BH 2011.10.287 I. Nem jogszabálysértő az a taggyűlési határozat, amely a meghívóban szereplő napirendi pontok eltérő sorrendben történő tárgyalásáról határoz. Ilyen esetben nem a napirendi pontok felcserélése, hanem azok tárgyában hozott határozat ütközhet jogszabályba vagy a társasági szerződésbe [1997. évi CXLIV. tv. 47. §, 152-153. §].

II. A kereset benyújtására előírt jogvesztő határidőn túl a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetben az eredetileg megjelölt érvénytelenségi ok helyett más okra hivatkozni nem lehet [1997. évi CXLIV. tv. 47. § (3) bek., Pp. 146. § (1) bek.].

Az alperes ügyvezetője a 2007. május 16-án kelt meghívóval 2007. május 31-én 10 órára, a társaság székhelyére, 11. pontban felsorolt napirenddel összehívta a perbeli taggyűlést. E taggyűlésen a társaság mindkét tagja, - az 1232 szavazatot biztosító, 4%-os mértékű üzletrésszel rendelkező felperes, illetve a 29 568 ezer szavazatot biztosító, 96%-os mértékű üzletrész tulajdonosa, közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazással ellátott képviselője útján - megjelent.

A jelenlévők egyhangúlag hozott határozattal döntöttek a többségi tulajdonos tag képviselőjének taggyűlési elnökké megválasztásáról, rendelkeztek továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről is. A taggyűlés elnökének javaslatára, a többségi tulajdonos tag igen, illetve a felperes ellenszavazata mellett taggyűlési határozat született a meghívóban feltüntetett napirendi pontok eredetitől eltérő sorrendben történő megtárgyalásáról. A 10. napirendi pont helyett, 6. napirendi pontként került megvitatásra, és a felperes ellenszavazata mellett határozathozatalra a taggyűlés székhelyen kívüli, vagy elektronikus hírközlési eszközök közvetítésével való megtartásának lehetőségéről. Az 1. napirendi pont helyett, 10. napirendi pontként tárgyalt, és a felperes ellenszavazata mellett elfogadott határozattal a tagok rendelkeztek a társasági szerződésnek a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Gt.) szerinti módosításáról. Az 5. napirendi pont helyett, 11. napirendi pontként tárgyalták a jelenlévők, majd ismételten a felperes ellenszavazata mellett határozatot hoztak a többségi tulajdonos tagot képviselő személynek új ügyvezetővé választásáról, a felperes törvényes képviselőjének ügyvezetői megbízatásból való visszahívásáról.

A felperes a 2007. július 2-án előterjesztett, utóbb pontosított keresetében, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: 1997. évi Gt.) 47. §-ára hivatkozással a perbeli taggyűlésen hozott határozatok közül, a napirendi pontok felcseréléséről szóló, napirenden kívüli határozat, a 6., a 10. és a 11. napirendi pont alatt elfogadott határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a támadott határozatok jogszabály sértőek, mivel a perbeli taggyűlés összehívására az 1997. évi Gt. 153. § (2) bekezdésének megsértésével - a taggyűlési meghívók elküldése és a taggyűlés napja között 15 nap nem telt el - került sor. Hivatkozott arra is, hogy az 1997. évi Gt. 18. § (3) bekezdése értelmében az előzetesen közölt napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról szóló határozati javaslat megtárgyalására kizárólag mindkét tag egyhangú hozzájárulása mellett kerülhetett volna sor. Ennek hiányában a többségi tulajdonos tag szavazatával elfogadott határozat ez okból is jogszabálysértő.

