Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27165/2014/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 27. §] Bíró: Utassyné dr. Holtzer Éva

EGRI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

Eger, Barkóczy u. 1.

8.K.27.165/2014/3. szám

A bíróság a dr. (fél címe 2.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Rózsa László jogtanácsos (3300 Eger, Barkóczy u. 7.) által képviselt alperes neve (3300 Eger, Barkóczy u. 7.) alperes elleni, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság az alperes 30.497/14. sz. határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 25.400,- Ft (azaz Huszonötezer-négyszáz forint) perköltséget.

A le nem rótt illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, és a közigazgatási eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes és V kölcsönszerződést kötöttek egymással, amely szerződés 8. pontjában a kölcsönvevő hozzájárult ahhoz, hogy a kölcsönadó felperes részére a siroki 422 hrsz. alatt felvett ingatlanra opciós vételi jog kerüljön bejegyzésre 2013. december 31. napjáig. A kölcsönszerződés 12. pontja szerint amennyiben a kölcsönvevő a kölcsön-visszafizetési kötelezettségének 2013. június 30. napjáig nem tesz eleget, úgy a felperes jogosult egyoldalú jognyilatkozattal az ingatlan tulajdonjogát "magához váltani". A szerződés 16. pontja szerint a kölcsönvevő az egyoldalú jognyilatkozat gyakorlása esetére már a szerződésben hozzájárul ahhoz, hogy a kölcsönadó felperes javára az ingatlan tulajdonjoga opciós vétel jogcímén bejegyzést nyerjen az ingatlan-nyilvántartásba. Az opciós jogot alapító kölcsönszerződést dr. S ügyvéd ellenjegyezte.

A felperes a 2013. október 25. napján kelt egyoldalú nyilatkozatával tájékoztatta V kölcsönvevőt arról, hogy mivel a kölcsön összegét nem fizette vissza a megadott határidőig, ezért vételi jogával kíván élni.

2013. november 26. napján kelt nyilatkozatával a felperes - élve opciós jogával - a kölcsönvevőt arról tájékoztatta, hogy az ingatlan tulajdonjogát egyoldalú jognyilatkozatával magához váltja, és a tulajdonjog bejegyzése érdekében a földhivatal előtt az eljárást megindítja.

Ezt követően a felperes kérelmet terjesztett elő a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Járási Földhivatalánál, amelyben a siroki 422 hrsz.-ú ingatlanra opciós vétel jogcímén kérte a tulajdonjogának bejegyzését. Kérelmét dr. ügyvéd ellenjegyezte.

A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Járási Földhivatala elsőfokú hatóság hiánypótló végzést követően a 33.069/2014. sorszámú végzésével a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes neve alperes az elsőfokú végzést a 30.497/2014. sz. határozatával helybenhagyta.

A határozat indoklása szerint az elsőfokú hatóság végzésével felhívta a felperesi jogi képviselőt annak igazolására, hogy a dr. S ügyvéd által készített okirat ingatlan-nyilvántartási eljárásban történő felhasználására jogosultsággal rendelkezik. A felhívásra úgy nyilatkozott a felperesi jogi képviselő, hogy dr. S 2011 áprilisában lemondott kamarai tagságáról, így az ügyfél képviseletében nem tud eljárni. Az elsőfokú hatóság végzésével a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét elutasította arra hivatkozással, hogy a kérelem nem az annak benyújtására jogosult személytől származik.

Az alperes hivatkozott az Inytv. 25. § (1) bekezdésére, 32. § (3) bekezdésére, és 26. § (2) bekezdésére, mely rendelkezések egybevetésével megállapítható, hogy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló hatósági eljárásban kötelező a jogi képviselet. Az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott magánokiraton alapuló eljárásra vonatkozó jogi képviselet tekintetében az ügyvédekről szóló törvény 27. § (4) bekezdése további szigorítást tartalmaz, hiszen kimondja, hogy ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult. Mindezekből következően a jogi képviseletet az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kizárólag az az ügyvéd láthatja el, aki magát az okiratot ellenjegyezte, ezért - mivel dr. S ügyvéd ellenjegyezte az okiratot - így az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatása során is kizárólag ő jogosult jogi képviseletet ellátni.

A felperes tulajdonjog-bejegyzési kérelmének alapjául nem csupán az általa megtett egyoldalú jognyilatkozat és az annak kézbesítését igazoló postai tértivevény szolgál; a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges a vételi jog gyakorlásának feltételeit rögzítő megállapodás is.

Az alperes a felperes fellebbezésében hivatkozott ügyvédi törvény 23. § (3)-(4) bekezdésével kapcsolatosan előadta, hogy ezen rendelkezés, mely szerint több ügyvéd részére is megbízást adhat a megbízó, csupán az általános értelemben vett ügyvédi megbízatásra vonatkozik, és nem érinti az ingatlan-nyilvántartási eljárásra, mint hatósági eljárásra vonatkozó speciális eljárási korlátozás érvényességét.

Hivatkozott az Inytv. 39. § (4) bekezdésére, mely szerint a hiány pótlására való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül, végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha a bejegyzési kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be. A tulajdonjog-bejegyzési kérelmet dr. ügyvéd nyújtotta be, a kérelem alapjául szolgáló okiratot azonban dr. S ügyvéd készítette és ellenjegyezte.

Az alperes kitért továbbá arra is határozatában, hogy a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okirat 16. pontjában található tulajdonjog-bejegyzési engedély nem tekinthető sem feltétlennek, sem visszavonhatatlannak; hivatkozott az Inytv. 29. §-ára, illetőleg a 32. § (1) bekezdés f) pontjára, mely szerint a bejegyzési engedélynek tartalmaznia kell a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát.

Az Inytv. 39. § (3) bekezdés f) pontja akként rendelkezik, hogy nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, a bejegyzési engedélyt kellene pótolni. Az okirat 16. pontjában a kölcsönvevő az egyoldalú jognyilatkozat gyakorlásának esetére adja meg a tulajdonjog-bejegyzési hozzájárulást, amely a jognyilatkozat hatályosulásának feltételhez kötését jelenti, és a nyilatkozat nem tartalmazza azt a kitételt sem, hogy visszavonásnak nincs helye.

A tulajdonjog-bejegyzési kérelem annak érdemi elbírálása esetén sem lett volna teljesíthető, és az eljárás során hiánypótlási felhívás kibocsátására sem lett volna lehetőség.