31/1977. (IX. 22.) MÉM rendelet

meghatározott munkakörök betöltésének képesítéshez kötéséről

Az állami személyzeti munkáról szóló 1019/1974. (V. 2.) Mt. h. minisztertanácsi határozatban foglalt felhatalmazás alapján és az államigazgatási vezetők és ügyintézők képesítési rendszeréről szóló 25/1977. (VII. 9.) MT rendelet végrehajtásaként a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

Meghatározott munkakörökben (a továbbiakban: képesítéshez kötött munkakör)

a) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium,

b) a minisztérium felügyelete alá tartozó valamennyi középirányító szerv (központ, tröszt),

c) az állami mezőgazdasági, az élelmiszeripari, valamint az erdőgazdasági és az elsődleges faipari ágazatba, illetve alágazatba sorolt valamennyi vállalat (gazdaság),

d) a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, a szövetkezeti társulás (továbbiakban együtt: termelőszövetkezet),

e) a mezőgazdasági, élelmiszeripari és elsődleges faipari ágazatba sorolt, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás (a továbbiakban b)-e) alattiak együtt: gazdálkodó szervek),

f) a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési intézmény,

a 3. és 4. §-ban meghatározott kivételekkel, csak az előírt iskolai végzettséggel, politikai és szakmai képzettséggel rendelkező (a továbbiakban: előírt képesítés) személyt foglalkoztathat.

2. §

(1) A képesítéshez kötött munkaköröket és a betöltésükhöz előírt képesítést

- a minisztérium tekintetében az 1. melléklet,

- a gazdálkodó szervek tekintetében a 2. melléklet,

- a költségvetési intézmények tekintetében a 3. melléklet

tartalmazza.

(2) Az iskolai végzettség, továbbá az egyes iskolatípusok és szaktanfolyamok szintjének elbírálására, a szakmai gyakorlati idő figyelembevételére a 4. mellékletben foglaltak az irányadók.

(3) A tervgazdasági és beruházási, valamint oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatott dolgozók képesítéséről külön jogszabály rendelkezik.

3. §

(1) Képesítéshez kötött munkakörben kivételesen olyan személyt is lehet alkalmazni (kinevezni, megbízni, áthelyezni), aki az előírt képesítéssel nem rendelkezik, ha a munkaszerződésben (munkamegállapodásban) kikötött határidőig vállalja annak megszerzését.

(2) Képesítéshez kötött munkakört betöltő, de az előírt képesítéssel nem rendelkező dolgozót e rendelet hatályba lépését követő hat hónapon belül fel kell szólítani az előírt képesítés megszerzésére, melynek határideje nem lehet több a szükséges tanulmányi idő két évvel növelt idejénél.

(3) Azt a dolgozót

a) aki a felvételi vizsgán nem felelt meg, tanulmányait nem kezdte meg, vagy az előírt képesítést az (1)-(2) bekezdésben megjelölt határidőre önhibájából nem szerezte meg, képesítésének megfelelő munkakörbe kell áthelyezni;

b) aki az előírt képesítést az (1)-(2) bekezdésben megjelölt határidőre önhibáján kívül nem tudta megszerezni, a közvetlen felügyeleti szerv - termelőszövetkezet esetében a vezetőség javaslatára a megyei tanács elnöke - legfeljebb 5 évre halasztásban részesítheti.

4. §

(1) Az a 40. életévét betöltött dolgozó, aki jelenlegi munkakörére a korábbi képesítési rendelkezések alapján előírt képesítést megszerezte, illetve annak megszerzése alól felmentést kapott, az e rendeletben előírt képesítés megszerzésére nem kötelezhető.

(2) A 40. életévét betöltött nő és a 45. életévét betöltött férfi dolgozó - amennyiben a munkakörre előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik -nem kötelezhető az előírt politikai, illetve szakmai felső- és középfokú végzettség iskolai rendszerű megszerzésére. Kötelezni kell azonban az egyéb - tanfolyam útján megszerezhető - szakképzettség (mérlegképes könyvelői, felsőfokú munkaügyi stb.) megszerzésére.

(3) Az 50. életévét betöltött dolgozót - amennyiben az előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik - egyéb, tanfolyam útján megszerezhető képzettség megszerzésére sem lehet kötelezni.

(4) Az előírt képesítés megszerzése alóli felmentés nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott továbbképzésben való részvétel alól.

(5) A 3-4. §-ban foglaltak végrehajtásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója - termelőszövetkezeteknél a vezetőség - gondoskodik. Az erre vonatkozó okiratokat a dolgozó személyi anyagában el kell helyezni.

5. §

(1) Kivételesen indokolt esetben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - a szerv vezetőjének javaslatára - a 4. §-ban foglaltakon túlmenően is adhat felmentést.

(2) Minisztériumi ügyintézők (2001-2009 kulcsszám) tekintetében - amennyiben a munkakör belső ügyviteli és gazdálkodási kérdésekkel kapcsolatos - a kinevezésre jogosult az előírt képesítés megszerzése alól felmentést adhat.

