A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27764/2018/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 31. §, 53/C. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 42. §] Bíró: Gottlieb László

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

6.K.27.764/2018/3.

A bíróság a Gasztonyi Ügyvédi Iroda (fél címe 1) által képviselt dr. Sz I felperesnek - a dr. Herédi Erika jogtanácsos által képviselt Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (fél címe 2) alperes ellen, közigazgatási határozat felülvizsgálata (építéshatósági ügy) iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság az alperes GYD-03/67-5/2015. számú, 2015. március 27. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesek részére 300.000,- (háromszázezer) Ft perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes részére 30.000,- (harmincezer) Ft illeték visszatérítésének van helye.

A perben feljegyzett 30.000,- (harmincezer) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

A bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme, a becsatolt közigazgatási iratok és a felperesek nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az O Kft. építtető 2014. augusztus 22. napján a Győr, K utca- Bajcsy-Zs utca sarok, hrsz.-ú ingatlanon - végleges jelleggel vegyes rendeltetésű épület (földszint, valamint az első emeleten üzlethelyiség és 12 lakás kialakítása a meglévő irodák helyén) átalakítása iránti kérelmet nyújtott be.

Győr Megyei Jogú Város Jegyzője, mint elsőfokú építésügyi hatóság a 2014. november 6. napján kelt, 56787-15/2014. számú határozatával a kérelemnek helyt adott, és a határozatba foglalt feltételek előírása mellett építési engedélyt adott az építtető részére a fenti ingatlanra.

Az elsőfokú hatóság határozatának indokolásában hivatkozva arra, hogy a tervezett építmény elhelyezése megfelel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) rendelkezéseinek, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: OTÉK), és Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2006. (01.25.) Ök. rendeletével jóváhagyott szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának (a továbbiakban: GYÉSZ).

Az elsőfokú hatóság rögíztette, hogy a tervezett átalakítás nincs hatással a szomszédos ingatlanokra, ezért ügyféli jogállást a részükre nem biztosított. Megállapította továbbá, hogy a meglévő épület állékonyságára és teherbírására vonatkozó észrevételeket nem áll módjában figyelembe venni, mivel a műszaki tervdokumentáció részét képező statikai műszaki leírásban foglaltak szerint a tervezett építési tevékenységből adódó terheket az épület elbírja. Ezzel ellentétes szakértőtől származó számítás, szakvélemény a hatósághoz nem került benyújtásra.

Dr. Sz I, az építkezéssel érintett Győr, B utca . szám alatti társasház (a továbbiakban: Társasház) egyik tulajdonosa fellebbezést nyújtottak be az elsőfokú építésügyi hatáság határozata ellen, melyben elsődlegesen az elsőfokú határozat megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárásra utasítását, míg másodlagosan a határozat megváltoztatását és az építési engedély kiadása iránti kérelem elutasítását kérte.

A fellebbezés indokolása szerint az elsőfokú hatóság nem értékelte, hogy a felépítmény társasház, a Társasház ügyfélkénti minőségét nem vette figyelembe. A jelen eljárásban a Társasház, mint ügyfél sem az eljárás elindításáról, sem ügyfélkénti minőségének elismeréséről, sem pedig az elsőfokú határozatról nem értesült.

Ezen túlmenően hivatkozott arra, hogy az építésügyi engedélyezési eljárás érinti az ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosait, tulajdonosainak, használóinak jogos érdekét is. E körben a hatóság nem tett eleget a hatásterületre vonatkozó vizsgálati kötelezettségének és ezzel mellőzte a hatásterülettel érintetteket, mint ügyfeleket.

A fellebbező sérelmezte továbbá, hogy a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg a vonatkozó kormányrendelet 8. számú mellékletében felsorolt követelményeknek. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az engedélyköteles építmény funkciójához, bővítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi parkoló helyek megfelelőségének vizsgálatára nem megfelelően került sor.

A fellebbezési eljárás során a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a GYD-03/67-5/2015. számú, 2015. március 27. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A másodfokú hatóság határozatának indokolása szerint a Társasház valóban ügyfélnek minősül, mivel a tervezett építési munkák a társasházi közös tulajdonban lévő építményszerkezeteket is érintik. A Társasház, mint ügyfél szabályszerű értesítési az eljárás megindításáról nem történt meg az elsőfokú hatóság részéről. Szabályszerűen értesítette azonban a hatóság dr. SzI magánszemélyt, aki amellett, hogy a Társasház külön tulajdonú lakásának tulajdonosa, egyben a Társasház intézőbizottságának elnöke is. Ezzel az alperes álláspontja szerint a Társasház is értesült az eljárásról, így annak során jogait is érvényesíthette.

Ezen túlmenően a másodfokú hatóság rögzítette, hogy a szakhatóságok nem állapítottak meg hatásterületet, aminek hiányában az elsőfokú hatóság nem terjesztette ki az érintett ügyfélkört.

A másodfokú hatóság megállapította továbbá, hogy valóban hiányos a benyújtott tervdokumentáció, ezért felhívta az építtetőt a hiányok pótlására. A felhívásra az építtető benyújtotta a jogszabályban előírt valamennyi hiányzó dokumentációt. Ennek következtében a benyújtott tervdokumentáció teljes körűnek tekinthető, minden vitatott kérdésben megfelelőképpen igazolta azt, hogy a tervezett átalakítás megfelel a vonatkozó építésügyi szabályoknak.

A parkolóhelyek tekintetében az alperes megállapította, hogy a tervezett átalakítással az épület jelenlegi funkciójából számított parkolóigény jelentős mértékben csökken, így új parkolókat az építtetőnek nem kell biztosítania.

A felperes a másodfokú határozat felülvizsgálata iránt keresetet nyújtott be a bírósághoz. A felperes kereseti kérelmükben elsődlegesen kérte, hogy az alperes határozatát a bíróság helyezze hatályon kívül és utasítsa az alperest új eljárásra és újabb határozat meghozatalára. Másodlagos kereseti kérelmében a felperes a másodfokú határozat megváltoztatását és az építési engedély iránti kérelem elutasítását kérte.

A felperes kereseti kérelmének indokaként továbbra is fenntartotta a fellebbezésében foglaltakat.

Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a határozat meghozatala előtt valamennyi, az ügy érdemi elbírálása szempontjából releváns tényt, körülményt feltárt azokat megfelelően értékelte és határozaténak indoklásban jogszabályi hivatkozással alátámasztotta, keresettel támadott határozat mindenben megfelel a jogszabályi előírásoknak.