62014CJ0470[1]

A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2016. június 9. Entidad de Gestión de Derechos de los Productores Audiovisuales (EGEDA) és társai kontra Administración del Estado és Asociación Multisectorial de Empresas de la Electrónica, las Tecnologías de la Información y la Comunicación, de las Telecomunicaciones y de los contenidos Digitales (AMETIC). A Tribunal Supremo (Spanyolország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Szellemi és ipari tulajdon - Szerzői jog és szomszédos jogok - 2001/29/EK irányelv - Az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja - Többszörözési jog - Kivételek és korlátozások - Magáncélú másolat - Méltányos díjazás - Az állami költségvetés terhére történő finanszírozás - Megengedhetőség - Feltételek. C-470/14. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2016. június 9. ( *1 )

[a 2016. szeptember 7-i végzéssel kiigazított szöveg]

"Előzetes döntéshozatal - Szellemi és ipari tulajdon - Szerzői jog és szomszédos jogok - 2001/29/EK irányelv - Az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja - Többszörözési jog - Kivételek és korlátozások - Magáncélú másolat - Méltányos díjazás - Az állami költségvetés terhére történő finanszírozás - Megengedhetőség - Feltételek"

A C-470/14. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) a Bírósághoz 2014. október 14-én érkezett, 2014. szeptember 10-i határozatával terjesztett elő az előtte

az Entidad de Gestión de Derechos de los Productores Audiovisuales (EGEDA),

a Derechos de Autor de Medios Audiovisuales (DAMA),

a Visual Entidad de Gestión de Artistas Plásticos (VEGAP)

és

az Administración del Estado,

az Asociación Multisectorial de Empresas de la Electrónica, las Tecnologías de la Información y la Comunicación, de las Telecomunicaciones y de los contenidos Digitales (Ametic)

között,

az Artistas Intérpretes, Sociedad de Gestión (AISGE),

a Centro Español de Derechos Reprográficos (CEDRO),

az Asociación de Gestión de Derechos Intelectuales (AGEDI),

az Entidad de Gestión, Artistas, Intérpretes o Ejecutantes, Sociedad de Gestión de España (AIE),

a Sociedad General de Autores y Editores (SGAE)

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: J. Malenovský (előadó), tanácselnökként eljárva, M. Safjan, A. Prechal, S. Rodin és K. Jürimäe bírák,

főtanácsnok: M. Szpunar,

hivatalvezető: M. Ferreira tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2015. október 1-jei tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az Entidad de Gestión de Derechos de los Productores Audiovisuales (EGEDA), a Derechos de Autor de Medios Audiovisuales (DAMA) és a Visual Entidad de Gestión de Artistas Plásticos (VEGAP) képviseletében J. Suárez Lozano abogado,

- az Asociación Multisectorial de Empresas de la Electrónica, las Tecnologías de la Información y la Comunicación, de las Telecomunicaciones y de los contenidos Digitales (Ametic) képviseletében A. González García és D. Sarmiento Ramirez-Escudero abogados,

- az Artistas Intérpretes, Sociedad de Gestión (AISGE) képviseletében J. Montes Relazón abogado,

- a Centro Español de Derechos Reprográficos (CEDRO) képviseletében S. Vázquez Senin procuradora, segítői: I. Aramburu Muñoz és J. de Fuentes Bardají abogados,

- az Asociación de Gestión de Derechos Intelectuales (AGEDI), az Entidad de Gestión, Artistas, Intérpretes o Ejecutantes, Sociedad de Gestión de España (AIE) és a Sociedad General de Autores y Editores (SGAE) képviseletében J. Marín López és R. Blanco Martínez abogados,

- a spanyol kormány képviseletében M. Sampol Pucurull, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében A. Magrippi és S. Charitaki, meghatalmazotti minőségben,

- a francia kormány képviseletében D. Colas és D. Segoin, meghatalmazotti minőségben,

- [a 2016. szeptember 7-i végzés szerinti kiigazításnak megfelelően] a finn kormány képviseletében J. Heliskoski, meghatalmazotti minőségben,

