A Kúria Kfv.37099/2015/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 27. §] Bírók: Kárpáti Zoltán, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A tulajdonjog bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárásban a bejegyzési kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályhely alkalmazandó. A bejegyzési engedély feltétlen és visszavonhatatlan jellegével az engedélyben szerepelnie kell.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.099/2015/3.szám

A Kúria a személyesen eljáró felperes neve (felperes címe) felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes elleni ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. október 9. napján kelt 8.K.27.165/2014/3. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.165/2014/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- (ötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 30.000,- (harmincezer) forint kereseti és 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes egy perben nem álló magánszeméllyel 2011. április 6. napján kölcsönszerződést kötött opciós jog egyidejű alapításával. A szerződés szerint a magánszemély elismerte, hogy tartozik a felperesnek 3.900.000,- forinttal, melynek biztosítására hozzájárult ahhoz, hogy a felperes részére a ... ... hrsz.-ú ingatlanra opciós vételi jog kerüljön bejegyzésre 2013. december 31. napjáig. A kölcsönvevő tudomásul vette, hogy amennyiben a kölcsön visszafizetését 2013. június 30-ig nem teljesíti, úgy a felperes jogosult egyoldalú nyilatkozattal az ingatlan tulajdonjogát magához váltani. A 16. pont értelmében "a kölcsönvevő az egyoldalú jognyilatkozat gyakorlása esetén már most hozzájárul ahhoz, hogy a kölcsönadó javára az ingatlanra tulajdonjoga opciós vétel jogcímén bejegyzést nyerjen az ingatlan-nyilvántartásba." A szerződést dr. Stiglicz Péter ügyvéd ellenjegyezte.

A felperes a 2013. november 26. napján kelt és a kölcsönvevő részére megküldött iratában opciós jogával élt, majd az elsőfokú földhivatalhoz 2013. december 9-én érkezett iratában - csatolva a szerződést és az opciós jogot gyakorló okiratot - kérte tulajdonjoga bejegyzését a perbeli ingatlanra. A bejegyzési kérelmet képviseletében dr. Vesztergom Imre ügyvéd nyújtotta be a földhivatalnak.

Az elsőfokú hatóság végzésében a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az indokolás szerint a dr. Stiglicz Péter ügyvéd által készített okirat ingatlan-nyilvántartási eljárásban való felhasználása tekintetében felhívta dr. Vesztergom Imre ügyvédet, aki bejelentette, hogy dr. Stiglicz Péter ügyvéd kamarai tagságáról 2011. áprilisában lemondott, azonban az előadottakat nem igazolta, tovább az okirat felhasználhatósága tekintetében sem csatolt be igazolást. Emiatt nem igazolható, miszerint a kérelem annak benyújtására jogosult jogi képviselőtől érkezett, ezért annak érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról kellett dönteni, figyelemmel az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 27.§ (4) bekezdésére és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 39.§ (4) d) pontjára.

A felperesi fellebbezés folytán eljáró alperes a 2014. június 3. napján kelt 30.497/2014. iktatószámú határozatában az elsőfokú döntést helybenhagyta. Az indokolásban felhívta az Inytv. 25.§ (1) bekezdését, 26.§ (2) bekezdését, 29.§-át, 32.§ (1) bekezdés f) pontját, (3) bekezdését, 39.§ (3) bekezdés f) pontját valamint az Ütv. 23.§ (3), (4) bekezdését és 27.§ (4) bekezdését. Érvelése szerint ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyvéd által ellenjegyzett okiraton alapuló jogi képviseletet kizárólag az az ügyvéd láthatja el, aki magát az okiratot ellenjegyezte. A perbeli magánokiratot dr. Stiglicz Péter ügyvéd ellenjegyezte, ezért azt ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásának alapjául kizárólag ő jogosult jogi képviselet keretében felhasználni. A bejegyzési kérelem alapja nem csupán a felperes által megtett egyoldalú jognyilatkozat és annak kézbesítését igazoló tértivevény, a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges a vételi jog gyakorlásának feltételeit rögzítő megállapodás is. Miután a bejegyzési kérelmet nem jogosult nyújtotta be, ezért azt jogszerűen utasította el az elsőfokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül.

Ezt meghaladóan az alperes kifejtette, hogy ugyan a döntés megalapozottságát nem érinti, de "említést érdemel", a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okirat 16. pontjában található tulajdonjog-bejegyzési engedély nem tekinthető sem feltétlennek, sem visszavonhatatlannak, ezért az Inyt. 32.§ (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel a kérelem annak érdemi elbírálása esetén sem lett volna teljesíthető, valamint hiánypótlási felhívás kibocsátására sem lett volna lehetőség.

A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát. A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az indoklásban hivatkozott az Ütv. 27.§ (4) bekezdésére, az Inytv. 32.§ (1) bekezdés f) pontjára, 40.§ (1) bekezdésére és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71.§ (1) bekezdésére.

Okfejtése szerint az első- és másodfokú hatóság arra alapította döntését, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat nem az opciós jog alapján gyakorolt egyoldalú jognyilatkozat ügyvéd által ellenjegyzett formában, hanem az opciós jogot alapító kölcsönszerződés, és ez által a kölcsönszerződést ellenjegyző ügyvéd jogosult a bejegyzési kérelem benyújtása is. Tehát a döntésekben nem a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítására került sor, hanem a hatóságok az ügy érdemében döntöttek. Így a megfelelő döntési forma a határozat, melynek bírósági felülvizsgálata peres eljárásban történhet.

Ugyanakkor a szerződés alapján került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba a felperes vételi joga, ebben a körben tehát irányadó az Ütv. 27.§ (4) bekezdése. Viszont a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárás független az opciós jogos eljárástól, bár valóban azon alapuló új eljárást jelentett, melyre nem vonatkozott az Ütv. 27.§ (4) bekezdése, mivel annak alapja nem a szerződés, hanem a felperes egyoldalú nyilatkozata volt. Erre tekintettel dr. Vesztergom Imre ügyvéd jogosult volt a bejegyzési kérelem benyújtására.