31984L0641[1]

A Tanács irányelve (1984. december 10.) az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek elsősorban az utazási segítségnyújtás vonatkozásában történő módosításáról

A Tanács irányelve

(1984. december 10.)

az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek elsősorban az utazási segítségnyújtás vonatkozásában történő módosításáról

(84/641/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a 76/580/EGK irányelvvel [4] módosított, az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésével és folytatásával kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1973. július 4-ei 73/239/EGK tanácsi irányelv [5] (a továbbiakban "első irányelv") felszámolt bizonyos eltéréseket a tagállamok jogszabályai között a fenti üzleti tevékenység megkezdésének és folytatásának lehetővé tétele érdekében;

mivel jelentős előrelépés valósult meg ebben az üzletágban a természetbeni szolgáltatások területén; mivel az ilyen szolgáltatásokra olyan rendelkezések irányadók, amelyek tagállamonként eltérőek; mivel ezek a különbségek a letelepedés jogának gyakorlását akadályozzák;

mivel a letelepedés jogának gyakorlásával kapcsolatos korlátok felszámolása érdekében hangsúlyozni kell, hogy valamely tevékenység nincs kizárva az első irányelv hatálya alól csak annál az egyszerű oknál fogva, hogy az kizárólag természetbeni szolgáltatásból áll, illetve amelynek a végzéséhez a személy kizárólag saját alkalmazottait vagy berendezéseit veszi igénybe; mivel ennélfogva az olyan segítségnyújtás, amely egy esetlegesen előforduló helyzetben ígér segítséget, a fenti irányelv hatálya alá tartozik, figyelembe véve az ilyen segítségnyújtás különleges jellemzőit;

mivel az, hogy felügyeleti okoknál fogva a segítségnyújtás tevékenységének az első irányelv hatálya alá történő bevonásának, amely nem jár e műveletek meghatározásával, nem az a célja, hogy befolyásolja a rájuk alkalmazandó adózási szabályokat;

mivel kizárólag az a tény, hogy bizonyos segítségnyújtást szolgáltatnak közúti gépjárművek balesete vagy meghibásodása esetén, ami általában annak a tagállamnak területén következik be, ahol a biztosítási fedezetet nyújtó vállalkozás működik, nem ok arra, hogy bárki vagy bármely vállalkozás, amely nem biztosítóintézet, az első irányelv hatálya alá kerüljön;

mivel bizonyos könnyítésekről kell rendelkezni azt a feltételt illetően, miszerint a balesetnek vagy a meghibásodásnak azon vállalkozás szerinti tagállam területén kell bekövetkeznie, amely a fedezetet nyújtja, ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni vagy a viszonossági szerződéseket, vagy bizonyos, a földrajzi helyzetre vagy az érintett szervezetek struktúrájára vonatkozó körülményeket, vagy az említett műveletek igen korlátozott gazdasági jelentőségét;

mivel a tagállamok olyan szervezeteit ki kell zárni az első irányelv hatálya alól, amelyeknek elsődleges tevékenysége hatóságok nevében szolgáltatások nyújtása;

mivel a segítségnyújtásra vonatkozó szerződéseket ajánló vállalkozásnak rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek az általa kínált természetbeni szolgáltatásoknak a megfelelő időn belül történő nyújtásához; mivel külön rendelkezéseket kell hozni a szavatolótőke és a minimális biztonsági tőke összegének kiszámítására, amellyel az ilyen vállalkozásnak rendelkeznie kell;

mivel bizonyos átmeneti rendelkezések szükségesek annak érdekében, hogy a kizárólag segítségnyújtással foglalkozó vállalkozások számára lehetővé tegyék, hogy megfeleljenek az első irányelv rendelkezéseinek;

mivel, tekintettel a különleges strukturális és földrajzi nehézségekre, átmeneti időszakot kell biztosítani a tagállamok autóklubjai számára ahhoz, hogy hozzáigazítsák működésüket az említett irányelvhez, a járműnek lehetőleg a jármű vezetőjével és utasaival együtt történő hazaszállítása tekintetében;

mivel az első irányelvnek a biztosítóintézetek társasági formáira vonatkozó rendelkezéseit naprakésszé kell tenni; mivel az említett irányelv bizonyos, a Közösségen kívül székhellyel rendelkező vállalkozások Közösségen belül létrehozott fióktelepeire és képviseleteire vonatkozó rendelkezéseit módosítani kell annak érdekében, hogy azok összhangban álljanak a 79/267/EGK irányelv [6] rendelkezéseivel,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