- a norvég kormány képviseletében E. Leonhardsen és M. Schei, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében É. Gippini Fournier és J. Samnadda, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2016. január 19-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.) 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet az Entidad de Gestión de Derechos de los Productores Audiovisuales (EGEDA), a Derechos de Autor de Medios Audiovisuales (DAMA) és a Visual Entidad de Gestión de Artistas Plásticos (VEGAP), valamint az Administración del Estado (a spanyol állam) és az Asociación Multisectorial de Empresas de la Electrónica, las Tecnologías de la Información y la Comunicación, de las Telecomunicaciones y de los contenidos Digitales (Ametic) között a magáncélú másolat után járó méltányos díjazásnak az állami költségvetés által finanszírozott rendszerére vonatkozó nemzeti szabályozás tárgyában folyó jogvitában terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A 2001/29 irányelv (4), (9), (31), (35) és (38) preambulumbekezdése kimondja: [...] [...] [...] [...]

"(4) A szerzői jog és a szomszédos jogok szabályozási kereteinek harmonizálása a jogbiztonság növekedése, illetve a szellemi tulajdon magas szintű védelme révén jelentős erőforrásokat mozgósít az alkotó és újító tevékenységek - egyebek között a hálózati infrastruktúra - fejlesztésére, hozzájárulva ezáltal az európai ipar fejlődéséhez és fokozódó versenyképességéhez, mind a tartalomszolgáltatás és az információtechnológia területén, mind általában az ipari és kulturális szektorban. Ez elősegíti a munkahelyek megőrzését, továbbá hozzájárul a munkahelyteremtéshez.

(9) A szerzői jog és szomszédos jogok harmonizációjának a magas szintű védelemből kell kiindulnia, tekintve, hogy ezek a jogok elengedhetetlenek a szellemi alkotáshoz. Az általuk nyújtott védelem hozzájárul az alkotó tevékenység fenntartásához és fejlődéséhez a szerzők, az előadóművészek, az előállítók és a fogyasztók, valamint a kultúra, az ipar és a nagyközönség érdekében. A szellemi tulajdon ennek megfelelően a tulajdon részeként nyert elismerést.

(31) Megfelelő egyensúlyt kell biztosítani a jogosultak különböző csoportjainak, valamint a jogosultak és a védelemben részesülő művek és teljesítmények felhasználói csoportjainak jogai és érdekei között. A jogok tekintetében a tagállamok által megállapított kivételeket és korlátozásokat az új elektronikus környezet fényében felül kell vizsgálni. Az egyes engedélyköteles cselekményekre vonatkozó kivételek és korlátozások terén fennálló különbségek közvetlen negatív hatást gyakorolnak a belső piac működésére a szerzői jog és szomszédos jogok terén. Ezek a különbségek a művek határokon átnyúló felhasználása, illetve a határokon átnyúló tevékenységek továbbfejlődésének következtében még erőteljesebbé válhatnak. A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében ezeket a kivételeket és korlátozásokat egységesebben kell meghatározni. A harmonizáció mértékét az határozza meg, hogy az adott kivételek és korlátozások hogyan hatnak a belső piac zavartalan működésére.

(35) A kivételek vagy korlátozások egyes eseteiben a jogosultaknak méltányos díjazás jár, hogy ezáltal a védelemben részesülő műveik és egyéb teljesítményeik felhasználása ellenében megfelelő ellentételezésben részesüljenek. E méltányos díjazás formájának, részletszabályainak és lehetséges mértékének megállapításánál figyelembe kell venni minden egyes eset sajátos körülményeit. [...]

(38) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy méltányos díjazás biztosítása fejében a hang-, kép- és audiovizuális anyagok magáncélú többszörözésének egyes fajtái tekintetében a többszörözés joga alól kivételt, illetve korlátozást állapítsanak meg. Ide tartozhat a jogosultakat ért hátrányok ellentételezése érdekében alkalmazott díjazási rendszer bevezetése, illetve fenntartása is. [...]"

