A Balassagyarmati Törvényszék P.20357/2016/23. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §]

A ...-i Törvényszék felperes neve (...) felperesnek - alperes neve (alperes címe ) alperes ellen személyiségi jogok megsértése és sérelemdíj megfizetése iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 21.000.-(Huszonegyezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ...-i Ítélőtáblához címzetten a ...-i Törvényszéknél lehet írásban, 3 példányban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el.

Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s:

A törvényszék a felperes személyes meghallgatása, valamint a perben rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő ...közjegyzőnél alperes neve I. rendű, valamint az ... II. rendű kötelezettel szemben 406.150.-forint kölcsönösszeg és járulékai megfizetése iránt.

alperes neve a fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt, melyben tagadta, hogy a felperestől kölcsönt kért, vagy kapott volna. Ellentmondásában többek között a következő kijelentést tette: "Egyébként a jogosultat jól, nagyon is jól ismerem, életviteléről, személyiségéről, saját tapasztalataimból megbízható információkkal rendelkezem."

Az ellentmondás tartalma szerint továbbá, ami nem történt meg, azt perben sem lehet bizonyítani, a felperes perlekedése rosszhiszemű.

Ezt követően a felperes keresetet nyújtott be alperes neve alperessel szemben, melyben a Ptk. 2:51.§(1) bekezdés a.) pontja alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes az idézett kijelentésével megsértette a becsületét, továbbá a Ptk. 2:52.§(1) bekezdése alapján kérte az alperes kötelezését 100000 forint sérelemdíj megfizetésére.

Időközben az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperes a ...-i Járásbírósághoz... számon benyújtott nyilatkozatában egyebek mellett a következőket adta elő: "A valósággal egyezően, tiszta lelkiismerettel ismételten kijelentem, hogy én a felperestől pénzt kölcsön soha nem kértem, és nem is kaptam. Mint már előadtam, én a felperes férjével voltam hosszú ideig "sokrétű, színes", erkölcsileg nem mindig dicsérendő kapcsolatban. E kapcsolat során a felperes férje nekem nagyon sok mindent mesélt családi életükről. Ha tetszik ez a felperesnek, ha nem, így van. Tudomásom van a felperes férje elleni eljárásokról, az ő elmondásából a családi cirkuszokról, és amiket ha kell és szükséges, az eljárás során bizonyítani lehet. Meg lehet tudni, hogy most van-e a jogosítványa, illetve tiltotta-e már őt el bármely hatóság közúti járművezetéstől és milyen okból. Ezeket csupán kérdésként fogalmazom meg, noha konkrét ismeretekkel rendelkezem, azért, hogy felperesnek eszébe ne jusson még egyszer ellenem büntető eljárást, vagy sérelemdíj megfizetése iránt polgári peres eljárást indítani".

Az alperes a jelen perben a felperes 2016. június 17. napján megtartott tárgyaláson elhangzott nyilatkozatára a törvényszék ... számú végzésében foglalt felhívására előterjesztett, 2016. július 6-án kelt 7. sorszámú beadványának 3. bekezdésében kijelentette, hogy "A tárgyaláson tett előadásából arra tudok következtetni, hogy önértékelése téves."

Az alperes szintén jelen peres eljárásban a 2016. szeptember 5. napján kelt 12. számú beadványának utolsó bekezdésében a következőket adta elő: "Noha nem tudom, hogy a felperesnek mi a második diplomája, vélelmezem azonban beadványaiból, hogy talán nem jogi diploma, mert véleményem szerint, ha az lenne, akkor nem állítana keresetében, előadásaiban valótlan, megalapozatlan dolgokat és egy polgári perben a két fél egymástól eltérő, szükségszerűen ütköző álláspontját nem minősítené perben érvényesíthetőnek vélt módon."

A felperes keresetét az alperes fenti kijelentéseire is kiterjesztette és módosított keresetében vagylagosan annak megállapítását kérte, hogy az alperes mindezekkel megsértette emberi méltóságát, illetve becsületét, kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, eltiltását a további jogsértéstől, valamint az alperes kötelezését 200.000.-forint sérelemdíj megfizetésére. Álláspontja szerint az ellentmondásban általa sérelmezett kijelentés a per eldöntése szempontjából irreleváns, nem tárgyilagos tényközlés, önmagában, illetve szövegösszefüggéseiben is negatív értékítéletet fejez ki. Bár az alperes cinikusan célozgatva konkrétumokat nem említ, mégis azt a látszatot kelti, hogy ő szavahihetetlen, megbízhatatlan ember, a hallgatóságra bízza kijelentésének tartalommal való megtöltését. Hivatkozott arra, hogy a kijelentés indokolatlanul bántó, lealacsonyító és megalázó, alkalmas társadalmi megítélése hátrányos befolyásolására. Cáfolta azt is, hogy az alperes saját tapasztalataiból ismerné őt, személyiségéről, életviteléről saját tapasztalatokból származó információkkal rendelkezne. A későbbiekben arra hivatkozott, hogy ezen mondatot a ...-i Járásbírósághoz ... szám alatt előterjesztett beadványában szereplő, általa sérelmezett bekezdésben foglaltak töltik meg tartalommal, amelyek szintén nem kapcsolódnak a per tárgyához és negatív értékítéletet tartalmaznak. Az alperesnek a jóhiszeműség és tisztesség polgári jogi elvével, valamint a jóhiszemű pervitellel ellentétes, öncélú, lealacsonyító megnyilvánulásai alkalmasak becsületének csorbítására, azoknak semmilyen jogilag védett indoka nincs. Az alperes célja a megalázás és a megfélemlítés, nehogy újabb büntető vagy polgári eljárást kezdeményezzen ellene. A jelen perben tett sérelmes kijelentései sem tartoznak az ügyhöz, azzal, hogy az alperes az önértékelésével kapcsolatos véleményét leírta, túl ment az alkotmányosan védett véleménynyilvánítás korlátain. Ugyanez vonatkozik a ...-i Járásbírósághoz címzett, ... sorszámú beadványának idézett soraira, és jelen perbeli 12. sorszámú beadványa utolsó bekezdésére is. Az alperes tisztában van azzal, hogy mi a második diplomája, előadása lenéző jellegű, nem az ügy elbírálása érdekében szükséges nyilatkozat.

Kérte az alperest perköltsége megfizetésére is kötelezni, melynek összegét 21781 forintban jelölte meg.

Az alperes érdemi ellenkérelme a felperes keresetének az elutasítására irányult. Előadta, hogy amit az ellentmondásában leírt, az mind igaz, a felperest nagyon jól ismeri, róla jó véleménnyel van. Az általa írtakat, mondottakat azonban a felperes szubjektíven, magára nézve negatívan értelmezi. Az önértékelésével kapcsolatban a véleményét fogalmazta meg. Ezek a kijelentések egyáltalán nem sértik a felperest. Hivatkozott a felperes férje, mint magánvádló által rágalmazás vétsége miatt ellene kezdeményezett büntetőeljárást megszüntető végzés indokolásában foglaltakra is.