"1. cikk

(1) Ez az irányelv a közvetlen biztosítás önálló tevékenységként történő megkezdésével és folytatásával, valamint a (2) bekezdésben említett segítségnyújtással foglalkozik, amelyet olyan vállalkozások folytatnak, amelyek valamely tagállam területén letelepedtek, vagy ott kívánnak letelepedni.

(2) A segítségnyújtási tevékenység az olyan személyek számára nyújtott segítség, akik bajba kerülnek utazásuk során, illetve miközben otthonuktól, állandó tartózkodási helyüktől távol tartózkodnak. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezett a biztosítási díj előzetes megfizetése ellenében, a segítségnyújtásra vonatkozó szerződésben meghatározott esetekben és feltételek mellett azonnal segítségben részesül, ha valamilyen véletlen esemény bekövetkezte folytán bajba kerül.

A segítségnyújtás magában foglalhatja pénzbeli vagy természetbeni szolgáltatás nyújtását. A természetbeni szolgáltatást a segítségnyújtó alkalmazottai és berendezései útján nyújthatja.

A segítségnyújtási tevékenység nem foglalja magában a szerviztevékenységet, a karbantartást, az értékesítés utáni szolgáltatásokat, illetve közvetítői tevékenységként a segítségnyújtás puszta jelzését, illetve a segélynyújtást.

(3) Az e cikkben említett tevékenységek ágazatonkénti besorolása a mellékletben található."

2. cikk

"3. A közúti gépjárművet érintő baleset vagy meghibásodás esetén, amely általában annak a tagállamnak a területén következik be, ahol a biztosítási fedezetet nyújtó vállalkozás működik, a segítségnyújtási tevékenység szerinti kötelezettség a következőkre korlátozódik:

- helyszíni hibaelhárító szolgáltatás, amelyhez a biztosítási fedezetet nyújtó vállalkozás a legtöbb esetben saját munkatársait és berendezéseit veszi igénybe,

- a gépjármű elszállítása a legközelebbi vagy a legmegfelelőbb helyre, ahol a javítást elvégezhetik, és, általában ugyanannak a segítségnyújtásnak a keretében, a gépjármű vezetőjének és utasainak az eljuttatása a legközelebbi helyre, ahonnan útjukat más módon folytathatják,

- amennyiben a biztosítási fedezetet nyújtó vállalkozás tagállama előírja, a jármű elszállítása, lehetőleg a jármű vezetőjével és utasaival együtt, azok lakóhelyére, kiindulási helyére vagy eredeti rendeltetési helyére ugyanazon az államon belül,

kivéve, ha ezeket a tevékenységeket az irányelv hatálya alá tartozó vállalkozás végzi el.

A első két francia bekezdésben említett esetben az a feltétel, mely szerint a balesetnek vagy a meghibásodásnak azon vállalkozás szerinti tagállam területén kell bekövetkeznie, amely a fedezetet nyújtja:

a) nem alkalmazandó, amennyiben ez olyan szervezet, amelynek a kedvezményezett tagja, és a javító szolgáltatást, illetve a jármű elszállítását egyszerűen egy tagsági kártya bemutatását követően az érintett országban egy hasonló szervezet végzi el minden további díj megfizetése nélkül, viszonossági szerződés alapján;

b) nem gátolja, hogy az ilyen jellegű segítségnyújtást Írországban és az Egyesült Királyságban a mindkét államban működő egyetlen szervezet végezze.

A harmadik francia bekezdésben említett körülmények esetén, amennyiben a baleset vagy a meghibásodás Írország vagy az Egyesült Királyság esetében Észak-Írország területén következett be, a járművet lehetőleg a jármű vezetőjével és utasaival együtt haza, a kiindulási pontra vagy eredeti rendeltetési helyükre szállíthatják bármelyik állam területén.