4 Ezen irányelvnek "A többszörözési jog" című 2. cikke többek között a következőkről rendelkezik: "A tagállamok biztosítják művek közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát: [...]"

a) a szerzők számára műveik tekintetében;

b) az előadóművészek számára előadásaik rögzítése tekintetében;

5 Az említett irányelv "Kivételek és korlátozások" című 5. cikke a (2) bekezdésében többek között a következőkről rendelkezik: "A tagállamok a 2. cikkben szabályozott többszörözési jog alól kivételeket, illetve korlátozásokat állapíthatnak meg a következő esetekben: [...] [...]"

b) bármely hordozóra természetes személy által magáncélra, kereskedelmi célt közvetlenül vagy közvetve sem szolgáló többszörözés tekintetében, feltéve hogy a jogosultak méltányos díjazásban részesülnek, amelynek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az érintett művel vagy más védelem alatt álló teljesítménnyel kapcsolatban alkalmaztak-e a 6. cikkben meghatározott műszaki intézkedést;

A spanyol jog

6 A 2011. december 30-i Real Decreto-Ley 20/2011 sobre medidas urgentes en materia presupuestaria, tributaria y financiera para la corrección del déficit público (az államháztartási hiány kiigazítására irányuló sürgős költségvetési, adó- és pénzügyi intézkedésekről szóló 20/2011. sz. királyi törvényerejű rendelet; a BOE 2011. december 31-i 315. száma, 146574. o.) tartalmaz egy, "A magáncélú másolat után járó méltányos díjazás rendszerének módosítása" című, tizedik kiegészítő rendelkezést (a továbbiakban: tizedik kiegészítő rendelkezés), amely többek között a következőkről rendelkezik: [...]"

"(1) Az 1996. április 12-i 1/1996 [Real Decreto Legislativóval] (1/1996. sz. királyi törvényerejű rendelettel) jóváhagyott [Texto Refundido de la Ley de Propiedad Intelectual] (a szellemi tulajdonról szóló törvény egységes szerkezetű változata) 25. cikkében említett magáncélú másolat után járó méltányos díjazás, amelynek korlátait e törvény 31. cikkének (2) bekezdésében határozták meg, ezennel eltörlésre kerül.

(2) A kormány rendelettel állapítja meg az állami költségvetés által finanszírozott méltányos díjazás beszedését végző szervezetek részére történő megfizetés eljárását.

7 A 2012. december 7-i Real Decreto 1657/2012 por el que se regula el procedimiento de pago de la compensación equitativa por copia privada con cargo a los Presupuestos Generales del Estado (az állami költségvetést terhelő, magáncélú másolatok után fizetendő méltányos díjazás megfizetésére vonatkozó eljárást szabályozó 1657/2012. sz. királyi rendelet; a továbbiakban: 1657/2012. sz. királyi rendelet; a BOE 2012. december 8-i 295. száma, 84141. o.) célja e tizedik kiegészítő rendelkezés végrehajtása.

8 E királyi rendelet "Cél" című 1. cikke a következőképpen rendelkezik: "A jelen királyi rendelet célja a következők szabályozása:

a) a magáncélú másolat után járó, az okozott hátrányon alapuló méltányos díjazás éves összegének meghatározására vonatkozó eljárás és objektív szempontok;

b) a magáncélú másolat után járó, az állami költségvetés által finanszírozott méltányos díjazás elszámolására és kedvezményezettek részére történő kifizetésére vonatkozó eljárás".

9 Az említett királyi rendeletnek "A díjazás összege" című 3. cikke, az (1) bekezdésében, a következőképpen rendelkezik:

"A többszörözési jogok jogosultjai által a magáncélú másolatra vonatkozó, a szellemi tulajdonról szóló törvénynek az 1996. április 12-i 1/1996. sz. királyi törvényerejű rendelettel jóváhagyott egységes szerkezetbe foglalt szövege 31. cikkében meghatározott kivétel bevezetése következtében elszenvedett hátrány ellentételezésére elkülönített összeget az adott pénzügyi év tekintetében megállapított költségvetési előirányzatok keretein belül az oktatási, kulturális és sportminiszter rendelete határozza meg, a 4. cikkben rögzített eljárásnak megfelelően."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

10 Az alapügy felperesei szellemi tulajdonjogok közös jogkezelését végző társaságok, amelyek felhatalmazással rendelkeznek a jogosultaknak a védelem alatt álló műveikről készült magáncélú másolatok esetén járó méltányos díjazás beszedésére.

11 E társaságok 2013. február 7-én keresetet indítottak a közigazgatási ügyekben eljáró Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) előtt az 1657/2012. sz. királyi rendelet megsemmisítése iránt.

12 E bíróság később engedélyezte az Artistas Intérpretes, Sociedad de Gestión (AISGE), a Centro Español de Derechos Reprográficos (CEDRO), valamint az Asociación de Gestión de Derechos Intelectuales (AGEDI), az Entidad de Gestión, Artistas, Intérpretes o Ejecutantes, Sociedad de Gestión de España (AIE) és a Sociedad General de Autores y Editores (SGAE) számára az eljárásba való beavatkozást. Ez utóbbi szellemi tulajdonjogi közös jogkezelő társaságok közül néhány maga is keresetet indított az 1657/2012. sz. királyi rendelet ellen.

13 Az alapeljárás felperesei kérelmeik alátámasztására előadják, hogy az 1657/2012. sz. királyi rendelet két szempontból is összeegyeztethetetlen a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával. Először is, lényegében azt állítják, hogy ez utóbbi rendelkezés megköveteli, hogy a magáncélú másolatra vonatkozó kivétel címén a szerzői jogok jogosultjainak járó méltányos díjazás terhét, legalábbis végeredményét tekintve, a jogosultak kizárólagos többszörözési joga alóli e kivétel következtében keletkezett hátrányt okozó természetes személyek viseljék, miközben a tizedik kiegészítő rendelkezéssel és az 1657/2012. sz. királyi rendelettel bevezetett rendelkezés alapján e díjazás finanszírozása az állami költségvetést, és így az adózók összességét terheli. Másodszor, azt állítják, hogy e szabályozás nem biztosítja az említett díjazás méltányos jellegét.

14 Az alapeljárás alperesei viszont azt állítják, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával nem ellentétes, ha valamely tagállam olyan rendelkezést vezet be, mint amilyen a tizedik kiegészítő rendelkezés, illetve az 1657/2012. sz. királyi rendelet.

15 Miután ismerteti azt a kontextust, amely a spanyol kormányt arra késztette, hogy a 2011-ig hatályban lévő digitális díjat az állami költségvetés által finanszírozott, magáncélú másolat után fizetendő méltányos díjazás rendszerével váltsa fel, a kérdést előterjesztő bíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy a költségvetés bevételei hozzárendeletlenségének elve szerint ezt az új mechanizmust - a korábbitól eltérően - a spanyol adózók összessége finanszírozza, függetlenül attól, hogy ez utóbbiak képesek-e magáncélú másolást végezni vagy sem. Az említett bíróság ezt követően lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 2001/29 irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy az az ilyen mechanizmus mellett döntő tagállamokat arra kötelezi, hogy biztosítsák - akárcsak olyan esetben, amikor díj bevezetését részesítik előnyben -, hogy annak költségét, közvetlenül vagy közvetve, kizárólag azok a személyek viseljék, akikről vélelmezhető, hogy magáncélú másolatok tényleges vagy esetleges készítésével hátrányt okoznak a jogosultaknak. Nemleges válasz esetén e bíróság arra vár választ, hogy az a tény, hogy a jogosultaknak átutalt méltányos díjazás megfizetésére fordított összeget minden egyes költségvetési év tekintetében előre meghatározzák, lehetővé teszi-e ezen díjazás méltányos jellegének biztosítását.

16 E körülmények között a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Összeegyeztethető-e a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával a magáncélú másolat után fizetendő méltányos díjazás azon rendszere, amelyet - a becsléshez a ténylegesen okozott [hátrányt] véve alapul - az állami költségvetés fedez, anélkül, hogy e tekintetben biztosítani lehetne, hogy a szóban forgó díjazás költségét a magáncélú másolatok felhasználói viseljék?

2) Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén összeegyeztethető-e a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, hogy az állami költségvetésből a magáncélú másolat után fizetendő méltányos díjazásra fordított teljes összeget, annak ellenére, hogy azt a ténylegesen okozott [hátrány] alapján számítják ki, az egyes pénzügyi évekre megállapított költségvetési előirányzatok keretein belül kell meghatározni?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

17 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes a magáncélú másolat után járó méltányos díjazás olyan rendszere, amelyet - az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonlóan - az állami költségvetés oly módon finanszíroz, hogy azáltal nem biztosítható, hogy e méltányos díjazás költségét a magáncélú másolatok felhasználói viseljék.

18 E tekintetben, először is hangsúlyozni kell, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a tagállamoknak jogukban áll az ezen irányelv 2. cikkében említett többszörözés kizárólagos joga alól kivételekről vagy korlátozásokról rendelkezniük, a bármely hordozóra természetes személy által magáncélra, kereskedelmi célt közvetlenül vagy közvetve sem szolgáló többszörözés (a továbbiakban: a magáncélú másolatra vonatkozó kivétel) tekintetében, feltéve, hogy e kizárólagos jog jogosultjai méltányos díjazásban részesülnek, figyelembe véve a 6. cikkben említett műszaki intézkedéseket.

19 Amint az a 2001/29 irányelv (35) és (38) preambulumbekezdéséből kiderül, e rendelkezés az európai uniós jogalkotó azon szándékára utal, amellyel olyan sajátos kompenzációs rendszert szeretett volna bevezetni, amelynek végrehajtását a jogosultakat érő azon hátrány hozza működésbe, amely főszabály szerint az ő részükre történő "ellentételezés [rekompenzálás]" vagy "ellentételezés" megfizetésének kötelezettségét keletkezteti (lásd ebben az értelemben: 2010. október 21-iPadawan-ítélet, C-467/08, EU:C:2010:620, 41. pont).

20 Ebből következik, hogy amikor a tagállamok úgy döntenek, hogy nemzeti jogukban bevezetik a magáncélú másolatra vonatkozó kivételt, kötelesek különösen a méltányos díjazásnak a kizárólagos többszörözési jog jogosultjai részére történő megfizetéséről rendelkezni (lásd ebben az értelemben: 2010. október 21-iPadawan-ítélet, C-467/08, EU:C:2010:620, 30. pont; 2015. március 5-iCopydan Båndkopi ítélet, C-463/12, EU:C:2015:144, 19. pont).

21 Egyébiránt a Bíróság korábban már hangsúlyozta, hogy hacsak nem ismerjük el azt, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja tekintetében egyáltalán beszélhetünk hatékony érvényesülésről, e rendelkezést úgy kell tekinteni, mint amely eredménykötelezettséget ró azokra a tagállamokra, amelyek a magáncélú másolatra vonatkozó kivételt alkalmazzák, abban az értelemben, hogy - hatáskörükön belül - kötelesek biztosítani a jogosultak kompenzálását szolgáló méltányos díjazás tényleges beszedését (lásd ebben az értelemben: 2011. június 16-iStichting de Thuiskopie ítélet, C-462/09, EU:C:2011:397, 34. pont; 2013. július 11-iAmazon.com International Sales és társai ítélet, C-521/11, EU:C:2013:515, 57. pont).

22 Ugyanakkor, mivel e rendelkezésnek csupán fakultatív jellege van és nem határozza meg előre a bevezetésre kerülő méltányos díjazási rendszer különféle paramétereit, úgy kell tekinteni, hogy a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek e paramétereknek a belső jogukban történő körülhatárolására (lásd ebben az értelemben: 2010. október 21-iPadawan-ítélet, C-467/08, EU:C:2010:620, 37. pont; 2013. július 11-iAmazon.com International Sales és társai ítélet, C-521/11, EU:C:2013:515, 20. pont; 2015. március 5-iCopydan Båndkopi ítélet, C-463/12, EU:C:2015:144, 20. pont).

23 A tagállamok feladata különösen azon személyek körének meghatározása, akiknek e méltányos díjazást meg kell fizetniük, valamint a díjazás formájának, részletes végrehajtási szabályainak és mértékének meghatározása (lásd ebben az értelemben: 2011. június 16-iStichting de Thuiskopie ítélet, C-462/09, EU:C:2011:397., 23. pont; 2013. július 11-iAmazon.com International Sales és társai ítélet, C-521/11, EU:C:2013:515, 21. pont; 2015. március 5-iCopydan Båndkopi ítélet, C-463/12, EU:C:2015:144, 20. pont).

24 Figyelembe véve e széles mérlegelési mozgásteret, bár a jelen ítélet 19-23. pontjában idézett ítélkezési gyakorlatot a díjakkal finanszírozott méltányos díjazási rendszerek kontextusára tekintettel alakították ki, a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja nem tekinthető olyannak, mint amellyel főszabály szerint ellentétes lenne, ha azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy bevezetik a magáncélú másolatra vonatkozó kivételt, ennek keretében nem az ilyen díjakkal, hanem az állami költségvetésükkel finanszírozott méltányos díjazási rendszer bevezetését választják.

25 Ugyanis, amennyiben az ilyen alternatív rendszer egyfelől biztosítja a méltányos díjazásnak a jogosultak részére történő megfizetését, másfelől részletes végrehajtási szabályai biztosítják e díjazás tényleges beszedését, úgy kell tekinteni, hogy az főszabály szerint összeegyeztethető a 2001/29 irányelv azon alapvető céljával, amely - amint az a (4) és (9) preambulumbekezdéséből kiderül - abból áll, hogy garantálja a szellemi tulajdonjogok és szerzői jogok magas szintű védelmét.

26 Másodszor, a 2001/29 irányelv (35) és (38) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az ezen irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett méltányos díjazás célja a jogosultak részére a védelem alatt álló műveik jogosulatlan felhasználásaiért járó, megfelelő módon nyújtott ellentételezés. E díjazás mértékének meghatározásánál alkalmazható szempontként célszerű a szerző által a szóban forgó többszörözés miatt elszenvedett hátrányt figyelembe venni (lásd ebben az értelemben: 2010. október 21-iPadawan-ítélet, C-467/08, EU:C:2010:620, 39. pont).

27 Ebből következően, főszabály szerint a védelem alatt álló mű többszörözését az érintett jogosultak előzetes engedélye nélkül végző és ezzel az érintett jogosultaknak hátrányt okozó személyekre hárul ez utóbbi megtérítése, ezáltal finanszírozva az e célból előírt méltányos díjazást (lásd ebben az értelemben: 2010. október 21-iPadawan-ítélet, C-467/08, EU:C:2010:620, 45. pont; 2015. november 12-iHewlett-Packard Belgium ítélet, C-572/13, EU:C:2015:750, 69. pont).

28 E tekintetben a Bíróság pontosította, hogy egyáltalán nem szükséges, hogy e személyek valóban magáncélú másolatokat készítsenek. Ugyanis, amennyiben többszörözésre alkalmas berendezéseket vagy adathordozókat bocsátanak rendelkezésükre, e rendelkezésre bocsátás ténye elegendő annak igazolására, hogy hozzá kell járulniuk a jogosultaknak járó méltányos díjazás finanszírozásához (lásd ebben az értelemben: 2010. október 21-iPadawan-ítélet, C-467/08, EU:C:2010:620, 54. pont; 2015. március 5-iCopydan Båndkopi ítélet, C-463/12, EU:C:2015:144, 24. pont).

29 Márpedig, a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjának egyértelmű megszövegezéséből kitűnik, hogy a magáncélú másolatra vonatkozó kivételt kizárólag azon természetes személyek javára találták ki, akik védelem alatt álló műveket vagy más jogtárgyakat magáncélból - kereskedelmi célt közvetlenül vagy közvetve sem szolgáló módon -többszöröznek vagy többszörözhetnek (lásd ebben az értelemben: 2010. október 21-iPadawan-ítélet, C-467/08, EU:C:2010:620, 43-45. és 54-56.. pont; 2015. március 5-iCopydan Båndkopi ítélet, C-463/12, EU:C:2015:144, 22-25. pont).

30 Ebből következik, hogy azon természetes személyektől eltérően, akik a 2001/29 irányelvben pontosan meghatározott feltételek szerinti, magáncélú másolatra vonatkozó kivétel hatálya alá esnek, a jogi személyek minden esetben kizártak e kivétel kedvezményéből, és így ők nem készíthetnek magáncélú másolatokat a jogosultak védelem alatt álló érintett műveiről vagy más jogtárgyairól ez utóbbiak előzetes engedélye nélkül.

31 E tekintetben a Bíróság korábban már megállapította, hogy a magáncélú másolat után fizetendő díjnak különösen a természetes személyektől eltérő személyek által a magáncélú másolástól nyilvánvalóan eltérő célból beszerzett, digitális többszörözésre alkalmas berendezésekre, készülékekre és adathordozókra való alkalmazása nem felel meg a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének (lásd ebben az értelemben: 2010. június 16-iStichting de Thuiskopie ítélet, C-467/08, EU:C:2011:620, 53. pont; 2013. július 11-iAmazon.com International Sales és társai ítélet, C-521/11, EU:C:2013:515, 28. pont).

32 Mindamellett, a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának ilyen értelmezésével nem ellentétes az, ha adott esetben jogi személyeket köteleznek az e magáncélú másolás ellentételezéseként a jogosultaknak járó méltányos díjazás finanszírozására.

33 Így a Bíróság korábban már elismerte, hogy figyelemmel az e finanszírozási rendszer alkalmazása során esetlegesen felmerülő gyakorlati nehézségekre, a tagállamok e méltányos díjazást finanszírozhatják olyan díj bevezetésével is, amely a magáncélú másolatok készítésén felül azokat a személyeket is terheli, akik többszörözésre alkalmas berendezésekkel, készülékekkel és adathordozókkal rendelkeznek és azokat természetes személyek rendelkezésére bocsátják (lásd ebben az értelemben: 2011. október 21-iPadawan-ítélet, C-467/08, EU:C:2010:620, 46. pont; 2011. június 16-iStichting de Thuiskopie ítélet, C-462/09, EU:C:2011:397, 27. pont; 2013. július 11-iAmazon.com International Sales és társai ítélet, C-521/11, EU:C:2013:515, 24. pont; 2015. március 5-iCopydan Båndkopi ítélet, C-463/12, EU:C:2015:144, 46. pont).

34 Ugyanis, semmi sem képezi akadályát annak, hogy e teherviselők beépítsék a magáncélú másolatért fizetendő díj összegét az említett berendezések, készülékek és adathordozók rendelkezésre bocsátásának árába vagy a nyújtott - többszörözésre irányuló - szolgáltatás árába. Így e díj terhét végső soron azok a magánfelhasználók viselik, akik ezt az árat megfizetik. E körülményekre tekintettel, az a magánfelhasználó, akinek a részére a többszörözésre alkalmas berendezéseket, készülékeket és adathordozókat rendelkezésre bocsátják, vagy akinek a részére a többszörözésre irányuló szolgáltatást nyújtják, valójában úgy tekintendő, mint a méltányos díjazás "közvetett teherviselője", másként megfogalmazva, mint annak tényleges hitelezője (lásd ebben az értelemben: 2010. október 21-iPadawan-ítélet, C-467/08, EU:C:2010:620, 48. pont).

35 Az olyan finanszírozási rendszert tehát, mint a jelen ítélet 33. pontjában leírt, úgy kell tekinteni, mint a jogosultak érdekei és a felhasználók érdekei között megfelelő egyensúly megteremtése szempontjából megfelelőt (lásd ebben az értelemben: 2010. október 21-iPadawan-ítélet, C-467/08, EU:C:2010:620, 49. pont; 2011. június 16-iStichting de Thuiskopie ítélet, C-462/09, EU:C:2011:397, 28. és 29. pont; 2015. március 5-iCopydan Båndkopi ítélet, C-463/12, EU:C:2015:144, 53. pont).

