A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40376/2012/4. számú határozata taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [2006. évi IV. törvény (Gt.) 45. §, 154. §, 155. §, 156. §] Bírók: Molnár József, Rózsa Éva, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.376/2012/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Nagy-György Anita Ügyvédi Iroda (............) által képviselt ................(.................) felperesnek az Istvánfi és Tekler Ügyvédi Iroda (................) által képviselt ................(....................) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. április 4-én kelt 11.G.41.724/2011/7. számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a perköltségre is kiterjedően - megváltoztatja, és az alperes 1/2011. 08. 23. számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 115.000 (száztizenötezer) forint első- és másodfokú együttes perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az alperest 2010. augusztus 23-án jegyezték be a cégjegyzékbe, a felperes pedig a 2011. május 16-án kelt létesítő okirat alapján 2011. május 19. napján került bejegyzésre.

Az alperesnek alapításkor tagja volt a ............, a ............, és a .............

A felperes 2011. május 19-én vált az alperes tagjává 1.000.000 forint névértékű üzletrésszel, melyet a ..............szerzett meg, s mely 100 szavazatot képviselt.

Alperes 2011. május 19. napján tartott, még az eredeti tagi összetétellel (................) taggyűlést. A 4/2011.05.19. számú határozattal 200 "igen" és 100 "nem" szavazattal döntés született a jegyzett tőke 3.000.000 forintról 21.000.000 forintra történő emeléséről. Határozatban rögzítették, a tagoknak a Gt. 155.§ (3) bekezdése alapján a tőkeemelés elhatározásától számított 15 napon belül elsőbbségi joguk van arra, hogy a tőkeemelésben részt vegyenek, ha a tag nem él a megadott határidőn belül elsőbbségi jogával, helyette további 15 napon belül a többi tag gyakorolhatja az elsőbbségi jogot.

Az alperes ezen 4/2011.05.19. számú határozatát a Gt.-ben írt jogvesztő 90 napos határidőn belül senki nem támadta meg bíróság előtt, nem kérték annak bírósági felülvizsgálatát.

A felperes 2011. június 2. napján kelt levelében - annak első bekezdésében - úgy nyilatkozott, elsőbbségi jogát gyakorolni kívánja a törzstőkeemelés során törzsbetéte arányában, emellett az okirat további részében közölte, hogy a nyilatkozatot alapvetően a társaság részletes vagyoni helyzete teljes ismerete hiányában tette meg, javaslatot tett a törzstőke emelés elhalasztására a tagok közötti együttműködés feltételeinek kialakítása céljából.

A felperes levelét az alperes ügyvezetője 2011. június 3. napján átvette.

Alperes ügyvezetője 2011. június 6-án a tőkeemelés cégbejegyzése céljából nyilatkozatot állított ki arról, annál két tag gyakorolta elsőbbségi jogát, felperes azzal nem élt.

2011. augusztus 23. napján az alperes taggyűlést tartott, ahol a leadható összes 300 szavazatból a jelenlévő felperes jogi képviselője 100 szavazattal, a ...........tag képviseletében ............100, és a ............ képviseletében ..............ügyvezető 100 szavazattal rendelkezett.

A jegyzőkönyv rögzítette, hogy a társaság 4/2011.05.19 számú, törzstőke emelést elhatározó taggyűlési határozata alapján a tagok közül az elsőbbségi jogát csupán a ............és a ............ gyakorolta és fejenként 6.000.000 forint pénzbeli hozzájárulást törzstőkeemelés jogcímén készpénzben teljesítettek a társaság pénztárába. A társaság harmadik tagja - a jelen per felperese - elsőbbségi jogával nem élt, így helyette a másik két tag gyakorolta a törzstőkeemelésből eredő elsőbbségi jogát és fejenként további 3.000.000 forint pénzbeli hozzájárulást teljesítettek a társaságnak.

