A Kúria Kfv.37851/2014/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓI PANASZ ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 145. §, 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 47. §, 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (Tjr.) 7. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fehérné dr. Tóth Kincső, Márton Gizella

A határozat elvi tartalma:

Minőségi kifogás előterjesztéséhez legalább a vásárlás bizonylatát be kell mutatni. Személyazonosító igazolvány és bizonylat nélkül eljáró fogyasztó esetében jegyzőkönyvet nem kell felvenni a fogyasztói kifogásról. A fogyasztói panaszról felvett jegyzőkönyv valótlanságát a felperesnek kell bizonyítania. Elkésett bizonyítási indítványra a tárgyalás újbóli megnyitása nem kérhető.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.37.851/2014/7.szám

A Kúria a felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen fogyasztói panasz tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. június 5. napján meghozott 12.K.27.014/2014/8. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 9. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúra a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.014/2014/8. számú ítéletét, az alperes 2013. október 22-én meghozott HAJ-2617-3/2013. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

A peres felek az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 15.000 (tizenötezer) forint kereseti részilletéket és 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati részilletéket.

A le nem rótt további 15.000 (tizenötezer) forint kereseti részilletéket és 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati részilletéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Egy magánszemély 2012. december 21-én vette át a felperesi web shopban vásárolt Apple Iphone5 készüléket. A készülék pixelhibásan érkezett meg, ezért másnap a fogyasztó megjelent a felperes üzletében. A fogyasztó állította, hogy cserét kért, de ettől elzárkóztak, kizárólag szervizelésre vették volna át a készüléket. A felperes azt állította, hogy a panasznak azért nem tudtak eleget tenni, mert a fogyasztó magát személyi azonosító okmányokkal beazonosítani nem tudta, a vásárlás tényét sem tudta okiratokkal igazolni. A fogyasztói panaszról ezért december 22-én jegyzőkönyv felvételére nem került sor.

2012. december 27-én a fogyasztó visszament ugyanabba az üzletbe, ismét cserét kért, az akkor felvett jegyzőkönyvben rögzítették a hibát "pixel hiba"-ként, valamint az érvényesíteni kívánt igényt "72 órás csere" megjelöléssel. A kifogás rendezésének módjaként "várakoztatás"-t írtak. Az indoklásba "készlethiány miatti várakoztatás"-t tüntettek fel.

A fogyasztó 2013. február 18-ig hiába várt a kifogás rendezésére, ezért személyesen megjelent ismételten az üzletben és a vásárlók könyvébe rögzítette a panaszát. Erre a felperes 2013. március 20. napján postára adottan küldött írásbeli választ, amelyben úgy fogalmazott, hogy a "72 órás csereigényt" elutasítja.

A fogyasztó 2013. március 28-án panaszt nyújtott be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Fogyasztó-védelmi Felügyelőségénél.

Az elsőfokú hatóság a 2013. július 23-án kelt XI-O-001/00828-0002/2013. számú határozatát a felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2013. október 22-én meghozott HAJ-2617-3/2013. számú határozatával - a 250.000 forint fogyasztóvédelmi bírság kiszabásáról szóló rendelkezés érintetlenül hagyásával - részben megváltoztatta, kötelezte a felperest, hogy a fogyasztók első alkalommal bejelentett minőségi kifogásakor minden esetben vegyen fel jegyzőkönyvet, továbbá a jótállási igényérvényesítéskor minden esetben a 15 napos határidő betartására törekedjen. Arra is kötelezte a felperest, hogy a panaszkezelés során ne adjon a fogyasztók részére a határidőkkel kapcsolatosan megtévesztő tájékoztatást.

A másodfokú határozat indokolása szerint a felperes megsértette a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003.(VII.30.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM.r.) 3.§ (1) bekezdését, amikor a panaszosnak mint fogyasztónak a 2012. december 22-én előterjesztett minőségi kifogásáról nem vett fel jegyzőkönyvet. Az alperes álláspontja szerint a felperest ez a kötelezettség a fogyasztói szerződés fennállásának bizonyítottságától függetlenül terhelte. Kifejtette a másodfokú hatóság, hogy amennyiben a felperes érvelése elfogadható lenne és a GKM.r. 3.§ (1) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételére nem lenne köteles, abban az esetben is jegyzőkönyvben kell rögzítenie a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/A.§ (2) bekezdése értelmében a fogyasztó panaszát.

Megállapította továbbá az alperes, hogy a felperes a 2012. december 27-én jegyzőkönyvben rögzített minőségi kifogás kapcsán nem törekedett a GKM.r. 4.§ (2) bekezdésében foglalt legfeljebb 15 napos határidőn belül történő intézkedés megtételére, ugyanis 2012. december 27-től a vásárlók könyvébe történő panasz beírásáig semmilyen intézkedést nem tett.

Harmadsorban azt állapította meg az alperesi hatóság, hogy a felperes a vásárlók könyvébe írt panaszbejegyzésre adott válaszlevelében megtévesztő tájékoztatást adott, amikor a "72 órán belül" szóhasználattal élt a "3 munkanapon belüli" szóhasználat helyett a csereigény érvényesítése kapcsán, mert a két fogalom nem azonosítható egymással, tartalmukban eltérnek. A 151/2003.(IX.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7.§-a ugyanis 3 munkanapon belül érvényesített csereigényt szabályoz.