A Fővárosi Törvényszék P.22526/2020/38. számú határozata kártérítés tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 232. § (4) bek.] Bíró: Sághy Levente

Fővárosi Törvényszék

8.P.22.526/2020/38.

A Fővárosi Törvényszék

a Rab és Társa Ügyvédi Iroda (cím1; üi: Dr. Rab Mária ügyvéd) által képviselt

I.r. felperes (I. és II.r. felperes címe.) I.r.,

II.r. felperes (I. és II.r. felperes címe.) II.r.,

III.r. felperes (III. és IV.r. felperes címe.) III.r. és

IV.r. felperes (III. és IV.r. felperes címe.) IV.r. felpereseknek

a jogi képviselő jogtanácsos által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés és egyéb iránt indított perében meghozta az alábbi

K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T

A bíróság néhai 2015. november 6-i vasúti balesetével összefüggésben megállapítja az alperes I. r.-II. r.-III. r.- IV. r. felperesi sérelemdíjak megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, továbbá az alperes 30%-os mértékű felelősségét az I. r. - III. r. - IV. r. felperesek kárainak bekövetkezését illetően.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéken kell elektronikusan előterjeszteni.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S

[1] Az I. r. felperes élettársa, egyben a II. r. felperes édesapja, továbbá a III. és IV. r. felperesek gyermeke 2015. november 6-án éjszaka halálos közúti közlekedési balesetet szenvedett rendszám1 forgalmi rendszámú személygépkocsiját vezetve, amikor áthajtott településen az utat keresztező, a közeli település2 állomást követő vasúti átjárón és összeütközött az ott haladó vasúti motorvonattal. A balesetet elszenvedő felperesi hozzátartozó, aki ismerte a helyszínt, az éjszakai sűrű ködben lassítás és fékezés nélkül, kb. 40 km/h sebességgel közelítette meg az egyébként üzemen kívüli, áthaladási tiltást piros szaggatott fénnyel nem jelző és nyitott sorompójú átjárót. A káresemény bekövetkeztekor az átjáróban a fénysorompó nem működött, a sorompó csapórúdjai szabad utat engedve függőleges helyzetben álltak; a látótávolság pár 10 méter volt az éjszakai sűrű ködös időben.

[2] A balesetet megelőzően a szóban forgó (járatszám). sz. járatszámú motorvonat elhagyva település2 állomást település3 irányában, a sűrű köd miatt csak 40 km/h sebességre gyorsított és ezzel közelítette a vasúti átjárót. Amikor a szerelvény az AS46 jelű szigetelt sínre gördült, az átjáró piros szaggatott fényjelzésre váltott és 12 másodperc múlva a sorompórudak is kezdtek lezáródni, jelezve, hogy vonat közelít. Ekkor a személygépkocsi az átjárótól kb. 430 m-re volt és a sűrű ködre tekintettel nem láthatta a jelzést, illetve a sorompókarok mozgását. Amikor a szerelvény haladása során az ún. A1 jelű szigetelt sínre futott, ennek hatására a sorompó meghibásodást jelezve zavar állapotba került: a fénysorompók elsötétedtek és a sorompókarok is visszaindultak függőleges állásba. Az átjárótól 350- 400 m-re lévő személygépkocsi innentől kezdve a sűrű ködben teljesen sötét jelzés felé haladt.

[3] A mozdonyvezető az átjárótól kb. 100 m-re 2 másodpercig rutinszerűen "Figyelj" hangjelzést adott. Az átjáró meghibásodásáról ugyanakkor nem tudott, azzal csak akkor szembesült, amikor kb. 15 méterről látta a sorompókarok függőleges állását és a gépkocsi behaladását az átjáróba. Újabb hangjelzéssel egyidejűleg haladéktalanul gyorsfékezett, de az ütközést elkerülni már nem tudta. A baleset bekövetkeztekor mindkét részes fél sebessége kb. 40 km/h volt.

[4] A sorompóberendezés felügyeletét ellátó, település2 állomáson tartózkodó forgalmi szolgálattevő a baleset előtt az elektronikus visszajelző rendszeren keresztül észlelte, hogy a szerelvény A1 sínszakaszra gördülésekor a sorompóberendezés automatikusan meghibásodik és ezt üzemképtelen állapotba kerüléssel jelezi (nyitott karok, elsötétülés). A forgalmista és a mozdonyvezető között közvetlen kommunikációs eszköz azonban nem állt rendelkezésre, illetve a mozdonyvezető csak szolgálati mobiltelefonján volt elérhető, melynek hívószámáról a forgalmi szolgálattevő nem tudott. Mindemellett olyan egyértelmű belső utasítás nem is volt hatályban, amely szerint a forgalmistának hasonló esetben a mozdonyvezetőt értesítenie kell az átjáróban várható veszélyről. Amennyiben ugyanakkor sikerült volna a mozdonyvezetőt hozzávetőlegesen 20 másodpercen belül telefonon értesítenie saját észleléséről, úgy a mozdonyvezető reakcióidejét is figyelembe véve a vonat megállítható, vagy lelassítható lett volna 15 km/ h sebességre. Utóbbi esetekben a lassítás nélkül közlekedő személygépkocsi éppen át tudott volna haladni a motorvonat előtt.

[5] A Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) 2006 óta 11 olyan eseményt tart nyilván, amikor a sorompó meghibásodásával egyidejűleg következett be baleset vasúti átjáróban: 11 esetből 8 alkalommal nem értesíthető szerelvényről volt szó. A 8 baleset során 8 személy vesztette életét, 8-an súlyosan, 4-en könnyebben sérültek meg.

[6] A peresített eset elemzését követően a KBSZ 2016. októberében arra a következtetésre jutott, hogy a vasúti jelzővel függésben lévő, vagy vasúti jelzéssel ellenőrzött átjárók esetén a mozdonyvezető közvetlen, vagy közvetett jelzést kap az átjáró állapotáról, így a Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat (FMSZ) azon előírása megfelelően érvényesülni tud, hogy a jelzőberendezés meghibásodása esetén a szerelvény legfeljebb 15 km/h sebességgel közelítheti meg az átjárót (1ásd.26.11. pont). Ettől eltérő esetekben azonban - mint jelen helyzetben - az alkalmazott technika és szabályozási környezet nem volt alkalmas feltétlenül arra, hogy a fénysorompók meghibásodása esetén a baleseteket megelőzze. Javasolható közvetlen, vagy közvetett értesítési utak kialakítása a mozdonyvezetők felé, vagy az úgynevezett piros hosszabbítás rendszerének kiépítése új útsorompók kiépítése során. A rendszer lényege, hogy a jelzőberendezés zavar állapotát követően még kb. 3 percig fennmarad a piros jelzés: elejét véve hasonló esetek bekövetkezésének. A piros hosszabbítás kiépítését a KBSZ egyedi mérlegelés alapján látta kivitelezhetőnek, az egyes átjárók adottságai, forgalma ismertében.