BH 2005.11.410 Az egyéni cégtulajdonos egyéni vállalkozó neve mellett az ingatlan-nyilvántartásban az egyéni cég elnevezését is fel kell tüntetni [1997. évi CXLV. tv. 12. §; 1990. évi V. tv. 12/A. §, 15. §]

A felperes a 2003. december 31-én megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a 8619 m2 nagyságú, 29,99 AK értékű, továbbá a 8622 m2 nagyságú, 30 AK értékű, vízvédelmi területként bejegyzett ingatlanokat.

Az adásvételi szerződésben vevőként az S. Egyéni Cég szerepel vevőként azzal, hogy azt S. Zs. képviseli.

A szerződést az S. Egyéni Cég pecsétje mellett S. Zs. vevő írta alá.

A földhivatali eljárásban az S. Egyéni Cég tulajdonjogának bejegyzését kérték.

A földhivatal elsőfokú határozatában a felperes tulajdonjog-bejegyzési kérelmét elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, és tulajdonjogának bejegyzését kérte.

A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

Az ítélet indokolása szerint közigazgatási eljárásban az ügyfélképességnek nem feltétele a jogi személyiség, ezért az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az egyéni cég is eljárhat ügyfélként, ha jogát vagy törvényes érdekét a közigazgatási ügy érinti.

A jogerős ítéletben kifejtett álláspont szerint az alperesnek azt kellett volna vizsgálnia, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak van-e olyan tartalmi vagy alaki hiányossága, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen.

A cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. § (1) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 2. § (2) bekezdése, illetve az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. § (1) bekezdése alapján a megyei bíróság kifejtette, hogy a cégnév felvételével és cégjegyzékbe történő bejegyzésével nem keletkezik új cég, a jogalany továbbra is az egyéni vállalkozó, amely a Ptk. 685. § c) pontja értelmében gazdálkodó szervnek minősül.

Hangsúlyozta, hogy az egyéni cég és az egyéni vállalkozó jogalanyiságát nem lehet kettéválasztani, a névben való különbözőség mögött jogaik és kötelezettségeik megegyeznek.

Ily módon az egyéni cég tulajdonjog-bejegyzési kérelmét nem lehet elutasítani azon az alapon, hogy az egyéni cég jogokat és kötelezettségeket nem szerezhet.

Kifejtette, hogy a bejegyzési kérelemhez csatolt adásvételi szerződésből kitűnően az egyéni cég mögött S. Zs. egyéni vállalkozó áll, az egyéni vállalkozás meglétére vonatkozó hatósági bizonyítványt, illetve az egyéni cég bejegyzésére vonatkozó dokumentumokat kérelméhez csatolta.

Az egyéni cég létrejöttétől kezdődően kizárólag cégnevét használhatja, azt a jogok és kötelezettségek megszerzésére irányuló szerződéseken fel kell tüntetnie. Ily módon az adásvételi szerződésből a jogszerző személye S. Zsolt egyéni vállalkozó - egyértelműen kitűnik.

Rámutatott arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (1) bekezdésében megfogalmazott közhitelesség alapelvére figyelemmel a felperes igényelheti, hogy cégneve az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerüljön. Ezért az alperes határozata jogszabályt sért, nincs ugyanis akadálya a szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésnek.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.

Előadta, hogy a felperes nem felel meg a Ctv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott cég fogalmának, nem önálló gazdálkodó jogalany, tulajdonszerzési, ügyleti, szerződéskötési és perindítási képességgel nem rendelkezik; ezért a megyei bíróságnak a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania.