BH 2020.12.364 A cselekvőképesség korlátozása preventív céllal nem, kizárólag az anyagi jogi törvényi feltételek maradéktalan megvalósulása esetén rendelhető el. Bármely feltétel fennállásának hiányában a kereset elutasításának van helye [2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:19. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperest 2001 januárjában a pszichiátriai osztályon kezelték viselkedésváltozás, inadekvát megnyilvánulások, hallucinációk, heteroagresszió miatt. Betegségeként paranoid skizofréniát diagnosztizáltak. Az alkalmazott kezelés sikeres volt: gyorsan oldódott, viselkedésének patológiás tartalmai elhalványultak, konvencionálissá vált, a terápiával együttműködött. Az adaptációt követően 2001. január 29. napján a kórházból távozott.

[2] Az alperes 2001. évben spirituális téveszme miatt fojtogatta magát. 2003 évben a stabil állapotból visszaesett, a pszichiátriai osztályon végzett kezeléséről, állapotáról orvosi dokumentáció nem áll rendelkezésre.

[3] 2005. február 2-től március 22-ig a háziorvos beutalójával az alperes ismét pszichiátriai osztályra került. A beutaló szerint otthonában önkényesen elhagyta a gyógyszereit, viselkedése megváltozott, felhangolt és agresszív lett. A kezelés hatására a tünetei elhalványultak.

[4] Az alperes állapota stabilizálódott, néhány évig az osztályos kezelőorvoshoz járt, majd a helyi gondozóban kezelték. Felvette a kapcsolatot egy "pszichiátriai alapítvánnyal", más segítő szolgálatok is felkeresték, akiknek segítségét részben elfogadta, részben elutasította.

[5] Az alperes állapotát rendszeresen kontrollálták, eseti visszaeséseit próbálták kórházi tartózkodás nélkül kompenzálni. A kezeléseken a gyógyszerek mellékhatásaira panaszkodott, emiatt azokat időközönként nem szedte. Később a gyógyszereit 28/30 napig ható injekció formájában kapta meg. Az intézettel és az alapítvánnyal, illetőleg más segítő szolgálatokkal jó kapcsolatot alakított ki, a kezelést, a terápiás javaslatokat elfogadta, attitűdje sokat javult. Betegsége tünetei a kezelés ellenére időnként felerősödtek.

[6] 2016. évben állapota aránylag hirtelen és jelentősen romlott. Kezelőorvosai ennek okát később részben a gyógyszer elhagyásának tulajdonították, az alperes ugyanis 2016. év második felében azokat nem szedte. Állapota miatt 2016. szeptember 4-től október 7-ig a pszichiátriai osztályon kezelték, veszélyeztető magatartása megszűnésének megállapításával elbocsátották.

[7] A pszichiátriai kezelés előzménye édesanyja bejelentése volt, mivel azt hitte, hogy az alperes bezárkózott a szobájába, kárt okoz magában, ezért kihívta a rendőrséget, illetve a háziorvost. A kiérkezett kommandósok az ajtót betörték és az alperes üres szobájában különböző szúró, vágó eszközöket találtak. Az alperes ezalatt - elmondása szerint - elsétált egészen A. településig és vissza, de miután "érezte, hogy zűr van", úgy döntött, hogy vonattal visszamegy és bejelentkezik a pszichiátriára. A vonat azonban késett, így gyalog elindult V. település irányába. A rendőrök ekkor igazoltatták, mentőt hívtak és kórházba vitték.

[8] Az alperes 2013-2014. évben ismerte meg egy nonprofit kft. segítőjét, aki vele, illetve az édesanyjával rendszeresen tartotta a kapcsolatot. 2016. nyár végén, őszén a segítő két alkalommal váratlanul megjelent a lakásánál. Személyes találkozás, kommunikáció nem történt, az alperesben azonban a segítő váratlan megjelenése félelmet keltett.

