A Kúria Kfv.37624/2019/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §] Bírók: Dobó Viola, Patyi András, Varga Eszter

A határozat elvi tartalma:

A Kúria végzésének az új eljárásra vonatkozóan adott kötelező utasításának jogszerűsége az új eljárásban meghozott jogerős ítélet elleni felülvizsgálati eljárásnak nem tárgya.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.IV.37.624/2019/6.

A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró

A felperes: Dr. I.rendű felperes neve

(I.rendű felperes címe)

A felperes képviselője: Gasztonyi Ügyvédi Iroda

(...., ügyintéző: Dr. Gasztonyi László ügyvéd)

Az alperes: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

(9021 Győr, Árpád út 32., Pf. 415.)

Az alperes képviselői: Dr. Gyurita Rita kamarai jogtanácsos

Dr. Kálmán János kamarai jogtanácsos

A per tárgya: építéshatósági ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.764/2018/3. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.764/2018/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az ... Kft. (a továbbiakban: építtető) 2014. augusztus 22-én a Győr, ... hrsz-ú ingatlanon, végleges jelleggel, vegyes rendeltetésű épület átalakítása (a földszinten, valamint az 1. emeleten üzlethelyiség és 12 lakás kialakítása a meglévő irodák helyén) iránti kérelmet nyújtott be az építésügyi hatósághoz. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője, mint elsőfokú építésügyi hatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2014. november 6. napján kelt 56787-15/2014. számú határozatával a kérelemnek helyt adott, és a határozatba foglalt feltételek előírása mellett építési engedélyt adott az építtető részére a fenti ingatlanára vonatkozóan. Indokolásában hivatkozott arra, hogy a tervezett építmény elhelyezése megfelel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) rendelkezéseinek, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: OTÉK), valamint Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2006. (I.25.) ÖK rendeletével jóváhagyott szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának (a továbbiakban: GYÉSZ), továbbá a tervezett átalakítás nincs hatással a szomszédos ingatlanokra, ezért ügyféli jogállást a tulajdonosoknak nem biztosított.

[2] A határozat ellen felperes, mint az építkezéssel érintett Győr, .... szám alatti társasház (a továbbiakban: Társasház) egyik tulajdonosa nyújtott be fellebbezést. A fellebbezésben kifogásolta, hogy a Társasház mint ügyfél, sem az eljárás megindításáról, sem ügyféli minőségének elismeréséről, sem pedig az elsőfokú határozatról nem értesült. Sérelmezte továbbá, hogy a benyújtott építészeti, műszaki dokumentáció nem felel meg az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. számú mellékletében felsorolt követelményeknek, valamint a parkolóhelyek vonatkozásában nem került sor az engedélyköteles építmény funkciójához, bővítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükségesek személygépkocsi parkolóhelyek megfelelőségének vizsgálatára.

[3] Az alperes, mint másodfokú hatóság a fellebbezési eljárásban a GYD-03/67-5/2015. számú 2015. március 27. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a Társasház valóban ügyfélnek minősül, mivel a tervezett építési munkák a társasházi közös tulajdonban lévő épületszerkezeteket is érintik. A Társasház, mint ügyfél szabályszerű értesítése az eljárás megindításáról nem történt meg az elsőfokú hatóság részéről, ugyanakkor szabályszerűen értesítette a hatóság a felperest, mint magánszemélyt, aki amellett, hogy a Társasház külön tulajdonú lakásának a tulajdonosa, egyben az Intézőbizottságának az elnöke is. Ezzel az alperes álláspontja szerint a Társasház is értesült az eljárásról, így az őt megillető jogokat is érvényesíthette. Ugyancsak megállapította az alperes, hogy az építtető a fellebbezési eljárásban a hiánypótlásnak eleget tett, valamennyi előírt, hiányzó dokumentációt becsatolta. Ennek következtében - a teljes körű dokumentáció alapján - megállapítható volt, hogy a tervezett átalakítás megfelel a vonatkozó építésügyi szabályoknak. A parkolóhelyek tekintetében az alperes megállapította, hogy a tervezett átalakítással az épület jelenlegi funkciójából számított parkoló igény jelentős mértékben csökken, így új parkolókat az építtetőnek nem kell biztosítania. A csatolt parkolóhely számítás megfelel az OTÉK 42. §-ában és a 4. számú mellékletében előírtaknak.