A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20784/2014/2. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 15. §, 33. §] Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22580/2012/30., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20784/2014/2.*, 3021/2018. (I. 26.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.784/2014/2.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (fél címe 2) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Fábián Virág Éva jogtanácsos és dr. Vecsey Tamás jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a dr. Berhidai-Parragh Imre jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. április 17. napján kelt 68.P.22.580/2012/30. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 34., a II. rendű alperes részéről 35., valamint a felperes részéről 36. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy az I-II. rendű alperesek 2006. október 26. napjától kötelesek késedelmi kamatot fizetni az őket terhelő nem vagyoni kártérítés után. Az I. rendű alperes perköltség fizetési kötelezettségét 200.000 (Kettőszázezer) forint plusz áfa, míg a II. rendű alperes perköltség fizetési kötelezettségét 70.000 (Hetvenezer) forint plusz áfa összegre leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az I. rendű alperes 100.000 (Egyszázezer) forint plusz áfa összegű, míg a II. rendű alperes 35.000 (Harmincötezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget köteles - felhívásra - megfizetni a felperes javára.

A le nem rótt 160.000 (Egyszázhatvanezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes két ismerősével 2006. október 26-án az esti órákban ... téren mécsest szerettek volna elhelyezni a mosonmagyaróvári sortűzre emlékezve. A felperes és ismerősei 21 óra 30 perc körül a ... utcán keresztül közelítették meg a ... teret; a ... terénél rendőrkordon zárta el az utat. A felperes a rendőrsorfaltól körülbelül öt-tíz méterre megállt, felvette a szemüvegét és így látta, hogy a rendőrök nem viselnek azonosító számot. A sorfalból az I. rendű alperes állományába tartozó egyik rendőr távozásra szólította fel a felperest, aki a felszólításra nem mozdult, visszakérdezett, hogy hol van a rendőrök azonosítója. Ezt követően ismételten távozásra szólították fel, majd a sorfalból hárman kiléptek, megfogták a felperest, a kezét hátratekerték, és földig előre hajlott állapotban bevitték a kordon mögé. Ezt követően hátrabilincselték a kezét és 21 óra 33 perkor átadták a II. rendű alperes állományába tartozó rendőröknek. A felperest személyi szabadságot korlátozó intézkedés foganatosítása miatt előállították a II. rendű alperes ... utcai épületében. Itt 22 óra 25 perckor egészségügyi ellátásban részesült, amelynek során külsérelmi nyomként a bal kézfején körülbelül 4 centiméteres vonalas, felületes hámkarcolást rögzítettek. A felperessel szemben intézkedő I. rendű alperesi állományba tartozó rendőrök a felperes előállítása végrehajtásáról és vele szemben kényszerítő eszköz alkalmazásáról szóló jelentésüket 2006. október 26-án 22 óra 55 perckor küldték meg faxon a II. rendű alperesnek. A II. rendű alperesnél 2006. október 26-án 00 óra 00 perckor hallgatták meg a felperest a rendzavarás szabálysértésének elkövetése miatt tett rendőri feljelentés nyomán. A felperes a szabálysértés elkövetését nem ismerte el. A meghallgatás 2006. október 27-én 00 óra 20 perkor ért véget. A felperest a II. rendű alperes őrizetéből 2006. október 27-én 2 óra 45 perckor engedték szabadon.

A felperes 2006. október 27-én a kora délutáni órákban felkereste a ... Kórház és Rendelőintézet Traumatológiai Szakrendelését, ahol az elvégzett vizsgálat a bal könyök zúzódását állapította meg. A felperes bal karját öt napra begipszelték, majd tíz nap múlva kontrollvizsgálaton vett részt, ahol rögzítették, hogy a könyökmozgások még flexio, extensio vonatkozásban 20-20%-kal elmaradnak, a sérült végtagon keringési, beidegzési zavar nincs.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a rendzavarás szabálysértése miatt indult eljárást a 2007. július 4-én jogerőre emelkedett végzésével megszüntette, ugyanis a felperes magatartása a rendzavarás szabálysértés elkövetésének megállapítására nem volt alkalmas.

A felperes feljelentésére bántalmazás vétsége és más bűncselekmények miatt indult eljárásban a Budapesti Nyomozó Ügyészség a 2007. december 18-án hozott határozatával a nyomozást megszüntette. Megállapítása szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehet a felperessel szemben intézkedő rendőrök azon szándékára következtetni, miszerint felismerték, hogy a kényszerintézkedés törvényi előfeltételei hiányoznak. Azon körülmény, hogy az eljáró rendőrök tévesen ítélték meg intézkedésük jogszerűségét, nem alapozza meg büntetőjogi felelősségüket.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes megsértette a testi épségét és egészségét azzal, hogy őt bántalmazta, továbbá a személyes szabadságát a vele szemben foganatosított intézkedéseivel és a megalázó bánásmóddal. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest arra, hogy magánlevelében adjon elégtételt a felperesnek, míg nem vagyoni kártérítés címén fizessen meg 1.500.000 forintot és annak 2006. október 26-tól a kifizetésig a káresemény idején hatályban volt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 301. § (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatát. A felperes a II. rendű alperessel szemben annak megállapítását kérte, hogy a II. rendű alperes megsértette a személyes szabadságát és emberi méltóságát a vele szemben foganatosított jogtalan őrizetbe vétellel és intézkedéseivel. A II. rendű alperest nem vagyoni kártérítés címén 500.000 forint, valamint annak 2006. október 26-tól a kifizetés napjáig járó, a régi Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni.

Az I-II. rendű alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes a 2006. október 26-án 21 óra 30 perc körüli időben a felperessel szemben foganatosított rendőri intézkedéseivel megsértette a felperesnek a testi épség és egészség védelméhez fűződő személyiségi jogát, a személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogát, valamint az emberi méltóságát. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy magánlevélben kérjen elnézést a felperestől az elkövetett jogsértésekért. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek nem vagyoni kártérítésként 1.500.000 forintot, és ennek 2012. június 5-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint 666.750 forint perköltséget. Megállapította továbbá, hogy a II. rendű alperes azzal, hogy 2006. október 26-ról 27-re virradó éjszaka a felperest a ... téren történt előállítását követően, majd a rendőrség ..., ... utcai épületében aránytalanul hosszú ideig tartotta fogva, megsértette a felperes személyes szabadsághoz és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogait. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy magánlevélben kérjen elnézést a felperestől az elkövetett jogsértésekért. Kötelezte a II. rendű alperest arra, hogy fizessen meg a felperesnek nem vagyoni kártérítésként 500.000 forintot, és ennek 2013. július 5. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint 222.250 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezése szerint a le nem rótt 120.000 forint eljárási illetéket az állam viseli.