A Szegedi Ítélőtábla Pf.20164/2016/4. számú határozata személyiségi jog tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 7. §, 13. §, 77. §, 136. §, 244. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.164/2016/4. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Gergely Klára ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - a Dr. Mosonyi Csaba és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mosonyi Csaba ügyvéd) által képviselt alperes neve(címe) szám alatti székhelyű alperes ellen személyiségi jogvédelmi igény érvényesítése iránt indított perében a (város 2 neve)i Törvényszék 2015. december 1. napján kelt 23.P.21.016/2014/28. szám alatti ítélete ellen az alperes részéről 29. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alábbiak szerint újraszövegezi:

Megállapítja, hogy az alperes a 2014. április 7-i vizsgálatról készült lelet részben téves tartalmával megsértette a felperes lelki egészséghez fűződő személyiségi jogát.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Az elsőfokú eljárási költségek tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12.000,- (Tizenkettőezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt 12.000,- (Tizenkettőezer) forint csatlakozó fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes bőr alatti cisztái észlelése miatt nőgyógyászati PCO vizsgálaton kívánt részt venni, ezért 2014. április 7-én felkereste az alperesi kft. (város neve)-i rendelőjét, ahol (orvos neve) orvos tartott magánrendelést. A betegnél nőgyógyászati és ultrahang vizsgálatot, emellett rákszűrést végzett, közölve, hogy annak eredményéről egy héten belül értesíti. Szóban megfelelő tájékoztatással látta el, melynek keretében hólyaggyulladást jelzett, egyben ehhez igazodó terápiát alkalmazott. A vizsgálatról kiállított orvosi lelet szerint a diagnózis: cisztitis acuta, méhtest rosszindulatú daganata, k.m.n. A lelet tartalmazta, hogy panaszok esetén azonnal, illetve egy év múlva kontroll javasolt. A felperes részére Tarivid Richter 200 mg filmtablettát írt elő 2 x 1 dózisban 5 napig.

A felperes másnap észlelte a vizsgálati lelet méhtest rosszindulatú daganatára utaló bejegyzését, ezért - sógornője útján - felhívta a kezelőorvost, aki telefonon próbálta őt megnyugtatni közölve, hogy "semmi gond, ez csak elírás".

Ennek ellenére a felperes 2014. április 18-án felkereste a (város neve)-i ... Kórház főorvosát, aki ultrahang vizsgálatot követően megállapította, hogy nincs rosszindulatú daganata.

A rákszűrés eredményét 2014. április 18-án küldték meg a felperes részére.

A felperes 2014. június 5-én ismételten nőgyógyászati vizsgálaton vett részt, immár (város 2 neve)-n.

A felperest a vizsgálati leleten feltüntetett téves diagnózis félelemmel, szorongással töltötte el.

A felperes keresetében az élethez, testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi joga megsértése miatt 600.000,- forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 2:43. §-a és 2:52. § (1) bekezdése alapján.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozása szerint nem téves diagnózis felállításáról, hanem a kezelőlapon szereplő elírásról van szó. Mellékattintott a számítógépen, ezért kerülhetett a leletre a méhtest rosszindulatú daganatának megjelölése. Beismerte, hogy a leletet kinyomtatást követően elolvasás nélkül írta alá, azonban kiemelte, a tényleges vizsgálatnak megfelelő tájékoztatást adta meg a betegnek és ehhez igazodó terápiával látta el.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes 2014. április 7-i ellátása során megsértette élethez, testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogát, ezért 300.000,- forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolásában rögzítette, az alperes nem vitatta, hogy az orvos a számítógépen elírta a diagnózist és elolvasás nélkül írta alá a leletet, majd adta azt át a felperesnek. Álláspontja az volt, ezzel objektíve megsértette a felperes személyiségi jogát.

A továbbiakban kifejtette, az alperes által felhozott mentesülési okok nem alkalmasak a felróhatóság hiányának bizonyítására. A társadalmi felfogásban elvárható az, hogy a vizsgálatról kiadott írásbeli dokumentáció a szóbeli tájékoztatáson alapuljon, illetőleg hogy az aláírás és átadás előtt az orvos a leletet elolvassa. Ez vezethető le az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény vonatkozó rendelkezéseiből. A tanúvallomások, illetőleg a pszichológus szakértő véleménye alapján bizonyítottnak látta az alperes jogellenes magatartása és a felperes személyiségi jogának megsértése közötti okozati összefüggést. A sérelemdíj mértékének meghatározásakor a bizonyítékok mérlegelésével, a felperes alap személyiségéhez mérten vizsgálta és állapította meg, hogy a téves tájékoztatás nála átmenetileg károsodást okozott.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezést, a felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő.