A Szegedi Ítélőtábla Pf.20218/2015/3. számú határozata személyiségvédelmi igény tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 25. §, 51. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §] Bírók: Michelsz Klára, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.21914/2014/12., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20218/2015/3.*

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.218/2015/3. szám

A Szegedi Ítélőtábla dr. Papp Róbert ügyvéd által képviselt I. r. és II. r. felpereseknek - a dr. Fackelmann Balázs ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2015. február 9. napján kelt 7.P.21.914/2014/12. számú ítélete ellen a felperesek 13. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a felperesek külön-külön kötelesek megfizetni 36 000 - 36 000 (harminchatezer-harminchatezer) Ft elsőfokú eljárási illetéket a Magyar Államnak.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül külön-külön fizessenek meg az alperesnek 10 000 - 10 000 (tízezer-tízezer) Ft másodfokú eljárási költséget, valamint az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 48 000 - 48 000 (negyvennyolcezer-negyvennyolcezer) Ft másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Néhai (néhai neve) az I . r. felperes édesapja, a II. r. felperes házastársa és az alperes testvére. A felek szomszédok, a (település neve, ingatlan címe). szám alatti ingatlant a II. r. felperes és családja, a (ingatlan 2. címe) szám alatti ingatlant az alperes és családja lakja. Korábban a két ingatlan között kerítés nem volt. A néhai életében az ingatlanok hátsó részén a két család tagjai közös használatú garázst építettek, majd miután a garázzsal kapcsolatban vita bontakozott ki közöttük, azt néhai (néhai neve) elbontotta, új építményt emelt és kerítést létesített.

A két család között a viszony az évek során oly mértékben megromlott, hogy az az I. r. felperes részéről az alperes házastársával szemben tettlegességig fajult.

Az I. r. felperes 2014. augusztus 7. napján birtokvédelem iránti kérelmet terjesztett elő az alperes és házastársa ellen, amelyet arra alapított, hogy a felperesi ingatlanon lévő melléképület vizesedik, mert az alperes és házastársa a melléképületen található csatornából a vizet egy hordóba vezették, és a garázs felőlük eső oldalfalához jelentős mennyiségű törmeléket, hulladékot halmoztak fel, amely rontja annak szellőzését.

Az alperes a birtokvédelmi eljárásban 2014. augusztus 25. napján írásban tett nyilatkozatot, amely egyebek mellett a következőket tartalmazza: "A bejelentő örökhagyója a telkemen álló épületrészt beleegyezésem nélkül, bontási engedéllyel nem rendelkezve elbontotta, minden mozdítható anyagot eltulajdonított... Majd a "jelentős méretű udvarom"-ból elbitorolt 15-20 méter hosszan, mintegy 1 méter széles területet". Ezt követően részletezte, hogy az örökhagyó a törvényes állapot kialakítására irányuló kérését nem teljesítette.

Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője 01/49319-5/2014. számú határozatával a birtokvédelmi kérelemnek helyt adott. Határozatában megállapította, hogy az alperes és házastársa a felperesek ingatlanán álló garázs falához különböző lomokat, törmelékeket halmoztak fel és támasztottak neki, ezzel meggátolva a szellőzést. Kötelezte az alperest és házastársát a fennálló állapot megszüntetésére és a törmelék eltávolítására.

A felperesek keresetükben kérték, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a birtokvédelmi eljárás során előterjesztett beadványában a fentiekben idézett nyilatkozatával megsértette kegyeleti jogukat, mert abban néhai (néhai neve) jóhírnevét, becsületét sértő valótlan tényállítást tett, őt bűncselekmény elkövetésével vádolta. Kérték, kötelezze az alperest személyenként 300 000 Ft sérelemdíj megfizetésére. Keresetük indokolása szerint a néhaira vonatkozó valótlan tartalmú tényállítás súlyosan sérti és rombolja elhunyt hozzátartozójuk emlékét. Az I. r. felperes előadta, hogy a már korábban is meglévő magas vérnyomás betegsége az édesapját sértő nyilatkozatok miatt súlyosbodott.