Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

59/1991. (XI. 19.) AB határozat

a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta az alábbi

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 255. § (2) bekezdése, 269. § (3) bekezdése, és a 303. § (2) bekezdéséből a "...de őket is megelőzi az állami költségvetési szervek, illetve pénzintézetek részvényjegyzési jogosultsága" szövegrészbeni rendelkezés alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített jogszabályi rendelkezések a határozat közzétételének napján vesztik hatályukat. Ennek eredményeként a 303. §(2) bekezdés hatályos szövege a következő:

Az elővásárlási jogot biztosító kötvények tulajdonosai e jogukat a részvényeseket megelőzve gyakorolhatják.

INDOKOLÁS

I.

A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) részvénytársasági fejezete néhány ponton bizonyos előjogokat biztosít az államnak, illetve az állam képviseletében eljáró költségvetési szerveknek és pénzintézeteknek [így pl. Gt. 255. § (2) bekezdésében, 269. § (3) bekezdésében és a 303. § (2) bekezdésében].

1. Nyilvános részvényjegyzés esetén fennáll annak lehetősége, hogy több részvényt jegyeznek, mint amennyit a részvénytársaság az alapítási tervezet szerint kibocsát. Ebben az esetben túljegyzés jön létre. A Gt. a túljegyzésre vonatkozóan csak egy főszabályt tartalmaz: a túljegyzést az alapítók visszautasíthatják; ha ez nem történik meg, az alakuló közgyűlés dönt a túljegyzés visszautasításáról vagy elfogadásáról és ezzel egyidejűleg az alaptőke emeléséről.

Ez alól a szabály alól jelent kivételt a Gt. 255. § (2) bekezdése, amely szerint az állami költségvetési szerv vagy pénzintézet által eszközölt részvényjegyzés túljegyzés esetén sem utasítható vissza.

2. A részvényhez fűződő szavazati jog az elsőbbségi részvények kivételével a részvények névértékéhez igazodik, ezen a helyzeten az alapszabály csak "lefelé" változtathat: a részvénytársaság a szavazati jog gyakorlását, vagy a részvények által képviselt legmagasabb szavazatszám, vagy a szavazati arány megállapításával korlátozhatja.

Ez alól a szabály alól jelent kivételt a Gt. 269. § (3) bekezdése, amely az állami költségvetési szerv vagy pénzintézet javára (fakultatívan) lehetővé teszi, hogy a részvényeikben megtestesülő tulajdoni hányadnál magasabb szavazatszámmal vagy szavazataránnyal (az alaptőke legalább egyharmadát kitevő részvények birtokában 51%-kal) rendelkezzen.

3. Alaptőkeemelésnél a részvényjegyzésre a Gt. több szabályt is tartalmaz. Az alapszabály lehetővé teheti a részvényesek számára elővásárlási jog biztosítását alaptőkeemeléskor; a részvénytársaságnak lehetősége van elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátására, amelynek tulajdonosai az alaptőkeemeléskor a részvényeseket megelőzve jogosultak elővásárlási részvényt jegyezni.

A Gt. 303. § (2) bekezdése értelmében mind az elővásárlási joggal rendelkező kötvényeseket, mind a részvényeseket megelőzi az állami költségvetési szervek, illetve a pénzintézetek részvényjegyzési jogosultsága.

II.

Az indítványozó a fenti rendelkezések közül a Gt. 255. § (2) bekezdésének és 303. § (2) bekezdés második fordulatának alkotmányossági felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint ezek a rendelkezések sértik az Alkotmány 9. §-ában írt, a tulajdonformák egyenlősége és a versenysemlegesség elvét.

Tárgyi összefüggés miatt az Alkotmánybíróság a vizsgálatot kiterjesztette a Gt. 269. § (3) bekezdésére is.

III.

Az Alkotmány 9. §-a rögzíti, hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.

Ezekből a rendelkezésekből következik, hogy a piacgazdaság plurálisan tagolt tulajdoni szerkezetű gazdaság, amely a különböző tulajdonformák egyenrangúságának, valamint a vállalkozás és verseny szabadságának alkotmányosan elismert elve alapján működik. A piacgazdaság körülményei között a versenyszférában következetesen el kell határolni egymástól az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét, illetve az állam (államigazgatási) és a vállalkozói-gazdálkodási szférát.