Ezen túlmenően, az irányelv nem érinti az olyan segítségnyújtási tevékenységeket, amelyeket valamely közúti jármű balesete vagy meghibásodása esetén nyújtanak, és amely a Luxemburgi Nagyhercegség területén kívül balesetet szenvedett vagy meghibásodott jármű hazaszállítását foglalja magában lehetőleg a jármű vezetőjével és utasaival együtt, ahol e tevékenységet a Luxemburgi Nagyhercegség autóklubja látja el.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások csak abban az esetben végezhetik az e pontban említett tevékenységet, ha engedélyt kaptak a melléklet A. pontja 18. ágazatának végzésére az említett melléklet C. pontjának sérelme nélkül. Ebben az esetben az irányelv alkalmazandó a kérdéses tevékenységekre."

3. cikk

"Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan vállalkozásokra, amelyek eleget tesznek a következő feltételeknek:

- a vállalkozás nem folytat semmilyen olyan tevékenységet a melléklet A. pontjának 18. ágazatába soroltakon kívül, amely ezen irányelvnek a hatálya alá tartozik,

- ezt a tevékenységet kizárólag helyben végzi, és az csak természetbeni szolgáltatásokat tartalmaz, és

- a bajba jutott személyeknek nyújtott segítségnyújtási tevékenységből származó összes éves bevétel nem haladja meg a 200000 ECU-t."

4. cikk

"f) Dániában

Falcks Redningskorps A/S, København."

5. cikk

Az első irányelv 8. cikke (1) bekezdése a) pontjának utolsó előtti francia bekezdéséből a "coöperatieve vereniging" szövegrészt el kell hagyni.

6. cikk

"Ez nem gátolja a tagállamokat abban, hogy a melléklet A. pontjának 18. ágazatára engedélyt kérő, illetve azt már megszerzett vállalkozások esetében ellenőrizze azok közvetlen és közvetett erőforrásait, a munkatársait és felszereltségét, a biztosítóintézet rendelkezésére álló orvosi csoportok szakképzettségét és felszereltségét, amelyekkel eleget tesznek az ebből a biztosítási ágazatból származó kötelezettségeiknek."

7. cikk

"e) az adminisztratív szolgáltatások kiépítésével járó költségekre és az üzletszerzés megszervezésére vonatkozó becsléseket; az ezek fedezetére szolgáló pénzügyi forrásokat, és amennyiben a fedezendő kockázatok a melléklet A. pontjának 18. ágazatába tartoznak, a megígért segítségnyújtásához a vállalkozás rendelkezésére álló forrásokat;"

8. cikk

"13. cikk

A tagállamok szorosan együttműködnek egymással az engedéllyel rendelkező vállalkozások pénzügyi helyzetének ellenőrzése során. Amennyiben az érintett vállalkozások engedéllyel rendelkeznek a melléklet A. pontjának 18. ágazatába sorolt kockázatok fedezésére, a tagállamok szintén együttműködnek az említett vállalkozásokkal a vállalt segítségnyújtási tevékenység megvalósításához rendelkezésre álló forrásaik ellenőrzésében, amennyiben jogszabályaik az ilyen források ellenőrzéséről rendelkeznek."

9. cikk

"A melléklet A. pontjának 18. ágazatába sorolt kockázatok esetében a második eredmény (kárigény alapon) kiszámításánál alkalmazott kifizetett kárigények összege a vállalkozásnál a segítségnyújtással összefüggésben felmerült költségek összege. E költségeket annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseivel összhangban kell kiszámítani, amelynek területén a vállalkozás székhelye található."

10. cikk

"- 300000 ECU abban az esetben, ha a melléklet A. pontja 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 16. és 18. ágazatának valamelyikébe sorolt összes vagy bizonyos kockázatokat fedez."

11. cikk

"19. cikk

(1) Valamennyi tagállam megköveteli minden olyan vállalkozástól, amelynek székhelye a területén található, hogy valamennyi tevékenységére kiterjedő éves beszámolót készítsen, pénzügyi helyzetére, fizetőképességére és a melléklet A. pontjának 18. ágazatába sorolt kockázatokból származó kötelezettségei teljesítéséhez rendelkezésére álló egyéb forrásaira vonatkozóan, amennyiben jogszabályai az ilyen források ellenőrzéséről rendelkeznek.

