A Szolnoki Törvényszék P.21016/2014/28. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 7. §] Bíró: Maczkó Havaska Éva

Törvényszék

23.P.21.016/2014/28. szám

A Törvényszék, Gergely Klára ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Mosonyi Csaba ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen - személyiségi jogsérelem és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék megállapítja, hogy az alperes a felperes 2014. április 7-i ellátása során a felperes élethez, testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogát megsértette.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 300.000.- (Háromszázezer) Ft-ot a felperesnek 15 nap alatt fizessen meg.

A bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 18.000.- (Tizennyolcezer) Ft illetéket az államnak felhívásra, míg 20.606.- (Húszezer-hatszázhat) Ft költséget a Törvényszék Gazdasági Hivatalának erre irányuló felhívásra fizessen meg, míg a fennmaradó illetéket és költséget az állam viseli.

A felek egyéb költségeiket maguk viselik.

Ezen ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet írásban, három példányban, a Törvényszéknél kell benyújtani, de a Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a törvényszék egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerinti illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja, ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú törvényszék a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárata előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s:

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes testvérével, tanú 1-el 2014. április 7. napján nőgyógyászati vizsgálat céljából panaszaival megjelent az alperesi kft. telephelyén működtetett rendelőben, ahol tanú 4 ügyvezető orvos magánrendelést tartott.

A felperes panasza az volt, hogy gyakran volt vizelete, amely csípéssel, fájdalommal járt.

Az orvos nőgyógyászati és ultrahangvizsgálatot végzett a betegnél. A nőgyógyászati rákszűrést is elvégezte azzal, hogy a rákszűrés eredményéről egy héten belül a beteget majd értesíti. Az orvos a beteget megfelelő tájékoztatással és terápiával ellátta a vizsgálat után.

A vizsgálatokról orvosi leletet állított ki számítógépén.

A szóbeli tájékoztatásban a beteget hólyaggyulladásról világosította fel, ugyanakkor a leleten, melyet a kinyomtatást követően elolvasás nélkül írt alá, méhtest rosszindulatú daganatát diagnosztizálta, és a leletet ezzel a téves diagnózissal adta át a felperes részére. A lelet tartalmazta, hogy panaszok esetén azonnal, illetve 1 év múlva javasolt a kontroll.

A felperes részére Tarivid-Richter 200 mg-os filmtablettát írt fel, 10 szemet, napi 2 X 1 szem beszedése mellett 5 napra.

A felperes a gyógyszert kiváltotta, és otthonában az orvos utasításának megfelelően beszedte. Pár nap múlva az interneten keresztül próbált az orvos honlapjára felmenni, hogy megnézze az adatokat a rákszűrés eredményéről testvérével, tanú 1-el, aki segített az interneten az adatok megkeresésében. Ekkor olvasták el, hogy a leletre a méhtest rosszindulatú daganata diagnózisként feltüntetésre került.

A felperes nagyon megijedt, mivel a családjában már több közeli hozzátartozója rákbetegségben hunyt el. Felhívták a főorvost, az alperes részéről, aki telefonon igyekezett megnyugtatni őket, hogy nincs semmi gond, ez csak egy elírás lesz.

A felperes azonban annyira megijedt, hogy nem bízott az alperesi főorvos tájékoztatásában, ezért 18-án felkereste a kórház neve főorvos neve 1 főorvost, aki a betegnél ultrahangot illetőleg vizsgálatot végzett. Próbálta a felperest megnyugtatni, hogy semmilyen problémája nincs.

A rákszűrés leletét, eredményét 2014. április 18-án adták fel postán alperesi részről a felperesnek. A felperes ezen leletet csak azután kapta meg, miután április 18-án főorvos neve 1 főorvosnál a kórház neve nőgyógyászati vizsgálaton megjelent.

A felperest családja bíztatta, hogy ne hagyja el magát, azonban ezen téves elírás nagyon megviselte, félelem és szorongás lett úrrá rajta, ezért még hetekkel később is ismerős révén város neve a kórházba is eljött, ahol a főorvos neve 2 főorvossal vizsgáltatta magát, hogy megfelelően megbizonyosodjon arról, hogy egészséges.

A felperes keresetében az élethez, testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi joga megsértése okán sérelemdíj megfizetése iránt indított pert az alperessel szemben a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2:43. §, 2:52. § /1/ bekezdésére figyelemmel.

Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperest személyiségi jogában, és ennek következtében kötelezze 600.000.- Ft sérelemdíj megfizetésére.

A bíróság hatáskörét a Pp. 37. §-ában jelölte meg.

Az alperes a keresetet mind jogalapjában, mint összegszerűségében vitatta. Hivatkozott arra, hogy nem egy téves diagnózis felállításáról, hanem egy kezelőlapon való elírásról van szó. Álláspontja szerint a számítógépen a lelet kinyomtatásakor, illetőleg a diagnózisok feltüntetésekor rossz helyre kattintott, és ezért került be a felperesi keresetben hivatkozott rossz indulatú daganat diagnózisa, azonban ő a beteget megfelelően vizsgálta, ellátta, illetőleg betegségéről tájékoztatta.

A felperesi kereset részben alapos.

A bíróság a fenti tényállást a felperesi, alperesi nyilatkozatokból, a felperes személyes meghallgatásából, tanú 1, tanú 2, tanú 3 felperesi tanúk, tanú 4 alperesi ügyvezető meghallgatása, a csatolt leletek, valamint szakértő 2 pszichológus által, a szakértői intézet neve részéről készített igazságügyi pszichológus szakértői véleménye alapján állapította meg.

A felperes keresetét sérelemdíj megfizetésére alapította, hivatkozván arra, hogy az alperes a leleten a méhtest rosszindulatú daganata diagnózis feltüntetésével a felperes személyiségi jogát megsértette.