A felperes állította azt is, hogy a 11. napirendi pont alatt elfogadott határozat az 1997. évi Gt. 25. § (1) bekezdésébe is ütközik. Az újonnan megválasztott ügyvezetőnek ugyanis, a megválasztása időpontjában, az alperessel azonos főtevékenységet folytató, egy Olaszországban működő másik gazdasági társaságban is volt vezető tisztségviselői megbízatása. A közhiteles cégnyilvántartás adatai szerint 2007. szeptember 20-val került csak törlésre az ezt igazoló cégadat. A felperes hivatkozott arra is, hogy a többségi tulajdonos tagot képviselő személy ügyvezetővé választása miatt, a közreműködése mellett hozott határozatokat, az 1997. évi Gt. 151. § (1) bekezdése értelmében is jogszabálysértőnek kell tekinteni. Az ügyvezetői megbízatás a megválasztás időpontjára visszamenőleges hatállyal létrejött, így a taggyűlésen a tagot az ügyvezető már nem képviselhette. A felperes utóbb, 2009. november 13-án előterjesztett nyilatkozatával a 6. napirendi pont alatt hozott határozat tekintetében előadta azt is, hogy az jogszabálysértő amiatt is, mert elfogadására csak a társasági szerződésnek a 2006. évi Gt. szerinti módosítását követően kerülhetett volna sor.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Jogi álláspontját részletesen kifejtve vitatta, hogy a felperes által támadott taggyűlési határozatok jogszabályt, illetve az alperes társasági szerződését sértik.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte egyúttal az alperes 10 000 euró képviseleti munkadíjból álló perköltségének megtérítésére. Határozatának indokolásában utalt arra, hogy a perbeli jogvita elbírálására az 1997. évi Gt. szabályait kellett alkalmazni. Rögzítette azt is, hogy az 1997. évi Gt. 47. § (3) bekezdése alapján, a támadott határozatok meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elteltét követően, a felperes által, 2009. november 13-án a 6. napirendi pont tekintetében hivatkozott jogszabálysértéssel érdemben nem foglalkozhatott. Utalt - eseti döntéseket is idézve - a jogértelmezését alátámasztó bírói joggyakorlatra.

Rámutatott arra, hogy az 1997. évi Gt. 153. § (4) bekezdése szerint, nem volt akadálya a perbeli taggyűlésen történő határozathozatalnak. Azon ugyanis valamennyi tag megjelent, a taggyűlés megtartása ellen egyikük sem tiltakozott. Az elsőfokú bíróság az 1997. évi Gt. 153. § (2) bekezdése és a 18. § (3) bekezdése alapján megállapította azt is, hogy a többségi tulajdonos tag szavazatával jogszabálysértés nélkül meghozható volt a határozat a meghirdetett napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról. Hangsúlyozta: a taggyűlési meghívóban a tárgyalandó kérdéseket, és nem azok sorrendjét köteles feltüntetni az ügyvezető.

Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta az új ügyvezető megválasztásáról szóló határozattal szembeni, az 1997. évi Gt. 25. § (1) bekezdésére alapított hivatkozást is. Bizonyítási eljárás lefolytatását követően ugyanis megállapította, hogy az újonnan megválasztott ügyvezető külföldi gazdasági társaságban betöltött vezetői tisztségviselői megbízatása 2007. május 2-án, azonnali hatállyal megszűnt. A perbeli taggyűlés időpontjában ezért nem állt fenn vele szemben összeférhetetlenségi ok. Az elsőfokú bíróság egyetértett azzal az alperes által kifejtett jogi állásponttal, hogy az 1997. évi Gt. hatálya az 1. § (1) bekezdésének értelmében, kizárólag a Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaságok szervezetére és működésére terjed ki. A külföldön betöltött ügyvezetői megbízatás fennállása esetén sem lett volna ezért megállapítható az összeférhetetlenségi ok. Az 1997. évi Gt. 24. § (2) bekezdésében írtakra tekintettel, miszerint a vezető tisztségviselői megbízatás az érintett elfogadó nyilatkozatával jön létre, alaptalannak tartotta az elsőfokú bíróság azt a felperesi hivatkozást is, hogy ügyvezetővé történt megválasztása miatt a többségi tulajdonos tagot az érintett személy a taggyűlésen nem képviselhette, szavazatával az 1997. évi Gt. 151. § (1) bekezdése alapján érvényes határozathozatalra nem kerülhetett sor.