A Fővárosi Törvényszék G.41994/2012/33. számú határozata lízingdíj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 111. §, 163. §, 164. §, 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 274. §, 277. §, 318. §, 339. §, 340. §] Bíró: Darákné dr. Nagy Szilvia

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

Budapest, II., Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Budapest, Pf.: 887.

32.G.41.994/2012/33.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Varsányi Gabriella Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Varsányi Gabriella ügyvéd; ügyvédi iroda címe) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek,

a II. rendű alperes (II. r. alperes címe) II. rendű alperes elleni

lízingszerződésből eredő követelés megfizetése iránti perében nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

részítéletet:

A bíróság kötelezi II. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek:

- 6.828.873,- Ft-ot (azaz hat millió nyolcszázhuszonnyolcezer-nyolcszázhetvenhárom forint), valamint ezen összeg után 2009. december 11. napjától a kifizetés napjáig járó évi 15% késedelmi kamatát,

- 743.483,- Ft-ot (azaz hétszáznegyvenháromezer-négyszáznyolcvanhárom forint),

- 3.658.185,- Ft-ot (azaz három millió hatszázötvennyolcezer-egyszáz nyolcvanöt forint), valamint ezen összeg után 2009. december 11. napjától a kifizetés napjáig járó évi 15% késedelmi kamatát,

- 450.257,- Ft-ot (azaz négyszázötvenezer-kétszázötvenhét forint).

A bíróság kötelezi továbbá II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 1.315.540,- Ft (azaz egy millió háromszáztizenötezer-ötszáznegyven forint) perköltséget.

A bíróság egyebekben a felperes II. rendű alperessel szembeni keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak az állami adóhatóság külön felhívására 8.900,- Ft (azaz nyolcezer kilencszáz forint) feljegyzett szakértői díjat, míg 80. 940,- Ft (azaz nyolcvanezer-kilencszáznegyven forint) szakértői díjat az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bírósághoz 3 példányban benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére és összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, avagy a fellebbezés csupán az ítélet indokolása ellen irányul, a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésen új tényre, bizonyítékra hivatkozni nem lehet, a fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok alkalmazásával bírálják el.

A Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria előtt a jogi képviselet kötelező.

Indokolás

A bíróság a lefolytatott bizonyítási lejárás, így különösen a K. P. igazságügyi szakértő szakvéleménye, H. J. által készített magánszakvélemény, valamint H. J., V. R., V. B., B. L., K. Z. tanúvallomása, II.r. alperes személyes előadása, a felperes, valamint I.r. alperes között 2008. november 18. napján létrejött két nyílt végű pénzügyi lízingszerződés, a felperes általános szerződési feltételei, a 2009. június 2. napján kelt azonnali hatályú felmondások, a 2008. november 18. napján felperes és II.r. alperes között létrejött készfizető kezességvállalási szerződés, a 2009. július 16-án felvett állapotfelmérő lapok, a licitnapló, a két gépjármű értékesítésére vonatkozó számlák, a vételár befizetésére vonatkozó számlakivonatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes, mint lízingbe adó, valamint a I.rendű alperes mint lízingbe vevő ( volt I. rendű alperes) 2008. november 18. napján nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött ... számon egy ... típusú tehergépkocsi vonatkozásában. A lízingszerződés szerint a gépjármű nettó beszerzési értéke 11.500.000,- Ft volt.

A szerződés értelmében a felek megállapodásának részét képezte a nyílt végű pénzügyi lízingszerződés általános szerződési feltételek, amelyet a lízingbevevő megismert és két eredeti példányát átvette, azt magára nézve kötelezőnek ismerte el és tudomásul vette, hogy az külön kikötés nélkül a szerződés részét képezi. Az általános szerződési feltételek 28. pontja szerint a lízingbevevő bármely, a lízingszerződésen alapuló fizetési kötelezettségének késedelmes teljesítése esetén 15% mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni a lízingbeadó részére. A szerződés megszűnése esetére az általános szerződési feltételek úgy rendelkeztek, hogy ha a szerződés idő előtt megszűnik, akkor a lízingbeadó jogosult az eszközöket birtokba venni, a lízingbe vevő pedig köteles annak tárgyát a normál használódásának megfelelő rendeltetésszerű állapotban haladéktalanul visszaszolgáltatni. Amennyiben a lízingbevevő ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a lízingbeadó jogosult a pénzügyi lízing tárgyát a lízingbevevő költségére birtokba venni és azt elszállítani. Az általános szerződési feltételek szerződés 63. pontja alapján a visszavett eszközöket a lízingbeadó jogosult értékesíteni, a lízingbevevő hozzájárulása nélkül. A lízingtárgy értékesítési árát műszaki és forgalmi szakértő véleménye alapján határozza meg. Az értékbecslés költségeit a lízingbevevő köteles viselni. A lízingbeadó a 64. pont szerint a szerződés megszűnésekor köteles elszámolást készíteni, amelyben megállapítja a felek egymással szembeni követeléseinek egyenlegét. A 66.4. pont alapján viszont az elszámolás körében a felek úgy rendelkeztek, hogy arra tekintettel, hogy a lízingbeadó a lízingbevevővel szemben érvényesített teljes kártérítés összegében a futamidő végéig prognosztizált eszközértéket is érvényesítené, a lízingbeadó köteles a lízingbevevő tartozásába beszámítani az értékesítésből a lízingbeadó vagyoni hátrányának kiküszöbölésére alkalmas adótartalom nélküli összeget mint megtérülést. A megtérülésként befolyt összeget pedig a Ptk-ban meghatározott kielégítési sorrend szerint számolja el, elsőként az ügylet kezelésével kapcsolatosan felmerült költségekre, aztán a használati díjak kiegyenlítésére, majd a késedelmi kamatra, s végül a fő tartozásra.

A felperes, mint lízingbeadó, valamint a I.rendű alperes ( a korábbi I.r. alperes) mint lízingbevevő 2008. november 18-án ...-es szám alatt ugyancsak nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött egymással, egy ... gyártmányú ... típusú nyerges hűtő félpótkocsi vonatkozásában. A lízingszerződésben a felek a nettó beszerzési értéket 8.885.910,- Ft-ban határozták meg. Az egyedi lízingszerződésben szintén úgy rendelkeztek a felek, hogy annak része a lízingbeadó nyílt végű pénzügyi lízingszerződés általános szerződési feltételei, amelyeket a lízingbevevő a szerződéskötéskor megismert, azt magára nézve kötelezőnek ismert el és annak egy példányát szerződéskötéskor átvette. Az általános szerződési feltételek ugyanazok voltak mint a másik lízingtárgy tekintetében (lásd előzményi 32.G.41.084/2010/1. szám alatti mellékletek).