A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21234/2007/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.234/2007/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Incze András Péter ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, dr. Incze András Péter ügyvéd (címe) és Szentpályné dr. Kádas Katalin jogtanácsos által képviselt II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. redű felpereseknek, dr. Simits Iván ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2007. június 20. napján meghozott, 27.P.22.617/2007/4. számú ítélete ellen az alperes részéről 5. és 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja és a felperesek keresetét teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek további 6.000 (hatezer) forint elsőfokú és 6.000 (hatezer) forint másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra további 7.000 (hétezer) forint kereseti és 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az alperes által szerkesztett lapot kiadó ... illetékfizetési kötelezettségét mellőzi.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben helyt adva ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett ... című napilap ...-i számában "..." címmel, "..." alcímmel megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel az ítélet jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül tegye közzé az alábbi közleményt:

"Helyreigazítás

Lapunk ...-i számában "..." címmel, valamint "..." alcímmel megjelent írásunkban valótlanul állítottuk, hogy aki keres, az sem talál működő buszgyárat az ... telepén - ugyanis buszgyártási, buszkarbantartási tevékenység folyik a telepen az ... saját cégein, illetve bérgyártó cégek útján, továbbá valótlan az az állítás, hogy az ... fényezőcsarnokát a közelmúltban lecserélték - ugyanis az a helyén van, fejlesztési beruházások is történtek ezen üzemrészt illetően, továbbá azt a való tényt, hogy buszgyártással kapcsolatos építésügyi eljárás nincs az önkormányzatnál folyamatban abban a hamis színben tüntettük fel, mintha nem folyna fejlesztési, buszgyártási tevékenység a telepen, holott új busztípusok gyártására irányuló engedélyezési eljárást is kezdeményezett az ... tulajdonosai (így a felperesek) érdekeltségébe tartozó cég, az ennek elbírálására jogosult közlekedési hatóságnál."

Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította, és egyetemlegesen kötelezte őket arra, hogy külön felhívásra fizessenek meg a Magyar Államnak 14.000 forint eljárási illetéket és az alperesnek 15 napon belül 10.000 forint perköltséget, az alperest pedig, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 7.000 forint eljárási illetéket.

Az ítélet indokolásában ismertette a Pp. 342. §-ának (1) bekezdését, 343. §-ának (3) bekezdését, a Ptk. 79. §-ában, valamint Pp. 164. § (1) bekezdésében és a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a Legfelsőbb Bíróság sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó PK 12. és 15. számú állásfoglalásait.

Rögzítette, hogy az alperesnek azt kellett bizonyítani, hogy a keresettel sérelmezett állításai valósak, vagy nem tüntetnek fel való tényeket hamis színben, illetve olyan vélemények, amelyek sajtó-helyreigazítás tárgyát nem képezhetik, a felpereseket pedig annak bizonyítása terhelte, hogy a ...i telepen buszgyártás folyik, a fejlesztési központ és a fényezőcsarnok működik, a telepen fejlesztések és beruházások történtek. Megállapította, hogy a felek csak részben tettek eleget bizonyítási kötelezettségüknek.

A "padlót fogott, padlót fog az ..."; "..."; "a buszgyárban megállt az idő"; "mi szívta ki az erőt ...ból"; "a buszgyártás romjai" kifejezésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy azok a szabad véleménynyilvánítás körében tett megállapítások, kritikák, a szerző értékítéletét fejezik ki. E vélemények alkotmányos védelemben részesülnek és sajtó-helyreigazítás alapjául nem szolgálhatnak.

Elutasította az új üzemek és a fejlesztéstechnológiai központ hiányával kapcsolatos helyreigazítási kérelmeket is, mivel a felperesek a csatolt fényképekkel és beruházási kimutatásokkal azok létét nem tudták bizonyítani.

Nem látta megalapozottnak a felperesek azon kereseti kérelmét sem, hogy a szerző a cégforma váltásra vonatkozó kijelentésével való tényeket hamis színben tüntetett fel, mivel álláspontja szerint ez - a kijelentés gunyoros éle ellenére - a szöveg tartalmi elemzéséből nem olvasható ki.

A felperesek által csatolt kimutatások és buszgyártási folyamatokat ábrázoló fényképfelvételek alapján ugyanakkor megállapította, hogy valótlan az a tényállítás, miszerint aki keres, az sem talál működő buszgyárat a ...i telepen, ezért e kérelem vonatkozásában elrendelte a helyreigazítást.

Megalapozottnak találta a felpereseknek a fényezőcsarnok leszerelésére vonatkozó kérelmét is, mert az általuk csatolt fényképeken szereplő fényezőcsarnok júniusi állapota arra utal, hogy azt nem szerelték le a cikk megírását megelőzően, sőt a felvételek azt támasztják alá, hogy a csarnokban fejlesztések is történtek.

Megállapította, hogy a szerző azt a való tényt, miszerint nem indult olyan építésügyi eljárás, amely során buszgyártással kapcsolatos épület-átalakítási engedélyt kértek a felperesek, abban a hamis színben tüntetette fel, mintha erre azért nem került volna sor, mert nem történnek buszgyártással kapcsolatos fejlesztések a telepen. A valóság ezzel szemben az, hogy a telephez kötődően zajlik fejlesztési tevékenység, ezt igazolja, hogy egy felperesi érdekkörben tevékenykedő cég új busztípus gyártáshoz kapott bizonyítványt, ezért ezt a kijelentést is helyreigazítatta.

Összegezte, hogy a felperesek által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján azokat a kérelmeket találta megalapozottnak, amelyek azt sérelmezték, hogy a telepen egyáltalán ne folyna felperesi érdekkörben buszgyártással kapcsolatos tevékenység, nem voltak alaposak ugyanakkor azok a kérelmek, amelyek a felperesi beruházási tevékenység, szerepvállalás alperes általi értékelését kifogásolták, mivel ezek a szabad véleménynyilvánítás körébe tartoznak.

A perköltség viseléséről a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján határozott a pernyertesség-pervesztesség arányára tekintettel azzal, hogy a kétharmadrészt pervesztes felperesek egyetemleges kötelezését tartotta indokoltnak, mert a cikk állításai többségében mindkét felperesre vonatkoztak.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak megváltoztatását és a kereseti kérelem elutasítását. Kifejtette, hogy az ítélet jogszabálysértő, mivel önmagában is ellentmondásos, az elsőfokú bíróság a köztudomású tényeket nem vette figyelembe és a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem okszerűen mérlegelte.