A Veszprémi Törvényszék P.21153/2011/8. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 210. §, 237. §, 301. §, 310. §, 344. §, 559. §, 589. §] Bíró: Szigetiné dr. Sutka Mária

A Veszprém Megyei Bíróság

3. P 21.153/2011/8. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A megyei bíróság dr. Léhmann György ügyvéd (felperesi képviselő címe sz.) ügyvéd által képviselt felperes neve felperes címe sz. alatti lakos felperesnek dr. I.rendű alperes neve I. r. alperes címe alatti lakos I. r., dr. II.rendű alperes neve II. r. alperes címe sz. alatti lakos II. r., a III. r. alperes neve III. r. alperes címe sz. székhelyű III. r. alperesek elleni szerződés érvénytelenségének megállapítása és más iránti perében meghozta

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az I. r. alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.200.000,- (hárommillió-kettőszázezer) Ft-ot és ennek 2009. augusztus 11. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301. §-a szerinti kamatát.

A II-III. r. alperesekkel szemben a bíróság a kereseti kérelmet elutasítja.

Köteles az I. r. alperes 15 napon belül megfizetni a felperesnek 160.000 (százhatvanezer) Ft ügyvédi díjat, valamint az államnak az illetékkiszabási hatóság felhívására 300.600,- (háromszázezer-hatszáz) Ft előlegezett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítését követő 15 napon belül írásban, 5 példányban a Veszprém Megyei Bíróságnak benyújtható fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket:

· amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére,

· illetve a meg nem fizetett illeték

· vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

· a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos,

· a fellebbezés az ítélet indokolása ellen irányul,

tárgyalás tartását kérhetik, illetve közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A Pp. 73/A. rendelkezéseiből következően az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezés folytán kötelező a jogi képviselet. Ennek értelmében a kötelező jogi képviselet esetén jogi képviselője közreműködése nélkül a fél nem járhat el: önállóan nem tehet perbeli nyilatkozatot, illetve nem végezhet perbeli cselekményt, vagyis a jogi képviselő nélküli nyilatkozata és perbeli cselekménye hatálytalan. A kötelező jogi képviseletről a fél az eljárás teljes tartamára köteles gondoskodni. Ha a fél a jogi képviseletről nem, vagy nem jogszerűen gondoskodott, a bíróságnak a felet, illetve a képviselőt hiánypótlásra kell felhívnia. Csak ennek sikertelensége vezethet az adott perorvoslati kérelem érdemi vizsgálatot nélkülöző elutasításához.

I n d o k o l á s

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján, melynek során a felperes, a II. és III. r. alperesek nyilatkozatokat tettek, iratokat csatoltak, az alábbi

t é n y á l l á s t

állapította meg:

A felperes és az I. r. alperes dr. II.rendű alperes neve, a II. r. alperes ügyvédi közreműködése mellett adásvételi szerződést kötöttek az I. r. alperes, mint eladó 1/1 arányú tulajdonában álló, a város hrsz1. hrsz. alatti, ténylegesen, ingatlan címe sz. alatt lévő ingatlanára. A szerződés szerint az ingatlan vételárát 4.500.000 Ft-ban állapították meg. A felperes mindösszesen 3.200.000 Ft-ot vételárrészként átadott, s az I. r. alperes azt átvette.

A szerződés időpontjában az I. r. alperes az eladott ingatlan per-, teher- és igénymentességéért szavatolt.

Miután a felperes a szerződésben foglaltak szerint az ingatlant birtokba vette, szerzett arról tudomást, az ingatlant jelzálogjog terheli. Ezt követően a felperes felkereste a II. r. alperest, majd az I. r. alperessel ismételten - most már a tulajdoni lap birtokában is - 2009. október 15. napján újabb adásvételi szerződést kötött. A szerződés szerint az ingatlan vételárát már 5.000.000 Ft-ban határozták meg, s rögzítették, miként történik annak megfizetése. A szerződés ekkor már tartalmazta, hogy a hivatal neve javára jelzálogjog és végrehajtási jog került az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre, s a végrehajtó igazolása szerint 2009. szeptemberében 967.852 Ft tartozás állt fenn.

A szerződés 2. pontja tartalmazta: a felek rögzítik, a szóban forgó ingatlan vonatkozásában 2009. augusztus 11. napján már adásvételi szerződést kötöttek egymással, amely azonban nem ment teljesedésbe, tekintettel arra, akkor az eladó az ingatlan terheiről a vevőt nem tájékoztatta. Az eladó a szerződés szerint azt vállalta, az ingatlant tehermentesíti, illetőleg az ehhez szükséges összeget az eljáró ügyvédnél, a II. r. alperesnél letétbe helyezi. Letétbe helyezni vállalta továbbá a felperes a még vissza lévő vételár különbözetet.

Az I. r. alperes a szerződésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a felperes többszöri felhívására a tartozását nem egyenlítette ki.