A Kaposvári Törvényszék P.21596/2015/20. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 155. §] Bíró: Vörösné dr. Suri Olga

Kapcsolódó határozatok:

*Kaposvári Törvényszék P.21596/2015/20.*, Pécsi Ítélőtábla Pf.20152/2016/5.

***********

A Kaposvári Törvényszék

16.P.21.596/2015/20. szám

A Kaposvári Törvényszék dr. Horváth László ügyvéd (....) által képviselt I.rendű felperes neve és címe szám alatti felperesnek - dr. Hefferné dr. Vida Viktória jogtanácsos (... ) által képviselt alperes neve és ecíme. alatti alperes ellen államigazgatási jogkörben okozott kártérítés megfizetése iránt indult perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 50.000,- (ötvenezer) Ft perköltséget.

A feljegyzett peri illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kaposvári Törvényszéknél írásban, 3 példányban benyújtandó, Pécsi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A feleknek ugyanezen idő alatt előterjesztett kérelme alapján a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

Amennyiben a fellebbezés a feljegyzett illeték, perköltség összegével, viselésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. Ebben az esetben a tárgyalás megtartását lehet kérni.

A törvénykezése szünet (2016. július 15-től augusztus 20-ig) ideje a fellebbezési határidőbe nem számít bele.

Indokolás:

A bíróság a felek előadásai, valamint a ... Járásbíróság ..... számú iratai és az egyéb csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes ....-ban a ....-i ..... helyrajzi számú fenyves erdő területén engedéllyel gyérítési munkát végzett, melynek során az erdő szélétől két sorban 9,77 m³ erdei fenyőt kivágott.

Az ingatlannyilvántartás szerint ezen közút elnevezésű terület az önkormányzat tulajdonát képezte, a felperes azonban ennek tényéről nem tudott, mert mintegy 30 évvel korábban az ott gazdálkodó termelőszövetkezet az erdőtelepítés során részben az útra telepítette az erdőt, ezért abban a tévedésben volt, hogy azokat saját területéről vágta ki. A .... Rendőrkapitányságon a fenti fakitermelés miatt ....bű. számon lopás gyanúja miatt indult büntetőeljárásban a felperestől lefoglalták a fakitermelés során használt MTZ traktort és hozzátartozó közelítőkocsit, valamint 15 m³ fát, továbbá a kivágást végző ....-tól, a felperes tulajdonát képező motoros fűrészt. A foglalás ellen .... panasszal élt, míg felperes ténylegesen tiltakozott a foglalás ellen és a foglalási jegyzőkönyvet nem írta alá. A lefoglalt ingóságok közül a motoros fűrészt ....-én, míg a tűzifát, a traktort és közelítőkocsit, több mint egy hónap elteltével ....-én vételezték be bűnjelként a .... Rendőrkapitányságon. A felperes a foglalás napját (......) követően a .... Rendőrkapitányság vezetőjénél szóban panaszt emelt a foglalás ellen, azonban ott az ügyészséghez utasították. A felperes által a .... Ügyészségnél tett foglalás elleni panaszát a .... Városi Ügyészség .....-én kelt határozatával elutasította azzal az indokkal, hogy a felperes által sérelmezett ingóságok lefoglalására a határozathozataláig nem került sor.

A felperes ezt követően .....-ig a bűnjelként lefoglalt és időközben bevételezett traktort és annak vontatóját munkavégzésre (fakitermelés, takarmányszállítás) használta, továbbá a lefoglalt fából 10 m³ tűzifát ....-nak eladott. Ez utóbbi cselekményekre tekintettel a .... Városi Ügyészség a felperessel szemben végrehajtás alóli elvonással elkövetett zártörés vétsége miatt indított büntetőeljárást, és ezen bűncselekmények miatt a traktort, a közelítőkocsit és a megmaradt tűzifát ismételten lefoglalták. Ezen foglalás miatt a felperes önálló panasszal nem élt.

