A Fővárosi Ítélőtábla Bf.217/2009/6. számú határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 12. §, 16. §, 170. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 111. §, 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Magócsi István, Máziné dr. Szepesi Erzsébet, Zólyominé dr. Törő Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék B.111/2008/26., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.217/2009/6.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

5.Bf.217/2009/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2010. év május hó 12. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A testi sértés bűntettének kísérlete miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Pest Megyei Bíróság 19.B.111/2008/26. számú ítéletét megváltoztatja, a fegyházbüntetés tartamát 3 (három) év 6 (hat) hónapra enyhíti.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 6.750,- (hatezer-hétszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S:

A Pest Megyei Bíróság a 2009. június 08. napján kelt 19.B.111/2008/26. számú ítéletével a vádlott bűnösségét testi sértés bűntettének kísérletében (Btk. 170.§ (1), (5) bekezdés I. fordulat) állapította meg és ezért őt mint többszörös visszaesőt 4 év 6 hónap fegyházra és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható és rendelkezett a járulékos kérdések, így a bűnjelek és a bűnügyi költség viselése tekintetében is.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.257/2009/3. számú átiratában - bejelentve, hogy a nyilvános ülésen nem vesz részt - az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta azzal, hogy a jogszabályhely megjelölését pontosítani kell, mert a jelenleg hatályos törvény szerint a jelen cselekmény minősítésének a jogszabályi megjelölése a Btk. 170.§ (6) bekezdésére módosult és fel kell még tüntetni a Btk. 16.§-át is, mert a cselekmény kísérlet.

A vádlott a 2010. május 09. napján kelt beadványában bizonyítási indítványt terjesztett elő. Ebben a sértett személyiségét illetően tanú1., tanú2. és tanú3. fogvatartottak tanúkénti meghallgatását, valamint magára és a sértettre vonatkozó új bv vélemény beszerzését indítványozta. Mivel a kórház által kiállított látlelettel és véleménnyel ellentétesnek ítélte meg a kirendelt orvos-szakértői véleményt, új igazságügyi orvos-szakértői vélemény beszerzését is indítványozta.

A nyilvános ülésen a vádlott védője a bejelentett fellebbezést a vádlottól kapott tájékoztatás alapján felmentés végett is fenntartotta. Azzal érvelve, hogy a sértett agresszív természetű és ez esetben is a sértett volt az agresszív, ő támadt rá a vádlottra, aki kicsavarta a sértett kezéből a kést és ekkor szúrta meg. A vádlott a saját testi épsége védelmében lépett fel, jogos védelmi helyzetben volt. A vádlott védekezését erősítette tanú4. vallomása is, aki - bár ellentmondásos előadásokat tett -, mindvégig akként nyilatkozott, hogy volt valami a sértett kezében is, ezért elsődlegesen jogos védelem címén a vádlott felmentését indítványozta. Másodlagosan a büntetés enyhítésért kérte arra hivatkozással, hogy a vádlott beismerő vallomást tett, a cselekmény kísérleti szakban maradt, a sértett sérülései 8 napon belül gyógyulóak. A súlyosító körülmények köréből a bódult állapotban elkövetést - mivel ennek megállapítása szakértői kérdés - mellőzni indítványozta.

A vádlott az utolsó szó jogán tett felszólalásában arra hivatkozott, hogy ilyen ügye még nem volt, a bv-ben rendesen dolgozik, fegyelmi eljárás sem indult ellene. Egyebekben csatlakozott a védője által elmondottakhoz.

A bejelentett fellebbezések enyhítést célzó részükben az alábbiak szerint alaposak.

Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezések folytán az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§ (1) bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta.

Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat maradéktalanul betartotta. Kellő részletességgel és alapossággal folytatta le a bizonyítási eljárást. A vád tárgyává tett bűncselekmény elbírálása szempontjából releváns bizonyítékokat feltárta.

Törvényesen utasította el a vádlott által a sértett személyiségére vonatkozóan előterjesztett, tanú1. és tanú2. tanúkénti meghallgatására irányuló bizonyítási indítványt, mivel az ügy elbírálása szempontjából a sértett általános személyi tulajdonságai, személyisége nem bír jelentőséggel. Ezért a vádlott által a fenti tanúkra vonatkozó, tanú3.-mal kiegészített, ugyancsak a sértett személyiségét illető bizonyítási indítványnak az ítélőtábla sem adott helyt.

A nyomozás során beszerzett igazságügyi orvos-szakértői vélemény és kiegészítő orvos-szakértői vélemény, valamint a bíróság által kirendelt igazságügyi orvos-szakértői vélemény nem tartalmaz ellentmondásos megállapításokat. Két egybehangzó, egymást kiegészítő szakértői vélemény esetén pedig - a Be. 111.§ (5) bekezdése alapján - eljárásjogilag kizárt új szakértő kirendelése.

Az elsőfokú bíróság egyébiránt a rendelkezésére álló bizonyítékokat egymással összevetette, elemezte és mérlegelte. Nem tévedett akkor sem, amikor az általa megállapított tényekből további tényekre vont le következtetést.

Eljárása eredményeként az elsőfokú bíróság a Be. 351.§ (2) bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól mentes tényállást állapította meg, melyet csak a vádlott nyilvános ülésen tett nyilatkozatára tekintettel a személyi részt illetően volt szükséges kiegészíteni azzal, hogy a vádlott élettársi kapcsolata megszűnt, az e kapcsolatából származó kiskorú gyermeket a vádlott édesanyja neveli, tartásához a vádlott rabkeresményéből esetenként 5.000-10.000,- forinttal járul hozzá.

E kiegészítéssel az elsőfokú bíróság által megállapított, megalapozott tényállás a Be. 352.§ (2) bekezdése értelmében irányadó volt a másodfokú eljárásban is.