(2) A tagállamok megkövetelik a területükön működő vállalkozásoktól, hogy rendszeresen nyújtsák be a felügyelet céljaihoz szükséges bevallásokat a statisztikai dokumentációval együtt, valamint a melléklet A. pontjának 18. ágazatába sorolt kockázatokra vonatkozóan tüntessék fel a kötelezettségeik teljesítéséhez rendelkezésükre álló forrásaikat, amennyiben jogszabályaik ezeknek az erőforrásoknak az ellenőrzéséről rendelkeznek. Az illetékes felügyeleti hatóságok eljuttatják egymáshoz ezeket a dokumentumokat és az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges adatokat."

12. cikk

"26. cikk

(1) Az a vállalkozás, amely egy vagy több tagállamtól engedélyt kért, illetve kapott, az alábbi kedvezményeket kérheti, amelyek kizárólag együttesen adhatóak meg:

a) a 25. cikkben említett szavatolótőkét a vállalkozás Közösségen belüli teljes üzletmenetére kell kiszámítani; ilyen esetben a számítás szempontjából csak a Közösségen belül működő valamennyi képviselet és fióktelep által folytatott tevékenységet kell figyelembe venni;

b) a 23. cikk (2) bekezdésének e) pontjában előírt letétet csak e tagállamok egyikében kell elhelyezni;

c) a biztonsági tőke fedezetét képező eszközöket bármelyik tagállamban lokalizálhatják, ahol a tevékenységeket folytatják.

(2) Az (1) bekezdésben biztosított kedvezmények igénybevételére vonatkozó kérelmet az érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell nevezni azt a tagállamot, amelynek az illetékes hatósága a jövőben felügyeli a Közösségen belül létrehozott fióktelepek vagy képviseletek egész üzletmenetének fizetőképességét. A felügyelet megválasztását a vállalkozásnak meg kell indokolnia. A letétet a megnevezett tagállamban kell elhelyezni.

(3) Az (1) bekezdésben biztosított kedvezmények csak abban az esetben biztosíthatók, ha valamennyi olyan tagállam illetékes hatósága hozzájárul, ahol kérelmet nyújtottak be. Akkortól érvényesek, amikor a kiválasztott felügyeleti hatóság tájékoztatja a többi felügyeleti hatóságot arról, hogy a Közösségen belüli képviseletek vagy fióktelepek teljes üzleti tevékenységének fizetőképességét ő felügyeli.

A kiválasztott felügyeleti hatóság a többi tagállamtól megszerzi a területükön működő képviseletek és fióktelepek teljes fizetőképességének ellenőrzéséhez szükséges adatokat.

(4) Egy vagy több érintett tagállam kérésére az e cikk alapján biztosított kedvezményeket valamennyi érintett tagállamban egyszerre vonják vissza."

13. cikk

"A 20. cikk alkalmazásában, amennyiben egy vállalkozás jogosulttá válik a 26. cikk (1) bekezdésében biztosított kedvezményekre, a Közösségen belül létrehozott képviseletek vagy fióktelepek fizetőképességének felügyeletéért felelős hatóságot úgy kell tekinteni, mint annak az államnak a hatóságát, amelynek a területén valamely közösségi vállalkozás székhelye található."

14. cikk

"18. Segítségnyújtás

Segítségnyújtás utazás közben bajba került, otthonuktól vagy állandó tartózkodási helyüktől távol lévő személyek számára."

15. cikk

Saját területén bármely tagállam az első irányelvvel bevezetett rendelkezésekhez kötheti a segítségnyújtást olyan személyek számára, akik az 1. cikkben említettektől eltérő körülmények között kerülnek bajba. Amennyiben egy tagállam igénybe veszi ezt a lehetőséget, a rendelkezések alkalmazása céljából az ilyen tevékenységet úgy kell kezelnie, mintha az az első irányelv melléklete A. pontjának 18. ágazatába lenne sorolva, az ugyanotttalálható C. pont sérelme nélkül.

Az előző bekezdés semmilyen formában nem befolyásolja az első irányelv mellékletében meghatározott besorolási lehetőségeket azoknak a tevékenységeknek az esetében, amelyek nyilvánvalóan más ágazatba tartoznak.

