A Nyíregyházi Törvényszék P.21739/2009/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 233. §, 252. §, 256. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 339. §, 349. §, 360. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 159. §, 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) 1. §] Bíró: Ungvári István

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

Nyíregyháza

3.P.21.739/2009/4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A megyei bíróság a Glant Ügyvédi Iroda (dr. Glant Henrietta ügyvéd) (4025 Debrecen Hatvan út 35. I/2. székhelyű) által képviselt felperesnek - a dr. Gál György aljegyző köztisztviselő által képviselt alperessel szemben kártérítés megfizetésére kötelezés iránt indított perében a 2009. december 2. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

Í t é l e t e t:

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 105 180 (Egyszázötezer-egyszáznyolcvan) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet írásban, 3 (három) példányban a Debreceni Ítélőtáblához címezve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz kell benyújtani.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél jogi képviselete kötelező, a jogi képviselő nélkül tett nyilatkozat hatálytalan.

A Debreceni Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

· a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

· a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

· a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

· a felek ezt kérték;

· megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s:

I.

A megyei bíróság a felek nyilatkozatai, az általuk becsatolt köz-és magánokiratok, a bíróság által beszerzett B.171/2006. szám alatt folyamatban volt büntetőügyben keletkezett iratok (és az abban lévő közigazgatási iratok), valamint a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.470/2009/3. sorszámú végzésében foglalt anyagi jogi következtetés alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2004. május 28. napján megvásárolta a perben nem szereplő F. Zs-tól a gépkocsiját 1 650 000 Ft vételáron.

Az eladó az üzletkötéssel egyidejűleg átadta a felperesnek a gépkocsi indító kulcsait,a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet, valamint a szerződésben kijelentette, hogy a gépkocsi per-és tehermentes, annak tulajdonjogával szabadon rendelkezik.

A felperes a tulajdonjog átvezetéséhez szükséges előzetes eredetvizsgálatot 2004. július 23-án végeztette el, azonban az adatok egybevetésével megállapították, hogy a gépjármű nyilvántartásban tulajdoni korlátozás szerepel, ezért a tulajdonjog átírására lehetőség nincs.

A felperes ezt követően az eladóval szemben adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert indított, amelyben a M-i Városi Bíróság előtt az eladóval egyezséget kötött 2006. május 16. napján, melyet a városi bíróság a 3.P.20.399/2005/16. sorszámú végzésével jóváhagyott.

Az eladó ebben vállalta, hogy a vételárból még vissza nem fizetett 1 500 000 Ft-ot 2006. június 25. napjáig a felperes részére egy összegben megfizet, ugyanakkor a felperes kötelezte magát, hogy a gépkocsit és az iratait egyidejűleg átadja.

Az egyezséget az eladó nem teljesítette, ellene végrehajtási eljárás indult, amely a M-i Városi Bíróság mellett működő T. L. önálló bírósági végrehajtó előtt van folyamatban.

Az adós munkaviszonyban nem áll, értékesíthető ingósággal nem rendelkezik, pénzintézeteknél kezelt pénzeszközt a végrehajtó nem talált, az ingatlanára a végrehajtási jog bejegyzésre került, arra 2007. március 27-én és május 27-én két sikertelen árverés zajlott. A végrehajtást kérő a felajánlott ingatlan tájékoztatás ellenére nem vette át, így az eljárás szünetel (P.21.739/2009/4. sorszámú jegyzőkönyv 3. oldal).

A felperessel adásvételi szerződést kötő F. Zs. 2004. január 13-án zártvégű pénzügyi lízingszerződést kötött a x&y Autófinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Részvénytársasággal, mint lízingbe adóval a S. F. Kft-nél kiválasztott S. I. gépkocsi megvásárlására 3 065 000 Ft vételáron.

A szerződés futamidejének várható lejárati időpontja 2010. február 1. napja volt. A szerződés szerint a gépjármű a futamidő leteltéig, illetve a lízingdíjak és maradványértékek megfizetéséig a lízingbe adó tulajdonába marad, és mint tulajdonos kizárólagosan jogosult volt a gépjármű törzskönyvének átvételére és őrzésére.

A lízingbe adó 2004. január 20. napján az iratokat megküldte az alperesi polgármesteri hivatal okmányirodájához, hogy a forgalmi engedélybe a lízingbe vevőt tulajdonosként jegyezzék be azzal, hogy a nyilvántartásba, illetve a törzskönyvbe kérte bejegyezni azon tulajdonoshoz kötött záradékot, hogy a tulajdonjog a lízingszerződés futamidejének lejártáig, (azaz ameddig a lízingbe vevő a szerződésből eredő valamennyi kötelezettségét maradéktalanul nem teljesítette) a lízingbe adó, mint pénzintézet részére fenntartva.

A szerződés tartama alatt a lízingbe vevő a gépjárművet nem idegenítheti el, nem adhatja bérbe, illetve azt más módon nem terhelheti meg.

Kérte az alperest, hogy a jármű törzskönyvét az ő részére küldje meg a megadott címre.

A 2004. január 20. napján kiállított forgalmi engedély és törzskönyv tulajdonosként a lízingbe vevőt (F. Zs-ot) tüntette fel és a törzskönyvet is részére küldte meg az alperes, ugyanakkor a gépjármű-nyilvántartás a tulajdonjogi korlátozást a kérelemmel egyezően tartalmazta.

Az eladót (F. Zs-ot) a M-i Városi Bíróság B.171/2006/24. sorszámú ítéletével jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének elkövetése miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, egyidejűleg a gépjárműre vonatkozó lefoglalást megszüntette, és elrendelte azt kiadni a lízingbe adó sértett részére (a személyautó adatait a tulajdonjoggal és annak részjogosítványaival kapcsolatos adatokat a nyomozati iratok 81. oldala tartalmazza).