6. §

(1) A rendelet 1. §-ában felsorolt szervek 1977. december 31-ig kötelesek elkészíteni meghatározott munkakörök - ideértve a mellékletekben fel nem sorolt, de képesítéshez kötni szükséges egyéb munkakörök - képesítési előírásait és ezt a kollektív szerződésbe, az ügyrendbe (szervezeti és működési szabályzatba), illetve termelőszövetkezeteknek a munkaügyi szabályzatba fel kell venni.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a szakszervezettel egyetértésben - illetve a termelőszövetkezetekben a vezetőség, az egyes munkakörök betöltéséhez a rendeletben foglaltakon felül további képesítés (pl. szakmérnöki képesítés, nyelvvizsga) megszerzését is előírhatja.

7. §

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 70/1968. (MÉM. É. 42.) MÉM utasítás hatályát veszti.

Dr. Romány Pál s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. melléklet a 31/1977. (IX. 22.) MÉM rendelethez

2. melléklet a 31/1977. (IX. 22.) MÉM rendelethez

3. melléklet a 31/1977. (IX. 22.) MÉM rendelethez

4. melléklet a 31/1977. (IX. 22.) MÉM rendelethez

1. a) Szakirányú (egyetemi, főiskolai, középiskolai) iskolai végzettségen az adott munkakör ellátásához szakmai képesítést nyújtó iskolai végzettséget (pl. beosztott mezőgazdasági munkakörben agrártudományi egyetem, vagy mezőgazdasági főiskola) kell érteni.

b) Egyetemi végzettségen minden jelenleg Magyarországon állami oktatási rendszerben működő egyetemen, illetve Politikai Főiskolán szerzett oklevelet (diplomát) kell érteni.

A munkakör betöltése szempontjából egyetemi végzettségnek tekintendő továbbá:

- Mezőgazdasági (Keszthely, Mosonmagyaróvár, Debrecen, Kaposvár) és Erdőmérnöki (Sopron) Főiskolán,

- a Gazdasági Akadémián (Debrecen, Keszthely, Kassa, Kolozsvár, Mosonmagyaróvár),

- a Kertészeti Akadémián,

- a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán,

- az Állatorvosi Főiskolán,

- a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolán szerzett oklevél.

Egyetemi végzettségnek tekintendő a külföldön szerzett egyetemi (egyetemnek minősülő intézeti, főiskolai) oklevél, ha azt honosították vagy egyenértékűségét elismerték.

c) Főiskolai végzettségen minden jelenleg állami oktatási rendszerben működő főiskolán, vagy egyetemi üzemmérnöki szakon, főiskolai karon szerzett oklevelet kell érteni.

A munkakör betöltése szempontjából főiskolai végzettségnek tekintendő továbbá:

- a Felsőfokú technikumon,

- a Gazdasági-Műszaki Akadémián,

- a Számviteli Főiskolán,

- Üzemgazdasági Főiskolán,

- Közgazdasági Főiskolán,

- Keleti Akadémián,

- Állami Kereskedelmi Főiskolán szerzett oklevél,

- az MSZMP 2 éves pártfőiskolájának,

- a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem 3 éves és szakosító tanfolyamának együttes elvégzése,

d) Középiskolai végzettségen a gimnáziumi, a technikumi és a szakközépiskolai végzettséget kell érteni.

A munkakör betöltése szempontjából középiskolai végzettséggel egyenértékűnek tekintendő továbbá:

- bármely középiskolában szerzett érettségi (képesítő) bizonyítvány,

- tecnikum létesítését megelőző időben 2 éves és ennél hosszabb tanulmányi idejű mezőgazdasági, erdészeti szakiskolában (középiskolában) szerzett képesítés (szakközépiskola, akadémia, gimnázium), továbbá

- a tejiparban 2-3 évfolyamos tejipari szakiskola,

- a 3 éves felsőipari iskola,

- 1 évnél hosszabb időtartamú pincemesteri szakiskola elvégzése.

2. A rendelet alkalmazása szempontjából a munkakör jellegének megfelelő egyéb szakképesítésként kell figyelembe venni az alábbi munkakörök tekintetében felsorolt, s más hasonló jellegű tanfolyamokat és vizsgákat:

- állategészségügyi, élelmiszervizsgálói, élelmiszerhigiénikusi szaktanfolyam,

- pénzügyi ellenőrzési (revizori) és számviteli (felsőfokú államháztartási, mérlegképes és képesített könyvelői, okleveles könyvvizsgálói) tanfolyam,

- statisztikai (közép- és felsőfokú) tanfolyam,

- árképzési és kalkulációs (okleveles árszakértői, képesített kalkulátor) tanfolyam,

- energetikus, művezető, bányamester stb. tanfolyam,

- munkaügyi (közép- és felsőfokú), ügyvitel-szervezői és ügyvitelgépesítés szervezői tanfolyam,

- lyukkártyatechnikusi és gépkezelői tanfolyam,

- tűzrendészeti, vámkezelői, gépkocsielőadói stb. tanfolyamok.

A szakképesítés megszerzéséhez szükséges tanfolyamok és vizsgák rendjét a vonatkozó rendelkezések szabályozzák.

3. A szakmai gyakorlati idő megállapításánál az azonos munkakörben vagy a munkakör jellegének megfelelő szakmában eltöltött időt lehet figyelembe venni.

Szakmai gyakorlati időnek kell tekinteni párt-vagy egyéb társadalmi szervnél kapcsolódó munkaviszonyban eltöltött időt is (pl. gyári függetlenített SzB titkár).

4. A politikai képzettség szintjének megállapítására a vonatkozó előírások az irányadók.