A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27014/2014/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 306. §, 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 2. §, 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 3. §, (1) bek., 4. §, (2) bek.] Bíró: Bana Imre

Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

12.K.27.014/2014/8. szám

A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Zrt. felperesnek, - a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen, fogyasztóvédelmi bírságfizetési kötelezettséget megállapító közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az erre irányuló felhívásra az Államnak térítsen meg 30.000 (Harmincezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, az alperes írásbeli nyilatkozata, a beszerzett államigazgatási iratok, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Magánszemély-1 fogyasztó 2012. december 21. napján átvette a felperesi web shopban vásárolt Apple Iphone5 készüléket. A fogyasztó meggyőződése szerint a készülék pixelhibásan érkezett, ezért a készülék átvételét követő napon, december 22-én ezt személyesen jelezte a felperes üzletében. A bejelentéséről, kérelméről jegyzőkönyvet nem vettek fel, a fogyasztó előadása szerint cserét szeretett volna kérni, ettől elzárkóztak, kizárólag szervizelésre vették volna át a készüléket.

2012. december 27. napján a fogyasztó visszament az üzletbe, ahol ismét kérte a cserét, ezen időpontban jegyzőkönyvet állítottak ki. A jegyzőkönyvben rögzítették a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igény rovatban a "72 órás cserét", a kifogás rendezésének módja rovatban "várakoztatás" megjegyzést rögzítettek, míg a fogyasztói igénytől eltérő kifogásrendezés rovatban "a készlethiány miatt várakoztatás" szövegezés került feltüntetésre.

Miután 2013. február 18. napjáig nem történt intézkedés a fogyasztó személyesen megjelent a felperes üzletében, ahol a vásárlók könyvében rögzítette a felperes gyakorlatával kapcsolatos kifogását.

A Vásárlók könyvében rögzített bejelentésre 2013. március 20. napján küldött írásbeli választ a felperes.

Miután a fogyasztó 2013. március 27. napján panaszbejelentést tett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségén, ezen elsőfokú hatóság XI-O-001/00446-0002/2013. számú végzésével a felperest értesítette a fogyasztóvédelmi eljárás megindításáról.

Az elsőfokú hatóság XI-O-001/00828-0002/2013. számú határozatával 250.000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a felperes terhére és egyidejűleg kötelezte, hogy a jövőben minden esetben vegyen fel jegyzőkönyvet a fogyasztók szóbeli panaszáról; a jövőben tartózkodjon a fogyasztókat megtévesztő szóhasználattól a jogszabályban előírt "3 munkanap" helyett; a jövőben a 3 munkanapon belüli meghibásodásnál cserét alkalmazzon.

Fenti határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt, amely fellebbezés eredményeként az alperes HAJ-2617-3/2013. számú határozatával az első fokú határozatot megváltoztatta akként, hogy kötelezte a felperest, hogy a fogyasztók jótállási igényérvényesítésekor minden esetben a GKM. rendeletben foglalt 15 napos határidő betartására törekedjen. Kötelezte továbbá a felperest, hogy a panaszkezelés során ne adjon a fogyasztók részére határidőkkel kapcsolatos megtévesztő tájékoztatást.

A fenti határozattal szemben a felperes keresettel fordult a bírósághoz, amelyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését és mentesítését a terhére rótt kötelezettség teljesítése alól.

Hivatkozott arra, hogy már a közigazgatási eljárás során is előadta: amennyiben ügyfelük készülék meghibásodása miatt a vásárlástól számított 3 munkanapon belül csereigényt érvényesít, úgy a fogyasztó jótállási igénye érvényesítéséhez a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint legalább a számla, illetve a jótállási jegy bemutatását kérik.

Utalt az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: R.), mely szerint a jótállási igény jótállási jeggyel érvényesíthető, míg a jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII.30.) GKM. rendelet (a továbbiakban: GKM.) értelmében az igényérvényesítéshez a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.

Előadta, hogy a panaszos 2012. december 22-én sem számlával, sem jótállási jeggyel nem rendelkezett, a szerződés megkötésének igazolásául még az előfizetői szerződést sem mutatta be, illetve személyes okmányai sem voltak nála. Ily módon sem a panaszos, sem a készülék nem volt beazonosítható, amelyről az eljárt ügyintéző tájékoztatta a panaszost. Figyelemmel arra, hogy a jótállási igényérvényesítés feltételei nem álltak fenn és a panaszos személye sem volt beazonosítható, a GKM. rendelet szerinti jegyzőkönyv felvétele nem történhetett meg. Az alperes jogértelmezése kiterjesztő, a panaszos fogyasztónak a fenti azonosításra alkalmas adatok hiányában nem minősült.

A 15 napon belüli igényteljesítésre vonatkozó kötelezettség kapcsán hangsúlyozta, hogy az R. kizárólag a csere kötelező jellegéről szól, de arról nem, hogy ezen kötelezettségének a forgalmazó hány napon belül és milyen helyszínen tegyen eleget. A csereigény teljesítésének hozzávetőleges határidejét a GKM. rendelet szabályozza, miszerint a forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze.

Vitatta azon alperesi megállapítást, hogy a készüléket - a fogyasztó első jelentkezésekor - kizárólag szervizelésre vette volna át az üzletben eljárt ügyintéző.

Az Fgytv. 17/A.§ /2/ és /3/ bekezdés a) pontjára hivatkozás kapcsán előadta, hogy tévedett az alperes, amikor a fogyasztó 2012. december 22-én tanúsított magatartását panasznak, kifogásnak minősítette. Életszerűtlen, hogy a fogyasztó és a vállalkozás minden egyes szóbeli kommunikációját panasznak kell tekinteni. A jogszabályok ilyen kiterjesztő értelmezése beláthatatlan következményekhez, megnövekedett adminisztrációhoz, meghosszabbított ügyintézési határidőhöz vezet.

Elfogadhatatlan, hogy az alperes egybehangzó nyilatkozatnak értékeli a fogyasztó és a felperes nyilatkozatait, a 2012. december 22-én történtekkel kapcsolatban kizárólag a dátum és a párbeszéd tárgyköre, valamint a jegyzőkönyv hiánya az, amely egybehangzó, de nincs véleményegyezés a körben, hogy kifogás, panasz történt volna.

A felperes hangsúlyozta, hogy ha nincs kifogás, akkor nem szükséges jegyzőkönyv; ha kifogás történt volna, arról - ahogy minden esetben - jegyzőkönyvet vett volna fel a felperes; nem minden szóbeli kommunikáció minősül panasznak, kifogásnak. A fentiekre figyelemmel tehát a GKM. rendeletet nem sértette meg a felperes.