A Pécsi Ítélőtábla Pf.20152/2016/5. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 141. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 339. §, 349. §, 355. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 27. §, 249. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 74. §, 151. §] Bírók: Berki Csilla, Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó

Pécsi Ítélőtábla

Pf.IV.20.152/2016/5. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Horváth László ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen - közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a ... Törvényszék 2016. június 24. napján kelt .../20. számú ítélete ellen a felperes részéről 21. és 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 750.000 (hétszázötvenezer) forintot. Ezt meghaladóan tekinti a keresetet elutasítottnak.

A másodfokú eljárásban felmerült költségeit mindegyik fél maga viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2010 augusztusában a .... helyrajzi szám alatti fenyves erdő területen engedéllyel végzett gyérítést, az erdő szélétől két sorban 9,77 m3 erdei fenyőt kivágott. E terület valójában közút megjelölésű, önkormányzat tulajdonában álló ingatlan volt, melyről a felperes nem tudott, abban a tévedésben volt, hogy a fát saját területéről vágta ki. E fakivágásból eredően a ... Rendőrkapitányság előtt .... bű. számon lopás gyanúja miatt indult büntetőeljárásban a felperestől - 2011. október 11-én - lefoglalták a fakitermelés során használt MTZ traktort és a hozzátartozó közelítőkocsit, valamint 15 m3 fát, és egy motoros fűrészt. A motoros fűrészt másnap, a többi ingóságot csak 2010. november 17-én vételezték be bűnjelként a ... Rendőrkapitányságon. A lefoglaláskor a helyszínen a felperes a jegyzőkönyvet nem írta alá, panaszt tett. Panaszát a ... Városi Ügyészség a 2010. november 10-én kelt határozatával elutasította, döntését azzal indokolta, hogy a felperes által sérelmezett ingóságok lefoglalására a határozat meghozataláig nem került sor. Ezt követően a felperes a bűnjelként lefoglalt traktort és vontatót használta, a lefoglalt fából pedig 10 m3-t értékesített ...P.-nek. E cselekmények miatt a ... Rendőrkapitányság a felperessel szemben végrehajtási eljárás alóli elvonással elkövetett zártörés vétsége miatt indított büntetőeljárást. A lopás miatt indult ügyben 2011. július 27-én a nyomozóhatóság bűncselekmény és bizonyítottság hiányában a nyomozást megszüntette arra hivatkozással, hogy a felperes tévedésben volt. A zártörés miatt indult büntető eljárás a bíróság előtt fejeződött be, a ... Városi Bíróság 2012. november 12-én jogerőre emelkedett ítéletével a zártörés vétségének vádja alól a felperest - büntethetőséget kizáró okból, a Btk. 27. § (1) bekezdés szerinti tévedés - miatt felmentette, és a foglalást megszüntette arra hivatkozással, hogy a felperes a foglaláskor már vitatta annak jogszerűségét, és laikusként azt hitte, a lefoglalás nem történt meg. Az alperes 2012. július 20-án és augusztus 14-én felszólította a felperest a lefoglalt dolgok elszállítására, a felperes a felhívásnak nem tett eleget.

A felperes keresetében közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése címén 1.000.000 forint nem vagyoni, és 1.664.800 forint vagyoni kár megfizetésére kérte az alperest kötelezi, ez utóbbi áll 915.000.-Ft lefoglalt ingók pótlásának költségéből, a lefoglalt ingókban bekövetkezett 639.800.-Ft értékcsökkenésből, 20.000 forint felmerült fuvarköltségből és a büntetőeljárás során felmerült 90.000.-Ft költségből.

Az alperes a keresetet jogalap hiánya és a kár bizonyítatlansága okán kérte elutasítani.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a felperesnek az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 339.§-a és 349.§-a alapján azt kellett bizonyítani, hogy a lefoglalás és őrzés során az alperes felróhatóan eljárva neki kárt okozott, és az alperesi eljárás során kimerítette a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. A büntetőeljárás iratai alapján megállapította - utalva a Be. 151.§ (1) és 155.§ (1) bekezdésére - ,hogy a lefoglalás és a bűnjelkezelés jogszerűen történt, álláspontja szerint önmagában az a körülmény, hogy a zártörés vádja alól a felperest felmentették, nem alapozza meg a kárigényt, másrészt a felperes a büntetőeljárás során, a második alkalommal hozott lefoglalással kapcsolatos határozat ellen panasszal nem élt, így egy láncszem is hiányzik az alperesi kárfelelősséghez. Kiemelte továbbá, hogy az alperes a vádemelést követően a bűnjellel kapcsolatban nem rendelkezett jogosultsággal, ekkortól az ügyészség, majd a bíróság dönthetett, a foglalás elhúzódása alperesnek fel nem róható körülmény. Utalt arra is, hogy a felperes többszöri felhívásra sem bizonyította a kárának tényét és összegszerűségét, az újonnan megvásárolt ingók a felperes tulajdonában vannak, ebből kár nem érte, a lefoglalás megszüntetése után az ingókat nem szállította el, és tényelőadást sem tett arra, hogy milyen hiányosságokat észlelt a lefoglalt ingóknál, a szakértői bizonyításra tett indítványa pedig a Pp. 141.§ (6) bekezdése folytán elkésett. Kifejtette, hogy a büntetőeljárás során felmerült készkiadásai megtérítését a felperes a felmentésére tekintettel a Be. 74.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a büntetőeljárásban érvényesíthette volna, így e kereset elbírálására nem volt hatásköre.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, és az alperes 1.000.000 forint nem vagyoni, valamint 935.000 forint vagyoni kár megfizetésére kötelezését, vagyoni kárként a lefoglalt traktor és vontató 2011-2015. évek alatt bekövetkezett, számviteli törvény szerinti 639.800 forint összegű értékcsökkenését, a büntetőeljárás során felmerült 90.000 forint költségét, és a lefoglalt fa szállításával kapcsolatos 20.000.- költségét jelölte meg. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a lefoglalással kapcsolatos panaszát az ügyészség azért utasította el, mert az iratok közt nem voltak ott a lefoglalásról szóló iratok, tehát élt a jogorvoslati jogával. A lefoglalás feltételei nem álltak fenn, a rendőrség nem tartotta be az iratkezelésre, és bűnjelkezelésre vonatkozó szabályokat. A nyomozás elrendeléséhez szükséges információkkal a ... Rendőrkapitányság nem rendelkezett, az általa előadott adatok ellenőrzésével kiderült volna már akkor, hogy bűncselekmény nem követett el.

Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A fellebbezés részben alapos.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai alapján az alábbiak szerint pontosítja és egészíti ki: