A Fővárosi Törvényszék P.22617/2007/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 206. §, 342. §, 343. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Bíróság

27.P. 22.617/2007./4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

a Fővárosi Bíróság

a Dr.Incze András Péter (1051 Budapest, Arany J.u.9.szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

felperes neve ...felperes címe) I.r.,és a

a Dr.Incze András Péter (1051 Budapest, Arany J.u.9.szám alatt működő) ügyvéd és ..felperesi. jogtanácsos által is képviselt

felperes neve. (...felperes címe) II.r.felperesnek

a Dr.Simits Iván ügyvéd (1066 Budapest, Izabella u.66.sz.) által képviselt

.alperes neve és címe..) alperes ellen

sajtó - helyreigazítás iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az általa szerkesztett .lapban megjelent és sérelmezett.. cikkel azonos helyen és betűszedéssel az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt:

"Helyreigazítás

Lapunk ..megjelent perbeli. írásunkban valótlanul állítottuk, hogy aki keres, az sem talál működő buszgyárat az ..felperesi cég. telepén - ugyanis buszgyártási, buszkarbantartási tevékenység folyik a telepen az .felperesi.. saját cégein, illetve bérgyártó cégek útján, továbbá valótlan az az állítás, hogy az ..felperes. fényezőcsarnokát a közelmúltban lecserélték - ugyanis az a helyén van, fejlesztési beruházások is történtek ezen üzemrészt illetően, továbbá azt a való tényt, hogy buszgyártással kapcsolatos építésügyi eljárás nincs az önkormányzatnál folyamatban abban a hamis színben tüntettük fel, mintha nem folyna fejlesztési, buszgyártási tevékenység a telepen, holott új busztípusok gyártására irányuló engedélyezési eljárást is kezdeményezett az ..felperes. tulajdonosai (így a felperesek) érdekeltségébe tartozó cég, az ennek elbírálására jogosult közlekedési hatóságnál."

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja, s kötelezi a felpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a Magyar Államnak - az Illetékhivatal külön felhívására - 14.000,- (tizennégyezer) Forint eljárási illetéket, s az alperesnek 15 napon belül 10.000,- (tízezer) Forint perköltséget, továbbá kötelezi a bíróság az alperes által szerkesztett lapot kiadó .alperesi kiadót..t, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az Illetékhivatal külön felhívására - 7.000,- (hétezer) Forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 3 példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Legfelsőbb bíróság az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I.r.felperes érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság megvásárolta az .felperesi cég.. hajdani gyártelepét, s ott különféle, többek között az I.r.felperes érdekeltségébe tartozó cégek buszgyártással, buszkarbantartással kapcsolatos tevékenységekbe kezdtek, ezek végzéséhez ingatlanfejlesztési beruházásokba is kezdtek, amik több egykori üzemi épületet érintettek, így pl.egy fényezőcsarnokot is, s az átalakítások nyomán az új épületrészek termelési, gyártási, raktározási s egyéb funkciók (pl.festés, fényezés a fenti csarnokot illetően) ellátására váltak alkalmassá azok után, hogy évekig (a telep bezárására tekintettel) érdemi munka nem folyt bennük. a telepen, különféle felperesi érdekkörbe tartozó cég, illetve egyéb cég, ún.bérgyártási tevékenység keretében buszgyártási (alkatrész-előállítási, autóbusz-átalakítási, busz-kiszerelési) tevékenység folytatásába kezdett, a telepen ennek végzése érdekében többszáz embert foglalkoztatnak e cégek. Szintén felperesi érdekkörbe tartozó cég (..egy kft.) új busz gyártásához kért típusbizonyítványt, az ennek kiadására jogosult illetékes közlekedési hat óságtól.

