A Szegedi Törvényszék P.22709/2011/65. számú határozata közös vagyon megosztása (ÉLETTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §] Bíró: Vágó Mária

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

13.P.22.709/2011/65. szám

A Szegedi Törvényszék a dr. Faragó M. Judit ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve(címe) felperesnek - a dr. Hudy Zoltán ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve(címe) alperes ellen élettársi közös vagyon megosztása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy a

- helyrajzi szám 1 hrsz. alatt felvett, ténylegesen ingatlan 1 szám alatti lakásingatlan 1/2-ede 6.000.000,- (Hatmillió) Ft értékben,

- helyrajzi szám 2 hrsz. alatt felvett, ténylegesen ingatlan 2 szám alatti ingatlannak az egészhez viszonyított és az alperes nevén jegyzett 31/1343-ad részének 1/2-ede 4.000.000,- (Négymillió) Ft értékben,

- a gazdasági társaság 1 cégjegyzékszáma cégjegyzékszámú gazdasági társaság 1-nek az alperes nevén jegyzett üzletrészének 1/2-ede 2.500.000,- (Kettőmillió-ötszázezer) Ft értékben,

- a forgalmi rendszám 1 frsz-ú, Ford Fusion típusú gépjármű 1/2-ede 1.000.000,- (Egymillió) Ft értékben

a felperes tulajdona, élettársi közszerzés jogcímén.

A bíróság a peres felek közös tulajdonát akként szünteti meg, hogy a felperes tulajdonába adja a helyrajzi szám 1 hrsz. alatt felvett, ténylegesen ingatlan 1 szám alatti lakásingatlannak az alperes tulajdonában lévő 1/2-ed tulajdoni hányadát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 1.725.000,- (Egymillió-hétszázhuszonötezer) Ft tőkét.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) Ft-ot a felperes és az alperes 1/2-ed - 1/2-ed arányban köteles megfizetni külön felhívásra az államnak.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 200.000,- (Kettőszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Törvényszéknél írásban, 3 példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye a Szegedi Ítélőtáblához.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását, továbbá, ha bármely okból a tárgyaláson kívüli elbírálást a másodfokú bíróság indokoltnak tartja.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Emiatt a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál.

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres felek személyes előadása, tanú 1, tanú2, tanú 3, tanú 4, tanú 5, tanú 6, tanú 7, tanú 8, tanú 9 és tanú 10 tanúk vallomása, valamint az egyéb csatolt dokumentumok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek újsághirdetés révén ismerkedtek meg, majd 1995. szeptember 26-án házasságot kötöttek. Két gyermekük van, az 1995. október 01-jén született peres felek első gyermeke és az 1997. január 17-én született peres felek második gyermeke. A felperes korábbi kapcsolatából egy lánygyermeke - tanú2 - született.

A házasság megkötését megelőzően az alperes tanárként dolgozott. Munkaviszonya mellett magánórákat adott. Éves jövedelme bruttó 556.922,- Ft, 465.993,- Ft, 346.418,- Ft, 164.400,- Ft, 652.800,- Ft, 432.557,- Ft voltak. Munkaviszonya 2000. augusztus 08-ig állt fenn, amikortól kezdődően ügyvezetőként állt alkalmazásban a saját tulajdonú kft-ben. A házasság megkötését megelőzően szerezte meg egy lakás tulajdonjogát, amelyet 1997. március 30-án 1.550.000,- Ft-ért eladott perben nem álló személy 1nek, aki az édesanyja testvére. Rendelkezett még ezen kívül egy Polski Fiat típusú személygépkocsival, amelyet ugyancsak értékesített a házasság megkötése után 250.000,- Ft-ért.

A felperes a házasság megkötését megelőzően részben egyéni vállalkozás, részben pedig gazdasági társaság formájában folytatott különböző tevékenységeket, amelyhez használt gumik eladása, értékesítése, homokbányák működtetése is tartozott.

A peres felek 1997. december 05-én ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett házassági vagyonjogi szerződést kötöttek. Ebben rögzítették, hogy házassági vagyonjogi viszonyaikat a házassági életközösség tartamára, a házasságkötés időpontjától kezdődően - az életközösség megszakadásáig - a jelen házassági vagyonjogi szerződéssel rendezik. Rögzítésre került, hogy kinek a különvagyonába milyen ingatlanok tartoznak. Így többek között az okirat 3. pontja tartalmazza, hogy a helyrajzi szám 3 hrsz-ú, a helyrajzi szám 4 hrsz-ú ingatlanok az alperes különvagyonába tartoznak. Az 5. pont szerint a felperes elismerte, hogy a Teleülésen, 1995. szeptember 27-én kelt ajándékozási szerződésben felsorolt ingóságok az alperes kizárólagos tulajdonában állnak, valamint a forgalmi rendszám 2 frsz-ú, Volkswagen Passat típusú személygépkocsi, amelyet az alperes a különvagyonát képező Polski Fiat személygépkocsi eladási árából vásárolt meg. Megállapodtak a felek abban is, hogy a Csjt. 28. § /2/ bekezdésében megjelölt vagyontárgyak 15 évi házasság után sem válnak közös vagyonná, valamint, hogy a különvagyoni ingóknak és ingatlanoknak az életközösség fennállása alatt keletkezett haszna nem válik a házastársi közös vagyon részévé. Megállapodtak abban is, hogy a közös életvitel során felélt vagy elhasználódott különvagyont a közös vagyonból az életközösség megszűnése esetén pótolják. A 9. pont külön kitér arra, hogy az alperes különvagyonából megvásárolta az 1997. március 30-án megtartott taggyűlésen tőkeemelés folytán keletkezett gazdasági társaság 1-ben lévő 2.500.000,- Ft névértékű üzletrészt, valamint 1997. május 08-án az gazdasági társaság 2-ben lévő 500.000,- Ft névértékű üzletrészt. Rögzítették a felek, hogy az üzletrészek a házassági életközösség fennállása alatt mindvégig az alperes kizárólagos tulajdonát képezik, ezen cégekből befolyó osztalék egyedül az alperest illeti és ő viseli az üzletrészének megfelelő arányban a társaság terheit, illetve annak veszteségeit, valamint a cég működése során felmerülő költségeket és a hitelezőkkel szemben egyedül ő köteles helytállni. A 10. pont tartalmazza, hogy a 2., 3., 5. pontok kivételével a vagyonjogi szerződést megelőzően, illetve a jövőben tulajdonukba kerülő vagyontárgyak - amennyiben azokat nem a különvagyon felhasználásával szerzik meg - a Csjt. általános rendelkezéseinek megfelelően osztatlan közös tulajdonukat képezik. A 11. pont akként rendelkezik, hogy a vagyonjogi szerződés hatályát veszti, ha a felek között a házassági életközösség megszakad és azt legfeljebb 3 hónapon belül nem állítják helyre, ebben az esetben a szerződés az életközösség megszakadása előtti időszakra vonatkozóan alkalmazandó. A házassági életközösségnek fenti időn belül történő helyreállítása viszont a vagyonjogi szerződés jogfolytonosságát jelenti.