Időközben az alapügyben indított nyomozást a .... Rendőrkapitányság ....-én bűncselekmény és bizonyítottság hiánya miatt megszüntette tekintettel arra, hogy a felperes mindvégig tévedésben volt a fa kivágása során, mert abban a hiszemben volt, hogy saját területéről termelte ki azt.

A .... Városi Bíróság a részben ..... napján, részben .... napján jogerőre emelkedett .... számú ítéletével a felperest az ellene emelt kétrendbeli lopás vétségének, valamint zártörés vétségének vádja és törvényes következményei alól felmentette. A bíróság valamennyi bűnjel lefoglalását megszüntette, és a motoros fűrész, valamint mezőgazdasági vontató és közelítőkocsi felperes részére történő kiadásáról rendelkezett.

Az ítélet indokolása kifejtette, hogy a foglalási jegyzőkönyvnek alaki hiányosságai voltak, mert azon a "panasszal nem élek" kijelentést nem a felperes, hanem az eljáró rendőr írta a jegyzőkönyvre, továbbá a tűzifát, a traktort és a vontatót a foglalást követően több mint 1 hónappal vették tárgyi nyilvántartásba, s erre figyelemmel utasította el az ügyészség ezen ingóságok foglalása miatti felperesi panaszt. Ugyanakkor az ügyészség panasz elbírálásakor még nem is tudhatta, hogy a kérdéses tárgyak lefoglalásra kerültek, mivel azoknak az iraton történő átvezetése nem történt meg. Ebből a büntetőbíróság arra következtetett, hogy a vádlott már a foglaláskor vitatta a foglalás jogszerűségét. Laikusként pedig jogszerűen hitte azt, hogy a lefoglalás ténye nem történt meg, e körben tévedésben volt, s emiatt a zártörés vétsége vádja miatt a bíróság büntethetőséget kizáró okból mentette fel.

Az alperes a foglalás megszüntetését követően ....-án és ....-én írásban felszólította a felperest a lefoglalt ingóságok elszállítására. A felperes ezen felhívásnak az alperes .... telephelyén őrzött traktor és vontató tekintetében nem tett eleget, azt a per során a ....-én tartott tárgyalást követően tekintette meg az alperes telephelyén.

Az alperes az állagmegóvás körében korábban az olajakat, fagyálló folyadékot a járműből leengedte.

A felperes a megtekintés során a jármű állapotáról jegyzőkönyv felvételét nem kérte, szakértő kirendelését alperestől a jármű állapotára nem kérte.

A felperes ...... napján előterjesztett keresetében közigazgatási jogkörben okozott kár címén 1 millió forint nem vagyoni kártérítés, továbbá 935.000,- Ft vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a lefoglalás körülményei, annak rendkívül hosszú időtartama és a minden alapot nélkülöző büntetőeljárás megindítása a saját életminőségét jelentősen rontotta, a bizonytalanság és az eljárás az idegeit megviselte. Vagyoni kárát abban jelölte meg, hogy a lefoglalt vontató és motorfűrész pótlására 800.000,- Ft értékben használt vontatót, illetve 115.000,- Ft értékben használt motorfűrészt kellett vásárolnia, továbbá a ....-nak eladott és tőle a későbbiekben lefoglalt tűzifával kapcsolatban 20.000,- Ft fuvardíja merült fel.

Felemelt keresetében további 90.000,- Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest azon a címen, hogy a büntetőeljárás kapcsán ....-ból hét alkalommal ....ba, 1 alkalommal ....ra történő utazása kapcsán 90.000,- Ft útiköltsége merült fel. Ezen túlmenően másodlagosan a lefoglalt ingóságok közül 2011 - 2015 közötti évekre vonatkozóan a motorosfűrészben történő értékcsökkenés címén 79.800,- Ft, míg a vontató esetében 560.000,- Ft kártérítés megfizetését is kérte.