A képviselettől vagy fiókteleptől nem lehet megtagadni az engedélyt kizárólag azon az alapon, hogy az e cikk hatálya alá tartozó tevékenységét abban a tagállamban, amelynek a területén a vállalkozás székhelye található, másképpen sorolják be.

Átmeneti rendelkezések

16. cikk

(1) A tagállamok az olyan vállalkozások számára, amelyek területükön az ezen irányelvről szóló értesítés időpontjában kizárólag segítségnyújtással foglalkoznak, ötéves időszakot biztosíthatnak arra, hogy megfeleljenek az első irányelv 16. és 17. cikkében előírt követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett vállalkozások számára, amelyek az ötéves időtartam lejártakor teljes mértékben még nem képeztek szavatolótőkét, a tagállamok további, két évet meg nem haladó időszakot engedélyezhetnek, amely alatt ezt teljesíthetik, feltéve, hogy a vállalkozások, az első irányelv 20. cikkével összhangban, jóváhagyásra benyújtották a felügyeleti hatósághoz azokat az intézkedéseiket, amelyeket ebből a célból érvényesíteni kívánnak.

(3) Az (1) bekezdésben említett bármely vállalkozás, amely az első irányelv 8. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikke alapján ki kívánja terjeszteni üzleti tevékenységét, ezt csak azzal a feltétellel teheti, ha azonnal megfelel ennek az irányelvnek.

(4) Az (1) bekezdésben említett bármely vállalkozás, amely az első irányelv 8. cikkében meghatározott társasági formától eltérő formában működik, az irányelvről szóló értesítés időpontjától számított hároméves időtartam során még folytathatja tevékenységét abban a társasági formában, amelyben az adott időpontban működött.

(5) Ez a cikk alkalmazandó értelemszerűen azokra a vállalkozásokra, amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után jöttek létre, és amelyek egy jogilag elkülönült intézmény által abban az időpontban már folytatott üzleti tevékenységet vesznek át.

17. cikk

A tagállamok az ezen irányelvről szóló értesítés időpontjától kezdődően maximum ötéves időtartamot engedélyezhetnek az első irányelv III. címében említett olyan képviseletek vagy fióktelepek számára, amelyek kizárólag az említett tagállamok területén végeznek segítségnyújtást, hogy megfeleljenek az első irányelv 25. cikkének, feltéve, hogy az érintett képviseletek vagy fióktelepek nem terjesztik ki tevékenységüket az első irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerint.

18. cikk

Az ezen irányelvről szóló értesítés időpontjától számított nyolcéves időtartam alatt azt a feltételt, mely szerint a balesetnek vagy meghibásodásnak annak a tagállamnak a területén kell bekövetkeznie, ahol a fedezetet nyújtó vállalkozás működik, nem kell alkalmazni az első irányelv 2. cikke (3) bekezdése első albekezdésének harmadik francia bekezdésében említett tevékenységekre, amennyiben ezeket a tevékenységeket az ELPA (Görög Autó- és Utazási Klub) végzi.

Záró rendelkezések

19. cikk

(1) A tagállamok módosítják nemzeti rendelkezéseiket, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1987. június 30-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Az így módosított rendelkezéseket ezen irányelv 16., 17. és 18. cikke figyelembevételével legkésőbb 1988. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal azokat a főbb törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

20. cikk

Az irányelvről szóló értesítéstől számított hat éven belül a Bizottság beszámol a Tanácsnak az irányelv alkalmazásából fakadó nehézségekről, különös tekintettel annak 15. cikkére. Amennyiben szükséges, javaslatokat nyújt be azok felszámolására.

21. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1984. december 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. Dukes

[1] HL C 51., 1981.3.10., 5. o.; HL C 30., 1983.2.4., 6. o.

[2] HL C 149., 1982.6.14., 129. o.

[3] HL C 343., 1981.12.31., 9. o.

[4] HL L 189., 1976.7.13., 13. o.

[5] HL L 228., 1973.8.16., 3. o.

[6] HL L 63., 1979.3.13., 1. o.

--------------------------------------------------