[9] Az alperes munkaviszonya 2000. évi megszűnése után különböző önismereti eljárásokat sajátított el, koncentrálási gyakorlatokat végzett, tisztulókúrákat tartott, ún. spirituális belső utat jár. Érdekli a misztikum, a sci-fi és a krimi, több könyvet írt, utolsó könyve 2017-ben jelent meg. A szüleivel él, a hétköznapokban teljes mértékben ellátja magát, bevásárol, ügyeit intézi, a kiadóival folyamatosan tartja a kapcsolatot. 2001. évtől rokkantnyugdíjas, havi 67 070 forint ellátásban részesül, önállóan gazdálkodik.

[10] Havonta egyszer rendszeresen jár a pszichiátriai gondozóba, a gyógyszereit szedi.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[11] A felperes módosított keresetében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása ügycsoportban az alperes cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezését kérte arra hivatkozva, hogy az alperes paranoid skizofréniában szenved, viselkedése zavartabbá, agresszívabbá vált, ügyeit nem képes egyedül intézni.

[12] A felperesnél a gondnokság alá helyezési eljárás megindítását az alperes édesanyja kezdeményezte. Állítása szerint az alperes 2000. évtől diagnosztizált skizofrénia és paranoia betegsége fokozódik: attól fél, hogy öngyilkos lesz vagy esetleg másban kárt tesz. Az alperes viszonya a szüleivel konfliktusos. Nyugdíját maga kezeli, beosztani nem tudja, ha elfogy a pénze, a szüleitől kér kölcsön. Étkezési szokásai is változnak. Ingó, ingatlanvagyonnal nem rendelkezik.

[13] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Mentális betegsége a belátási képességére nincs kihatással: önmaga ellátására képes, ügyeit önállóan intézi, a könyveivel kapcsolatban eljár, a jövedelme ugyan alacsony, de beosztja, vásárolt egy laptopot, a részleteket rendszeresen törleszti. Betegségbelátása van, rendszeresen jár a gondozóba, szedi a gyógyszereit. Nem vitatta, hogy szóban néha vehemens, azonban tettlegesség soha nem fordult elő. A szüleivel is változó a kapcsolata. Választójogával élni kívánt.

Az első- és másodfokú ítélet

[14] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte a nyugdíjával, a családjogi jognyilatkozatok megtételével, tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntése meghozatala, a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele, örökösödési ügyek, bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok, az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása, tartózkodási hely megváltoztatása ügycsoportok körében. A választójog gyakorlásából kizárta.

[15] Az elsőfokú bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:19. § (2) bekezdése alapján a keresetet megalapozottnak ítélte. Utalt arra, hogy a felperes a keresetét módosította, ezt azonban tévedésből figyelmen kívül hagyta.

[16] Az alperes mentális zavara megállapítására szakértőt rendelt ki, a szakvéleményt aggálytalannak ítélte és ítélkezése alapjául elfogadta. A szakvélemény alapján az alperes mentális betegségben szenved, paranoid skizofréniás, a gondnokság alá helyezése indokolt. Az elsőfokú bíróság a szakvéleményt perdöntő súllyal értékelve bizonyítottnak tekintette, hogy az alperes ügyei viteléhez szükséges belátási képessége mentális betegsége miatt csökkent. Az ügycsoportokat a szakvéleményben foglaltak figyelembevételével határozta meg.

[17] Az elsőfokú bíróság meggyőződése szerint az alperes cselekvőképessége korlátozása indokolt. Pszichiátriai betegsége tényét maga sem vitatta. A betegsége folytán szükséges gyógyszereket rendszeresen szedi és jelenleg ennek okán személyisége egyensúlyi helyzetben van. Annak érdekében azonban, hogy ezen egyensúlyi helyzet továbbra is fennálljon, a gyógyszerek folyamatos szedése, illetve a pszichiátriai gondozóban való rendszeres megjelenése szükséges. Nyilvánvaló, hogy az alperes személyiségének kiegyensúlyozása kizárólag akkor állhat fenn, ha a gyógyszeres kezeléseken kívül további kezeléseket kap. Az alperes egy alkalommal vett részt foglalkoztatáson, illetve rendszeres kapcsolatot tart az említett alapítvány munkatársával.