A Kecskeméti Törvényszék P.20543/2016/4. számú határozata kártérítés (NEM VAGYONI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 23. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 100. §, 339. §, 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 103. §] Bíró: Boda Ilona

íööáóÉőKecskeméti Törvényszék

15.P.20.543/2016/4. szám

A Kecskeméti Törvényszék felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek,- Krivik Ügyvédi Iroda alperesi képviselő címe által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen nemvagyoni kártérítés megfizetése és egyéb igények iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 165.200 (Százhatvanötezer-kettőszáz) forint plusz áfa perköltséget.

A le nem rótt 307.976 (Háromszázhétezer-kilencszázhetvenhat) forint szakértői díj a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, Kecskeméti Törvényszéknél írásban 3 példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a Kecskeméti Járásbíróság .... számú, a Kecskeméti Törvényszék .... számú iratai, A.B. zaj és levegőtisztaság-védelmi igazságügyi szakértő és C.D. igazságügyi akusztikai szakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 1994. óta lakik a tulajdonát képező E. szám alatti ingatlanban, amely falusias jellegű, lakóterületnek minősül elhelyezkedését tekintve. A lakóház előtt 5 méter széles előkert húzódik, majd körülbelül 2 méter magas drótfonat kerítés található. Ezt követően 2,5-3 méter széles zöld sáv és vízelvezető árok lett kialakítva, amit 0,5-0,7 méter széles zúzott kő, padka határol. Ezután következik az alperes közelségében levő aszfalt borítású 1994 előtt épült G. számú főút. Az ingatlan F-n helyezkedik el a közút, körülbelül 0,7 méterrel magasabban húzódik, mint a lakóház kertje.

A lakóépületben egy darab lakószoba van, amely észak-nyugati tájolású, két utcai ablaka az G. főútra, egy dél-nyugati tájolású udvari a szomszédos 4 számú családi ház tűzfalára néz.

A G. főút forgalma nappali időszakban nem tekinthető folyamatosnak, a járművek mindkét irányban esetszerűen haladnak el az ingatlan előtt. Éjszakai órákban egészen hajnali 4 óráig minimális számú jármű halad el azon eseti jelleggel. A nevezett útszakasz forgalmi jellege szerint D3 kategóriájú (D:enyhe szezonális jelleg, 3:alacsony éjszakai forgalom, mely besorolásokat nem a közút kezelője határozta meg). A G. számú út forgalma és zaja a felperes ingatlana előtt 2015. évet megelőző 2-3 éves időszakot tekintve nem változott, az eltérés a zajban csekély, mindössze 0,1 decibel. 2011. évben nappal 60,5-61 decibel, éjszaka 53,8-54 decibel; 2012. évben nappal 60,5-61 decibel, éjszaka 53,8-54 decibel, 2013. évben nappal 60,4-60 decibel, éjszaka 53,7-54 decibel. A felperes ingatlanának földszinti, észak-nyugati tájolású védendő homlokzata előtt határérték túllépés az ingatlan előtt elhaladó G. számú úton áthaladó járművek által kibocsátott zaj miatt nem mutatható ki, azaz a G. számú főút zajkibocsátása a nappali és éjszakai időszakra vonatkozó előírásoknak megfelelő volt.

A felperes 2009. április 6. óta áll a H. Kórház Pszichiátriai Osztályán kezelés alatt. 2009. év óta kevert szorongásos depressziós zavar állapítható meg nála, szociális fóbiával kiegészülve, mely állapota jelenleg is fennáll; rendszeresen gyógyszeres kezelés alatt áll. A felperes szorongása, agrofóbiája és ahhoz társuló pánik és rosszullétei miatt otthonát elhagyni nem tudja; a szociális izoláció és az évek óta fennálló zaj következtében kialvatlansága, a fáradsága miatt a felperes zajérzékenysége felfokozódott.

A felperes 2010. szeptember 16. napján benyújtott keresetében közúti közlekedési zajártalomból keletkező hátrányos egészségügyi-, életviteli - és a munkavégzésre gyakorolt káros következmények elszenvedése miatt az alperest arra kérte kötelezni, hogy a zajhatás megszüntetése érdekében zajcsökkentő falat építsen ki a lakóháza, valamint a G. számú főútvonal közé. Kérte továbbá, hogy az alperes építsen az ingatlanán az úttesttől lehető legtávolabbra eső helyen munkavégzésre alkalmas műtermet, külön hangszigeteléssel ellátva. Kérte arra kötelezni az alperest, hogy a szomszédos ingatlanon lévő falat hangvisszaverődés elleni szigeteléssel lássa el. Kérte a mindenkor fennálló balesetveszély közvetlen elhárítása és megelőzése érdekében zebra felfestését az útburkolatra lakóháza és a szemközti Coop bolt között, kérte sebesség korlátozó és gyalogátkelőhelyre figyelmeztető közúti jelzőtáblák elhelyezésére alperes kötelezését.

Állította, hogy alkotmányos alapjoga sérült azzal, hogy hosszú évek óta fennálló zajhatás miatt az otthonában pihenni, alkotó munkát végezni nem tud, az állandósult zaj súlyos lelki, pszichés és kardiológiai következményekkel járt nála, ezért 1.500.000 forint nemvagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.

Alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a közút kezelői tevékenységével jogszerűen, jogszabályban meghatározott kötelezettségét teljesítve a jogszabályi előírásoknak megfelelően körültekintően járt el. Hangsúlyozta, a felperes az út létesítését követően vásárolta meg az ingatlant, így az 1988. évi I. törvény 42/A § (4) bekezdése szerint kártérítési kötelezettségének a jogalapja is hiányzik. Hangsúlyozta, hogy az úton elhaladó forgalom által kibocsátott zaj mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott határértéket - e vonatkozásában a beszerzett két igazságügyi szakértői véleményre is kitért - így állította azt, hogy az alperes a közút kezelői tevékenységével felperesnél nem idézett elő szükségtelenül zavaró állapotot. A felperes ingatlana előtt elhaladó útszakaszon nem merült fel olyan ok az elmúlt évek során, ami indokoltá tette volna, hogy az alperes a forgalmi rendet megváltoztassa. Az ügyben eljárt Kecskeméti Járásbíróság a .../49-2. sorszámú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában tényként állapította meg, hogy a felperes 1994. óta lakik a tulajdonát képező E. szám alatti ingatlanban azzal, hogy a felperes tulajdonszerzése előtt, azaz 1994 év előtt épült az G. számú főút. A bíróság a beszerzett igazságügyi szakértői vélemények alapján állapította meg azt, hogy a meghatározott határértéket meg nem haladó zaj kibocsátásával az alperes birtokháborítást nem követett el a felperes sérelmére, mint ahogy nem minősült környezetveszélyeztetésnek sem a közút zajkibocsátási szintje, ezért az 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 103. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Ptk. 339. § és 345. §-ában írt rendelkezések megsértése nem volt megállapítható.

Nem állapította meg a Kvt. 35. §-ában írt kötelezettségszegést sem a bíróság az alperes terhére, ugyanis kizárólag a határértéket meghaladó zajterhelés minősülhet környezetveszélyeztetésnek.

Arra figyelemmel, hogy a zajterhelés nem haladta meg a jogszabályban megengedett mértéket az elsőfokú bíróság mellőzte annak vizsgálatát, hogy sérült-e a felperes személyiségi joga, illetve milyen mértékben sérült.