A Budapest Környéki Törvényszék Gf.20655/2014/4. számú határozata felmondás érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §] Bírók: Beszterceyné dr. Benedek Tímea, Bottka Erzsébet, Lukácsi Beáta

Törvényszék

mint másodfokú bíróság

9.Gf.20.655/2014./4.

A Törvényszék, mint másodfokú bíróság a

(.) ügyvéd által képviselt felperes neve(.) felperesnek - a Ügyvédi Iroda (.) ügyvéd által képviselt Kft. (.) alperes ellen felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt a Járásbíróság előtt 4.G.20.577/2013./19. szám alatt 2014. április 28. napján kelt ítélete ellen a felperes által 20. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a másodfokú bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 9.525.- (kilencezer-ötszázhuszonöt) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 22.200.- forint perköltséget.

Határozata indokolásában az alábbi tényállást állapította meg;

A felek 2005. november 8. napján márkakereskedői megállapodást ()

gépjárműjavítói megállapodást () és hivatalos alkatrész értékesítői megállapodást () kötött egymással, s ezen szerződések alapján a felperes az alperes márkaképviseleteként és márkaszervizeként folytatta tevékenységét. Mindhárom szerződés vonatkozásában a felek általános szerződési feltételekbe foglaltan rendelkeztek a szerződés megszüntetéséről, a felmondás különböző módozatairól.

Az alperes 2011. július 29. napján mindhárom megállapodást 2011. július 31. napjától 2013. augusztus 31. napjáig terjedő két éves felmondási idővel felmondta. Az indoklásban az szerződés vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a felperes nem tett elégséges erőfeszítést az értékesítési célok teljesítése érdekében. A és szerződések vonatkozásában arra hivatkozott, hogy az alperes nem kívánja folytatni a megállapodások alapján az együttműködést a felperessel. E körben értékelte azt, hogy a felperes egyes alapszabványokat, melyek megvalósítása az ügyfelek magas szintű kiszolgálásához szükséges, nem teljesítette. Az alperes rögzítette azt is, hogy a felmondási idő alatt a felek a megállapodásoknak megfelelően járnak el azzal, hogy amennyiben a felperes a szerződésszegéseket nem orvosolja 3 hónapon belül, akkor az alperes rendkívüli felmondással megszünteti a megállapodásokat. A felperes 2012. augusztus 14. napján kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben a fennálló jogviszony 2013. augusztus 31. napján történő megszűnését követően új gépjárműjavító és alkatrész értékesítő megállapodás, illetve jogviszony kialakításához kérte alperes hozzájárulását. Az alperes a 2012. október 10. napján kelt válaszlevelében az új jogviszonyra vonatkozó szerződéskötést elutasította.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes mindhárom szerződésre vonatkozó felmondása jogellenes, így érvénytelen.

Alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a keresetet megalapozatlannak találta.

A bíróság megítélése szerint a felek között 2005. november 8. napján három atipikus szerződés jött létre, mely tartalmukban általános szerződési feltételeket tartalmaztak. Rögzítette a bíróság, hogy mindhárom szerződés felmondásra vonatkozó cikkének első pontjában a felek akként rendelkeztek, hogy bármelyik fél jogosult a határozatlan időtartalmú szerződést bármikor, két éves felmondási idővel felmondani. Az írásbeli felmondás indoklást is tartalmazott melyből kitűnik, hogy nem ütközik a felmondási ok az 1400/2002. számú EK bizottsági rendeletbe, és a két éves felmondási idő szerepel a felmondásban. Ezáltal a rendes felmondás érvényesen megtörtént. A felmondás szövegét elemezve a bíróság megállapította, hogy tartalmát tekintve az valóban ellentmondásos, mert annak első részében az alperes a rendes felmondás határidejét rögzíti, és az indokok körében nyilatkozik arról, hogy a felperes az elmúlt két évben nem tett elég erőfeszítéseket az értékesítési célok teljesítése érdekében, valamint hivatkozik egyes alapszabványok nem teljesítésére, amelyek az ügyfelek magas szintű kiszolgálásához szükségesek. Az alperes a rendkívüli felmondás lehetőségét veti fel arra az esetre, amennyiben a felperes 3 hónapon belül nem orvosolja a szerződésszegéseket.

A bíróság azonban a felperes képviseletében eljáró dr. ügyvéd által 2012. augusztus 14. napján készített levélből azt állapította meg, hogy maga a felperes is úgy tekintette, hogy a szerződés az alperesi felmondás következtében 2013. augusztus 31. napján megszűnik, és a felperes új szerződés megkötésére tesz javaslatot alperes irányában. Megállapította a bíróság, hogy a felperes az alperes felmondását követő egy év elteltével tudomásul vette a felmondást és új szerződéskötést kezdeményezett. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a felmondás egyoldalú jognyilatkozattal történik, együttműködést nem igényel, így a felperes e körben előterjesztett érvelése nem helytálló.

Megállapította az elsőfokú bíróság tehát, hogy az alperes a rendes felmondás jogával élve 2 éves határidőt biztosított a felperesnek a felmondást követően a szerződés megszűnéséig, ezzel nem játszotta ki a szerződésben foglalt feltételeket, hanem időt biztosított a felperes számára felkészülni egy új gazdasági érdekeltség kialakítására. Az alperesnek lehetősége volt rendes felmondás keretén belül és az 1400/2002. számú EK bizottsági rendelet korlátainak betartásával bármilyen felmondási jogot megjelölni ami az üzletpolitikájának megfelelő. Az alperes ezen kötelezettségének eleget tett, nem kívánta fenntartani a szerződéses jogviszonyt a felperessel, mert a teljesítés során bizalma megrendült.

Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperes rendes felmondása 2013. év augusztus 31. napjára vonatkozóan érvényes mindhárom szerződés vonatkozásában.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést melyben kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a felperes keresetének adjon helyt és kötelezze alperest perköltség megfizetésére.