Ilyen előzményeket követően az alperes által szerkesztett napilapban cikk jelent meg .perbeli cikk.. mely írásban az alperesi szerző felperes neve egy évvel ezelőtti, a honi buszgyártás fellendítésére irányuló nyilatkozatai nyomán arról számolt be, mi történt, mi történik a ...felperesi.. telepen, az egykori buszgyártó óriás telephelyén (keretes mellékletében arra vonatkozóan is közölt összehasonlító adatokat a szerző, hogy milyen méreteket öltött egykor s milyen méreteket ölt ma a honi buszgyártás). Bevezetőjében, s cikke összefoglalásaként még az 1.oldalon azt közli a cikkíró, hogy az egy évvel ezelőtt felvázolt látványos tervek megvalósulása még várat magára, a ..felperesi székhelyre. ígért minimális kapacitású (évi 200-400 buszt előállító) új üzemnek és technológiai központnak nincs nyoma, a cég nem toborzott munkavállalókat, s a külföldi (orosz, kínai) gyártásról is nagy a csend. Ezt követően a 14.oldalon más (már jelen időben fogalmazó) címmel s alcímmel folytatódó írásában a szerző arra utal, hogy .felperes.. sem lehelt életet a fehérvéri üzembe, s ezt az alcímben megfogalmazott kijelentését azzal támasztja alá, hogy közli, aki keres, az sem talál működő buszgyárat és a későbbre ígért fejlesztési transzfer-központot sem az .felperes. telepén, s arról is beszámol, hogy az ..felperesi céget tulajdonló cég. ipari tevékenységei irányításáért felelős képviselője arról tájékoztatta érdeklődésére, hogy az .felpers cégénél az utóbbi időben semmi olyan esemény nem történt, ami miatt a cég a sajtóérdeklődés középpontjába kerülhetne, erre utalással azt állapítja meg a szerző, hogy a ..korábban. megvásárolt buszgyárban egy éve megállt az idő. Hogy ezalatt mit ért, azt közli is olvasójával, eszerint ezt támasztja alá a székesfehérvári önkormányzatnál tett tudakozódás eredménye is, miszerint a neve elhallgatását kérő ügyintéző elmondása szerint az építésügyi hatóságnál nincs olyan jellegű kezdeményezés a buszgyártással kapcsolatban, amely arra utalna, hogy valami elkezdődött volna, de hozzátette a nyilatkozó, amit a szerző szintén idéz, hogy ez nem jelenti azt, hogy egyelőre nyilvánosságra nem hozott lépéseket ne tett/tehetett volna az .felperes cége az ígért központ kialakítása érdekében, majd a cikkíró hozzáteszi, hogy annyi változás azért történt, hogy a hangzatos részvénytársaság megjelölést a jóval szerényebb kft.-re cserélték, hogy a cégforma változtatásnak mi volt az oka, abban a kérdésben a szerző megítélése szerint mindenki szabadon találgathat, mert hivatalos magyarázat nincs, kereste felperest is, de nem tudták adni, így arra sem kapott tőle választ, mint írja, hogy mi szívta ki az erőt az egy évvel ezelőtt még az .felperesi cég.. felvirágoztatását szolgáló nagy tettekre készülő felperesből. A szerző azt látja csak igazoltnak, hogy a vállalásokból jószerivel semmi nem valósult meg, legfeltűnőbbnek azt tartja, hogy nem indult meg a gyárban a termelés, holott .felperes.. évi 200-400 busz előállítására tett ígéretet, de buszgyárnak nyoma sincs, a telepen az ..felperesi cég. legfeljebb a házmester szerepét látja el, kis cégeket talál, aki a telepre bejut, nincs nyoma az .gyár..nak, az első példányát a beígért új busztípusnak sem az .felperes.., hanem a befektetési vállalkozó vállalkozása gyártotta le, ami cégről (közlése szerint) a cikkíró igen kevés adatot talált mind a cégiratokban, mind az interneten tájékozódva. Az írás végén azzal foglalja össze tapasztalatait a szerző, hogy a valaha komoly autóbuszgyárból, már csak a romok vannak, s azok sem sokáig - e közlését azzal támasztja alá, hogy hírek szerint a gyárcsarnokokat lassan, de határozottan kiürítik, ezt jelzi az is, hogy a fényezőcsarnokot, mely napi 25-30 busz festésére is képes, a közelmúltban leszerelték. Sorsa ismeretlen, mint a gyártelepé is, amivel kapcsolatban találgatásként terjed az értékesítéséről szóló hír. Végezetül azt foglalja össze a szerző, hogy a beígért évi 10 ezer darabos kínai, s az ezer-kétezer darabos orosz megrendelési tárgyalások eredményességéről nincs hír, s feltehetően az iráni piacra sem sikerült betörnie felperesnak, mert ha így lett volna, a .felperest tulajdonoló cég.. cikkben utalt vezetője talán említette volna, mint sikert.