36 Ezen ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az uniós jog jelenlegi állása szerint ugyan a tagállamok részére megengedett, hogy olyan rendszert vezessenek be, amelynek értelmében bizonyos feltételek esetén a jogi személyek viselik annak a díjnak a terhét, amely a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésében említett méltányos díjazás finanszírozására szolgál, e jogi személyek ugyanakkor nem maradhatnak abban a helyzetben, hogy végül ők legyenek az említett teher tényleges hitelezői.

37 Az ezen ítélkezési gyakorlatot megalapozó megfontolások minden olyan esetre vonatkoznak, amelyben valamely tagállam kivételt vezet be a magáncélú másolat tekintetében, függetlenül attól, hogy a méltányos díjazás olyan rendszerét vezeti be, amelyet valamilyen díjjal finanszíroz, vagy pedig - mint az alapügyben is - azt a központi költségvetése révén finanszírozza.

38 Ugyanis, emlékeztetni kell arra, hogy a "méltányos díjazás" fogalma nem a nemzeti jogra való visszautalással van meghatározva, így azt úgy kell tekinteni, mint az uniós jog önálló fogalmát, amelyet az Unió területén egységesen kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2010. október 21-iPadawan-ítélet, C-467/08, EU:C:2010:620, 31-33. és 37. pont; 2015. március 5-iCopydan Båndkopi ítélet, C-572/13, EU:C:2015:750, 35. pont).

39 A jelen esetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az derül ki, hogy figyelemmel arra a tényre, hogy a konkrét bevételek - mint például a valamely konkrét díjból származó bevételek - nincsenek meghatározott kiadásokhoz hozzárendelve, a méltányos díjazás megfizetésére szánt költségvetési előirányzatot úgy kell tekinteni, mint amelyet az állami költségvetésben szerepeltetett források összessége és így az adózók összessége - ideértve a jogi személyeket is - fedez.

40 Egyébként, a Bíróság elé terjesztett ügyiratokból nem derül ki, hogy a jelen esetben létezne bármiféle olyan eszköz, amely lehetővé tenné azon jogi személyek számára, akik semmiképpen nem tartoznak a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának hatálya alá, hogy kérjék az említett díjazás finanszírozásához való hozzájárulási kötelezettség alóli mentesítésüket, vagy legalább annak visszatérítését (lásd e tekintetben: 2013. július 11-iAmazon.com International Sales és társai ítélet, C-521/11, EU:C:2013:515, 25-31 és 37. pont; 2015. március 5-iCopydan Båndkopi ítélet, C-463/12, EU:C:2015:144, 45. pont), azon részletes szabályoknak megfelelően, amelyeket kizárólag a tagállamok feladata meghatározni.

41 E körülményekre tekintettel, és amint azt a kérdést előterjesztő bíróság magának a kérdésnek a szövegében is hangsúlyozza, a méltányos díjazásnak az érintett tagállam központi költségvetése révén történő finanszírozásának ilyen rendszere nem alkalmas annak biztosítására, hogy e díjazás költségét végső soron kizárólag a magáncélú másolatok felhasználói viseljék.

42 E megfontolások egészére tekintettel, az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a magáncélú másolat után járó méltányos díjazás olyan rendszere, amelyet - az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonlóan - az állami költségvetésből oly módon finanszíroznak, hogy azáltal nem biztosítható, hogy e méltányos díjazás költségét a magáncélú másolatok felhasználói viseljék.

43 Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdést nem szükséges vizsgálni.

A költségekről

44 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a magáncélú másolat után járó méltányos díjazás olyan rendszere, amelyet - az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonlóan - az állami költségvetésből oly módon finanszíroznak, hogy azáltal nem biztosítható, hogy e méltányos díjazás költségét a magáncélú másolatok felhasználói viseljék.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: spanyol.