Mindezek figyelembevételével tehát az Alkotmánybíróságnak jelen ügyben abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy

1. alkotmányos szempontból indokolt-e a piacgazdaság alapjaként jelentkező tulajdonhoz való jog tárgykörében a Gt. vizsgált rendelkezéseivel megvalósított különbségtétel; és

2. ez a különbségtétel teremt-e a vállalkozás és gazdasági verseny szabadságának alkotmányos elvét sértő helyzetet.

IV.

A költségvetési szervek és a pénzintézetek vizsgált preferálása rögzítésének a Gt. megalkotásakor meghatározott jogpolitikai célja az volt, hogy a privatizáció elé néző nemzetgazdaságban a magántőke térnyerését, a valóságos privatizációt az akkori hatalom ellenőrzése alatt tarthassa, az állam megfelelő befolyását (uralmi helyzetét) biztosítsa.

A Gt. megalkotásakor (1988) ezek a szabályok megfeleltek az akkori Alkotmány rendelkezéseinek.

Az Alkotmány módosítása és a döntően magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakítását célzó rendelkezések [Alkotmány 9. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdése] a Gt. felülvizsgálni kért rendelkezéseit is más összefüggésbe helyezik.

A piacgazdaság alapja a gazdaságilag hatékonyan működő köztulajdon mellett az egyre növekvő szerepet betöltő, döntően vagy teljes egészében magántulajdonban lévő gazdasági társaságok tulajdona. A társasági jog alapvetően szektorsemleges, ezért gazdasági alkotmányossági szempontból nem indokolt olyan különbségtétel alkalmazása, amely az állam társasági jogi pozíciójának erősítését, az egyik legfontosabb társasági formában (a részvénytársaságban) az állam uralmi helyzetének törvényi biztosítását teszi lehetővé.

Ebben a körben az államot a gazdaság egyik szereplőjeként és nem a közhatalmi funkciót gyakorló szervezetként kell értékelni, és egyúttal el kell különíteni az állam mint a gazdálkodás alanya jogait és kötelességeit a gazdálkodás állami befolyásának eszközeit jelentő (közhatalmi) jogosítványoktól.

Ennek megfelelően - az Alkotmánybíróság álláspontja szerint - meg kell szüntetni az állami tulajdonforma privilegizált helyzetét: jelen esetben az állami költségvetési szervek, illetve (a szintén állami vagyonkezelői feladatokat ellátó) pénzintézetek részére a Gt. 255. § (2) bekezdésében és a 303. § (2) bekezdésében biztosított előnyöket. Ez az intézkedés egyébként azért is indokolt, mert a pénzintézetek fokozódó privatizációja következtében ma már magántulajdonban is van pénzintézet, így a más magántulajdonos-részvényes hátrányára az Alkotmány 70/A. §-ába ütköző tiltott diszkriminációhoz is vezet az ilyen előnyök biztosítása.

Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv. 13. §(1) bekezdése külföldi részvétellel működő gazdasági társaság esetén egyébként is áttöri - a külföldi beruházások ösztönzésének gazdaságpolitikai céljától vezettetve - a Gt. 255. § (2) bekezdése rendelkezését, kimondva, hogy külföldi részvétele esetén az állami költségvetési szerv, vagy pénzintézet által eszközölt túljegyzés visszautasítható. A Gt. 255. § (2) bekezdése tehát nem csupán a gazdasági tevékenységet kifejtők és a gazdasági élet szereplőjeként fellépő állam, hanem a külföldi részvétellel működő és a kizárólag belföldiek által alapított és működő gazdasági társaságok között is alkotmányos indokot nélkülöző, az Alkotmány 70/A. §-ába ütköző, ezért tiltott megkülönböztetést alkalmaz.

Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság - az 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: ABtv.) 1. § b) pontja alapján, a 30. § (1) bekezdés, valamint a 25. § (2) bekezdés rendelkezései figyelembevételével lefolytatott eljárásban - az ABtv. 40. §-ának alkalmazásával a rendelkező rész szerint határozott.

A határozat közzétételére vonatkozó rendelkezés alapja az ABtv. 41. §-a.

Budapest, 1991.11.11

Dr. Ádám Antal

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza

alkotmánybíró

az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

Dr. Kilényi Géza

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter

alkotmánybíró

Dr. Szabó András

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre

előadó alkotmánybíró

Tartalomjegyzék