A felperes jogi képviselője kijelentette, hogy a tőkeemelés megtörténtét és módját kifogásolja, az ezzel kapcsolatos jogi lépéseket megtették.

Ezt követően a taggyűlés meghozta az 1/2011.08.23. számú határozatát, mely szerint:

"A taggyűlés a ..................és a .............tagok "igen" szavazatával, valamint az ............. tag "nem" szavazatával úgy határoznak, hogy a társaság 2011. május 19-én elhatározott 18.000.000 forint összeggel, azaz 21.000.000 forintra történő törzstőke emelése oly módon valósult meg, hogy a ..............és a ............fejenként 9.000.000 forint törzstőkeemelést valósított meg, így a társaság tulajdoni arányai annak megfelelően módosultak. Felperes törzsbetétje 1.000.000 forint, a másik két tag törzsbetétje fejenként 10.000.000 forint."

A felperes 2011. szeptember 22-én nyújtott be keresetet az elsőfokú bírósághoz. Az alperes 2011. augusztus 23. napján tartott taggyűlése 1/2011.08.23. számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Egyebek mellett előadta, a Gt. 156.§ (3) bekezdésének rendelkezését sérti a 2011. május 19-i taggyűlés 4/2011.05.19. számú határozata, mivel az nem tartalmazza a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának idejét, így nem lehet jogszerű a 2011. augusztus 23. napján hozott határozat sem, mivel az az előző határozatra utal, és azt kívánja végrehajtani. Ugyan a 2011. június 2-án kelt levelében bejelentette az ügyvezetés felé, hogy a tőkeemelésben részt kíván venni és gyakorolni kívánja elsőbbségi jogát, a levelet az alperes ügyvezetője átvette, ennek ellenére ő 2011. június 6. napján úgy nyilatkozott, hogy a felperes nem kíván élni elsőbbségi jogával, és ezen nyilatkozata csatolásra került a tőkeemelés bejegyzési kérelméhez.

Állította, bejelentett szándéka ellenére nem vehetett részt a tőkeemelésben, így tulajdonosi részesedése 4,76%-ra csökkent. A tőkeemelés során két taggyűlési határozatot kellett volna hozni a Gt. 156.§ (3) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint, de az alperes nem így járt el. Az alperesnek teljes egészében meg kellett volna ismételnie a törzstőke felemelésére vonatkozó eljárást, és az első, erre vonatkozó taggyűlési határozatában meg kellett volna állapítani a Gt. által előírt tartalmi elemeket, a törzstőke felemelésének módját és idejét. Nem szabályszerű a törzstőkeemelés 18.000.000 forint összegű befizetése a pénztárba, mivel a vonatkozó jogszabályok szerint a házipénztárban csak 500.000 forint készpénz lehet. Az alperes által hozott támadott határozat nem érdemi határozat, az nem alkalmas a törvényi előírások pótlására, az csak ténymegállapítást tartalmaz. Jogszerűtlenül történt a törzstőkeemelés, ezért a határozat ezzel ellentétes megállapítása jogellenes.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, az augusztusi taggyűlést nem a májusi taggyűlés hiányosságainak pótlására hívta össze, hanem azért, hogy a Gt.-nek megfelelően meglegyen a törzstőke emeléshez szükséges második taggyűlés is. Ezért az augusztusi taggyűlés jegyzőkönyvének és határozatának nem azon Gt. szabályainak kell megfelelnie, ami a törzstőke emelésre vonatkozó első taggyűlésre vonatkozik. A májusi taggyűlés határozatainak szabályszerűségét a bíróság a jelen perben nem vizsgálhatja, mivel eltelt a jogvesztő perindítási határidő. Mivel a cégbíróság időközben a 15. sz. végzésével már a felemelt törzstőkét bejegyezte a cégjegyzékbe, így az augusztusi taggyűlés jegyzőkönyvét már be sem nyújtotta a társaság a cégbíróságnak.