pszichés hadviselések, a felek között tettlegességre is sor került. Az alperes ezt követően 2004. június 30-án az ingatlanban zárat cserélt, a felperes az ingatlanba bejutni nem tudott.
A felperes ekkor a lánya időközben felépült házába költözött, mely a perbeli ingatlan ikerház felének felel meg.
A felperes jogi képviselője útján 2004. június 9. napján írásban azzal fordult az alpereshez, hogy a köztük fennálló tulajdonközösséget szüntessék meg, továbbá arra figyelemmel, hogy a tulajdoni hányadnak megfelelő ingatlanrészt használni nem tudja, ezért többlethasználati díj fizetésére szólította fel az alperest. Az alperes a felszólításra érdemi választ nem adott.
A felperes a bíróságra 2004. szeptember 17-én érkezett keresetében a közös tulajdon megszüntetését kérte, és 2004. július 1-től kezdődően a jövőre nézve havi 20.000.-Ft többlethasználati díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A bíróság részletes bizonyítási eljárást folytatott le, majd P..../2004/82. szám alatti ítéletében a peres felek között fennálló közös tulajdont árverési értékesítés útján szüntette meg. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek többlethasználati díj címén 1.967.000.-Ft tőkét, és ennek 2006. január 1-től járó törvényes kamatát, valamint rendelkezett a perköltség és az illeték viseléséről is.
A tárgyalás berekesztése előtt az alperes képviselője útján azt a nyilatkozatot tette, hogy a többlethasználati jogalapját nem vitatja, azonban a szakértő megállapításait igen, azt is a körben, hogy nem tudta ellenőrizni az összehasonlító adatok helyességét.
Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezéssel élt, a felperes további használati díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest, az alperes pedig arra alapítottan kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, hogy az nem objektív adatokkal, nem kellően alátámasztott szakértői véleményen alapszik.
A Fővárosi Ítélőtábla ... Pf. .../2010/2. számú részítéletében a többlethasználati díj megfizetésére vonatkozó első fokú ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!