A Gyulai Törvényszék P.20099/2006/43. számú határozata kártérítés (VAGYONI és NEM VAGYONI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 83. §, 217. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 318. §, 339. §, 355. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 7. §] Bíró: Mucsi Erika

Békés Megyei Bíróság, Gyula

12.P.20.099/2006/43. szám.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Békés Megyei Bíróság dr. Simon Tamás ügyvéd... által képviselt ...felperesnek, a dr. Bagdi László ügyvéd ... által képviselt ...alperes ellen vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt indított perében - mely perbe a dr. Nagy Emese jogtanácsos ...által képviselt ... Zrt. ... beavatkozott - meghozta a következő

í t é l e t e t .

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek nem vagyoni kártérítés címén 400.000,- (Négyszázezer) forintot, és ennek az összegnek 2004. november 1. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 %-os, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát,

fizessen meg továbbá a felperesnek ugyanezen határidőben ápolás, gondozás és háztartási kisegítés címén 100.000,- (százezer) forintot, és ennek az összegnek 2004. november 1. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 %-os, 2005. január 1. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek jövedelemkiesés címén 290.250,- (Kettőszázkilencvenezer-kettőszázötven) forintot, és annak 2004. december 4. napjától 2004. december 31. napjáig terjedő időre évi 11 %-os, 2005. január 1. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 250.000,- (Kettőszázötvenezer), a beavatkozónak 50.000,- (Ötvenezer) forint perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy 300.300,- (Háromszázezer-háromszáz) forint le nem rótt illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet a Szegedi Ítélőtáblához címezve 4 példányban a Békés Megyei Bíróságnál lehet benyújtani.

Az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, ha

a.) a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség összegére, vagy viselésére, a megnem fizetett illetékre, vagy az állam által előlegezett költségre vonatkozik,

b.) a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

c.) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

d.) a felek ezt kérték.

Az a.)-c.) pontban meghatározott esetekben tárgyalás tartása kérhető.

Amennyiben a fellebbezésben vitatott érték a 200.000 Ft-ot, illetve a kereseti követelés 10 %-át nem haladja meg, úgy fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Ezen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság elnöke hivatalból elutasítja.

A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének nincs helye, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére a bíróság eljárási szabálysértése, vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a fél fellebbezésében tárgyalás tartását kéri.

I n d o k o l á s .

A bíróság az alábbi

t é n y á l l á s t

állapítja meg.

A felperes különböző eredetű megbetegedésekkel a korábbi években gyakran állt orvosi kezelés alatt. 1998. június 23-tól 25-ig az alperes 3. sz. belosztályán krónikus C. Hepatitis, magas vérnyomás betegség, depresszív ideggyengeség miatt kivizsgáláson volt, majd gyógyszeres kezelésben részesült.

A szülészeti és nőgyógyászati osztályon 2002. december 16-tól 17-ig rendellenes vérzés miatt méhkaparást végeztek.

2003. január 10-én depresszió miatt szorult orvosi kezelésre. 2003. január 13-tól 22-ig a belgyógyászati osztályon krónikus C.hepatitis, depresszió, hasi puffadás miatt kezelték. 2003. november 10-én ismét jelentkezett visszatérő súlyos depressziója, alkalmazkodási zavar, vérzési rendellenesség miatt. A depresszió 2003. decemberében ismét jelentkezett a felperesnél. 2004. április 20-tól 24-ig ugyancsak depresszió, idült C. tipusú Hepatitis, vérszegénység kórismével állt kezelés alatt, vérzési rendellenesség miatt ismételt méhkaparást végeztek.

Több hónapig tartó, konzervatív therápiára nem szűnő, visszatérően jelentkező vérzészavar miatt a felperes az alperesi kórház szülészeti, nőgyógyászati osztályára került 2004. május 10-én, méheltávolítás céljából.

A műtétet megelőzően ... betegtájékoztatót adott a felperesnek, felhívta figyelmét a várható szövődményekre, és felajánlotta, hogy a felperes esetleges kérdéseire választ adt. A felperes 2004. május 10-én a vérzészavarok megszüntetése érdekében hozzájárult a nyílt hasi műtét elvégzéséhez, a betegtájékoztatót nem olvasta el, és tudomásul vette, hogy vérzés, gyulladás, kismedencei szervek sérülései léphetnek fel. Az alperes által részére átadott beleegyező nyilatkozatot sajátkezű aláírásával látta el.

A beavatkozást 2004. május 11-én végezték el, mely során szabályos előkészítéssel Pfannenstiel metszéssel nyitották meg a hasat, és távolították el a méhet. A műtétet az alperesi kórházban a szakmai szabályoknak megfelelően elvégezték. A műtétet követő napon a felperes hasa puha, betapintható, a felperes jó általános állapotban, láztalan volt. A 2004. máus 14-én megtartott 8 órás vizitnél a felperes jelezte, hogy előző nap kétszer bőséges, vízszerű folyása volt, ezért a hólyagot indigó-carminnal feltöltötték, és a hűvelybe gézcsíkot helyeztek. A vizelet leengedése után 9 óra 30 perckor a hüvely felől szivárgást nem találtak. A felperesnek hőemelkedése volt, ezért az alperes nőgyógyászati osztályán urológiai konziliumot kértek. Az urológiai vizsgálat megállapította, hogy a hólyag elülső részén "1 óra környékén" gyulladásos sarjszövetben fehér incrustatum található, amely a látvány alapján esetleg fonalnak felel meg. A hólyagban fistula nyílás nincs. Állandó katéter mellett atibiotikumos kezelés indult.

Délutánra a felperes belázasodott, de május 15-én már láztalan volt, katéteren keresztül, bő, tiszta vizelet ürült. A varratszedés május 16-án volt, ahol lobmentes sebet, puha hasat, katéteren keresztül ürülő, tiszta vizeletet találtak. Az antibiotikumos terápia folytatódott. A következő napokban említésre méltó dolog nem történt, május 23-án a katéter mellett vizeletcsorgást észleltek, a katétert eltávolították, a kórdokumentumok szerint a felperes egyébként panaszmentes volt.

Május 24-én az alperesi urológiai osztálya a beteget urológiai szempontból otthonába bocsáthatónak találta, utasításokkal ellátták, mely szerint amennyiben a vizelettartási elégtelenség nem szűnik, úgy a következő héten a felperesnek kontroll vizsgálatra kell jelentkeznie, egyébként az ellenőrző vizsgálat 3 hét múlva esedékes. Ezt követően a felperest a kórházból hazaengedték.