A Pesti Központi Kerületi Bíróság B.33122/2008/34. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 72. §, 179. §, 180. §] Bíró: Szűcs István Ádám

Kapcsolódó határozatok:

*Pesti Központi Kerületi Bíróság B.33122/2008/34.*, Fővárosi Törvényszék Bf.10811/2011/15., Fővárosi Ítélőtábla Bhar.16/2013/5., 1/2015. (I. 16.) AB határozat, 3135/2017. (VI. 8.) AB végzés

***********

Pesti Központi Kerületi Bíróság

18.B.33.122/2008/34.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapesten, 2011. szeptember hó 23. napján meghozta a következő

ítéletet

vádlott

bűnös:

1 rendbeli, folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében

(Btk. 180. § (1) bekezdés b) pontja).

Ezért a bíróság 3 (Három) évre próbára bocsátja.

Indokolás

magánvádló a Btk. 179. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés a), b) és c) pontjai szerint - aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt és jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett - rágalmazás vétsége elkövetésével vádolta .-t.

Vádlott az Internet útján elérhető iwiw közösségi alkalmazáshoz tartozó "vádlott (IwiwF, IwiwC)" elnevezésű felhasználói adatlapon a Személyes adatok Állatok rovatában a "Zizi, a gyönyörű magyarvizsla leány és magánvádló ügyvédutánzat" bejegyzést tette.

Magánvádló, aki korábban vádlott volt feleségének Személy1-nek jogi képviseletét látta el, 2007. október 3-án Személy 1-től értesült a bejegyzés létezéséről. 2007. október 11. napján érkezett feljelentésében terjesztett elő kérelmet az elkövető felelősségre vonása iránt.

Magánvádló, a 2009. november 16. napján 17 óra 53 perckor adatlap rögzítés nyomán 2009. november 24-én tett feljelentést, hogy vádlott ugyanazon iwiw adatlap Állatok rovatának bejegyzését a: "Zizi, a gyönyörű magyarvizsla leány (haszonélvezet), Foltos (a.ka. Garfield), az emigráns macska és magánvádló, a ronda "lop-csal-hazudik" kutya" bejegyzésre módosította.

Vádlott elvált családi állapotú, magyar állampolgár. Egy 12 éves fiúgyermek apja.

*

«

Vádlott az eljárás során nem kívánt vallomást tenni. Érdemi védekezésének irányára - a vallomástétel megtagadásának törvényi következményei folytán - a védelemnek az iwiw adatlap külső megváltoztatásának lehetőségét felvető indítványából következtethetünk.

Az ítéleti tényállást bíróság, vádlott iwiw adatlapjának a magánvád tárgyává tett időszakban rögzített állapotát igazoló okiratok tartalmára, a közösségi alkalmazás külső megváltoztatásának lehetőségét elemző szakértői véleményre, magánvádló és az vádlott volt felesége, Személy1 tanúvallomására, valamint a bizonyítás anyagává tett okiratok tartalmára alapította.

Nyilatkozatukban mindketten - érintettségük ellenére - alapvetően tárgyilagos vallomást tettek. A bíróság által, jelen ügyre tartozóan megállapított tények szempontjából sem a volt házastársak közötti viszonynak, sem a magánvádló sértetti pozíciójának nem volt jelentősége. A magánvádló tudomásszerzésének a feljelentésben közölt idejét, magánvádló nyilatkozatának cáfolatlan adataként fogadta el a bíróság.

*

A vád tárgyává tett cselekmény jellegéből adódik, hogy nincs olyan közvetlen bizonyíték (szemtanú, technikai eszközzel készített felvétel vagy informatikai adatrögzítés), amely önmagában igazolná, vagy cáfolná, hogy az adatokat maga vádlott írta, módosította. Ilyen egyedi és közvetlen bizonyíték, az "idegenkezűség" igazolására sem áll rendelkezésre.

Abból kiindulva, hogy az emberi cselekedeteknek az emberek közötti kapcsolatokból eredő indoka van, jelen ügyben is felmerült a "Kinek áll érdekében?" jogi alapkérdés, de nem csupán vádlott és magánvádló tekintetében, hanem abban a vonatkozásban is, hogy másnak érdekében állhatott-e az adott cselekményt elkövetni.

Ki kell emelnünk, hogy ezek a kérdések nem a "lehetséges", mint filozófiai kategória szintjén vizsgálandók, hanem olyan összefüggésben, hogy:

Kinek állhat érdekében magánvádló becsületét oly módon támadni, hogy az vádlottat bűncselekmény elkövetésének gyanújába keverje, avagy:

Kinek állhat érdekében vádlotta-t - büntetőeljárást eredményező módon - gyanúba keverni olyan módon, hogy az éppen vádlott volt felesége ügyvédjének, a magánvádlónak becsületét sértse?

Mindezt azzal a megszorítással, hogy a kívülálló elkövetőnek önmagában kellett rendelkeznie azzal a fizikai lehetőséggel, vagy azzal az informatikai tudással, amely az iwiw adatlapnak a "tulajdonos" akaratán kívüli módosításához szükséges. Ellenkező esetben az adatlap tulajdonosa a cselekmény felbujtójává vagy bűnsegédjévé válhat.