29/2001. (VI. 29.) AB határozat

Zalaszentlőrinc Községi Önkormányzat állatok tartásáról szóló 8/1998. (XII. 3.) számú rendelete alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Zalaszentlőrinc Községi Önkormányzat állatok tartásáról szóló 8/1998. (XII. 3.) számú rendelete 6. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért e rendelkezést megsemmisíti, egyebekben az indítványt visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

I.

Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a zalaszentlőrinci önkormányzat állatok tartásáról szóló 8/1998. (XII. 3.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 6. § (3) bekezdése megsemmisítésére. A támadott rendelkezés megtiltja a nagyüzemi sertéstartást a belterületi határvonaltól számított száz méteren belül. Az indítványozó úgy véli, a szabály a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. § (2) bekezdésébe, következésképpen az Alkotmány 7. § (2) bekezdésébe ütköző módon nem mentesíti azokat a nagyüzemi sertéstartókat, akik a nagyüzemi sertéstartást a belterületi határvonaltól száz méternél közelebbre eső külterületi ingatlanon a rendelet hatálybalépésének időpontja előtt már megkezdték. A vállalkozás joga a kérelmező véleménye szerint azért sérül, mert az Ör. ok nélkül korlátoz bizonyos vállalkozói magatartást, a nagyüzemi sertéstartást ugyanis meghatározott területen akkor is tiltja, ha az semmiféle közegészségügyi, állategészségügyi, építési és környezetvédelmi szabályt nem sért.

Végül az indítványozó a támadott rendelkezés megsemmisítésén túl az Alkotmánybíróságtól "az indítvány esetleges elutasítása esetén [...] a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet megszüntetve" olyan "jogszabályi rendelkezés meghozatalát" kérte, amely kimondja, hogy a sérelmezett rendelkezés azon nagyüzemi állattartók esetében nem alkalmazható, akik a nagyüzemi állattartást külterületen, de a belterületi határtól számított száz méteren belül már a rendelet hatálybalépését megelőzően folytatták.

II.

Az Alkotmánynak az indítvány által érintett rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

"9. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."

Az Ör.-nek az indítványozó által támadott rendelkezése: "6. § (3) Nagyüzemi sertéstartás a belterületi határvonaltól számított 100 m távolságon belül nem lehet."

III.

Az indítvány részben megalapozott.

1. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság működése kezdetén megállapította, "a jogalkotásról szóló törvény egyes rendelkezésének a figyelmen kívül hagyása önmagában nem vezet az elfogadott törvény vagy egyéb jogszabály alkotmányellenessége megállapításához", az Alkotmány 7. § (2) bekezdése ugyanis "nem tette alkotmányos szabállyá a jogalkotásról szóló törvény normáit". (4968/1990. AB határozat, ABH 1991, 496.) A Jat. egyes rendelkezései ugyanakkor, mint például az a tilalom, amely szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelességet, a jogállamiság és az annak lényegi elemét alkotó jogbiztonság alkotmányos elvén keresztül részesül védelemben. Az 1998. december 3-án született Ör. 14. §-a alapján a rendelet 1999. január elsején, vagyis nyilvánvalóan nem visszamenőleg lépett hatályba. Az alkotmánybírósági gyakorlat azonban következetes atekintetben, hogy valamely jogszabály akkor is a Jat. 12. § (2) bekezdésében foglalt visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt, de a jogszabály rendelkezéseit - erre irányuló

kifejezett rendelkezés szerint - a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. (57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.] Az 1999. január elsején hatályba lépett Ör. kifejezetten nem rendelkezik a már létrejött jogviszonyok sorsáról, vagyis arról, hogy a nagyüzemi sertéstenyésztést megkezdőkre vonatkozik-e az új rendeleti szabályozás. Abból azonban, hogy a korábban hatályban volt, az állattartásról szóló önkormányzati rendeleteket (2/1992. (IV. 6.) és az ezt módosító 10/1995. (XI. 29.) sz. rendeletek) a képviselő-testület az Ör. hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezte, az következik, hogy az Ör. rendelkezéseit a hatálybalépés előtt létrejött jogviszonyokban is alkalmazni kell, vagyis azon nagyüzemek létesítői esetében, akik az üzemet az Ör. hatálybalépése előtt nyitották meg.

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a zalaszentlőrinci önkormányzat azzal, hogy 1999. január elsejével lép- , tette hatályba az 1998. december 3-án született Ör.-t, nem biztosított kellő időt a nagyüzemi sertéstenyésztést már megkezdett gazdálkodók számára a megváltozott jogszabályi környezethez való alkalmazkodásra, megsértve ezzel az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiságból fakadó jogbiztonság elvét. Mindezek alapján az Ör.-nek az indítványozó által kifogásolt 6. § (3) bekezdését az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

2. Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alkotmány vállalkozás jogát biztosító 9. § (2) bekezdését az Ör. támadott szakasza. A vállalkozás jogát az Alkotmánybíróság olyan alapjognak tekinti, amely a foglalkozás szabad megválasztásához való jog egyik aspektusa. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján azonban "senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozási-jogi formában való gyakorlásához. A vállalkozás joga annyit jelent-de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül -, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást." [54/1993. (X. 13.) AB határozat, ABH 1993, 340, 341-342.] Az Ör. nem teszi általában lehetetlenné a nagyüzemi sertéstartást, következésképpen az Ör. támadott 6. § (3) bekezdésének alkotmányellenessége a vállalkozás joga alapján nem állapítható meg.

3. Hatásköre hiányában az Alkotmánybíróság visszautasította a kérelemnek azt a részét, amelyben az indítványozó meghatározott tartalmú "jogszabályi rendelkezés meghozatalának előírását" kérte az Alkotmánybíróságtól.

A határozat közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 279/B/2000.